A látszólag egyszerű kérdésre adott teljes válasz a vártnál összetettebb, mivel az élettartam fajonként eltérő. Egy fajon belül az élettartam függhet a földrajzi szélességtől, az évszaktól, sőt a helyi időjárási viszonyoktól is.
Felnőtt egyedek élettartama
A megfigyelések szerint sok (és talán a legtöbb) faj felnőtt szárnyasai csak egy-két hétig élnek, és a hímek általában néhány nappal kevesebbet, mint a nőstények. Egyes generációk felnőtt élettartama azonban jóval hosszabb is lehet. Egyes fajoknál a késő nyáron vagy kora ősszel előbújó felnőttek egy védett helyen telelnek át. Az ősszel kikelt monarchapillangók ősszel délre, tavasszal pedig északra vándorolnak. E fajok kifejlett példányai 8-9 hónapig vagy tovább is életben maradhatnak.
A teljes élettartam
A teljes élettartam magában foglalja a lárva- és bábállapotban, valamint a kifejlett állapotban töltött időt. A Butterflies and Moths of North America egyes fajleírásai tartalmazzák az adott faj éves “repüléseinek” számát. Egy repülés a kifejlett egyedek egy generációja. Így ha egy fajnak “két repülése van májustól szeptemberig”, az azt jelenti, hogy az egyik generáció tavasszal, a másik pedig nyáron kel ki a bábállapotból. A kelés tényleges hónapjai a földrajzi szélességtől függnek. E két nemzedék élettartama nagyon eltérő lesz, attól függően, hogy a faj milyen stratégiával vészeli át a telet.
Ha a tavaszi repülés olyan petékből származik, amelyeket az előző évi nyári repülés ősszel rakott le, akkor a tavaszi repülés teljes élettartama 10-11 hónap. A májusban/júniusban e felnőttek által lerakott tojások a magasabb hőmérséklet miatt sokkal gyorsabban fejlődnek, és a felnőttek körülbelül 2-3 hónap alatt kelnek ki, így a nyári járat teljes élettartama 3½-4 hónap, vagyis kevesebb mint fele a tavaszi járaténak. Ha azonban olyan fajról van szó, amelyben a nyári járat felnőttjei telelnek át, akkor a tavaszi járat a tavasszal lerakott tojásokból fejlődik ki, és ebben az esetben a nyári járat a hosszabb életű generáció.
Nem minden fajnál van évente két járat. Egyes fajok, különösen az északi fajok, évente csak egyszer repülnek, vagyis a teljes élettartamuk körülbelül egy év. Egyes sarkvidéki lepkékről úgy vélik, hogy a rendkívül rövid tenyészidőszak és a lárvaszakaszhoz szükséges jó minőségű táplálék szűkössége miatt kétéves életciklussal rendelkeznek. Egyes sivatagi fajok, amelyek életciklusa általában csak egyéves, lárvaként vagy bábként akár 7 évig is téli álmot alszanak, várva a megfelelő csapadékot, amely biztosítja a gazdanövény növekedését. Másrészt a déli fajok számos gyorsan fejlődő, de rövid életű generációval rendelkezhetnek évente. Végül, a széles szélességi sávban elterjedt számos faj esetében nem ritka, hogy az északi populációk évente egy vagy két repülést hajtanak végre, míg a délibb populációk évente sok repülést hajtanak végre. Egyes esetekben a repülések száma rendszertanilag jelentősnek tekinthető; például a keleti és a kanadai tigrisfecskefarkúakat ma már külön fajként ismerik el, részben azon a tényen alapulva, hogy a kanadai fajnak évente csak egy repülése van, míg a keleti fajnak 2-3.
Átlagos élettartam
Az emberek gyakran szeretnék tudni egy lepke vagy más faj “átlagos” élettartamát. Ez egy egészen más kérdés, mint a fent megválaszolt kérdés, mivel ehhez ismerni kell az életkor-specifikus halálozási arányokat. Ezek nem ismertek a szabadon élő lepkék (vagy akár a legtöbb vadon élő állat) esetében. Nagyjából csak annyit lehet mondani, hogy a lárváknak csak egy nagyon kis hányada éli túl a felnőttkort, és az átlagos lepke élettartama vagy várható élettartama ennek megfelelően sokkal rövidebb, mint azt a fent megadott számok mutatják.