CC0 GYIK

Ezek a GYIK olyan információkat tartalmaznak, amelyekkel érdemes megismerkednie a CC0 használata előtt. Az alábbi információk nem teljes körűek – előfordulhat, hogy nem terjednek ki az Önt érintő fontos kérdésekre.

A GYIK-ek célja, hogy kiegészítsék, nem pedig helyettesítsék a meglévő GYIK-jeinket. Javasoljuk, hogy a CC0 vagy bármely más jogi eszközünk vagy licencünk használata előtt olvassa el ezeket a GYIK-eket, valamint a figyelembe veendő kérdések listáját. A CC0 jogi kódexet is gondosan el kell olvasnia, és meg kell értenie, hogy mit jelent, mielőtt alkalmazná a saját munkájára vagy használna egy CC0-ás művet.

Figyelem: a Creative Commons nem nyújt jogi tanácsadást. Az alábbiakban közölt információk nem helyettesítik a jogi tanácsadást, és nem teljes körűek. Kérjük, forduljon saját jogi tanácsadójához, ha bármilyen kérdése vagy aggálya van az alábbi információkkal, a CC0-val vagy általában a Creative Commons licencekkel és eszközökkel kapcsolatban.

Kérdések a CC0-val kapcsolatban általában

Mi a CC0?

A szerzői jogi és egyéb törvények világszerte automatikusan kiterjesztik a szerzői jogi védelmet a szerzői művekre és adatbázisokra, akár akarja a szerző vagy alkotó ezeket a jogokat, akár nem. A CC0 lehetőséget ad azoknak, akik le akarnak mondani ezekről a jogokról, hogy ezt a törvény által megengedett legteljesebb mértékben megtehessék. Amint az alkotó vagy a mű későbbi tulajdonosa a CC0-t alkalmazza a műre, a mű a szerzői jog értelmében már nem az övé. Ezután bárki bármilyen módon és bármilyen célra felhasználhatja a művet, beleértve a kereskedelmi célú felhasználást is, az egyéb törvények és a másoknak a műhöz vagy a mű felhasználásához fűződő jogai függvényében. Gondoljon úgy a CC0-ra, mint a “jogok fenntartása nélkül” opcióra.

A CC0 hasznos eszköz annak egyértelművé tételére, hogy Ön sehol a világon nem tart igényt egy mű szerzői jogaira. Mivel a szerzői jogi törvények joghatóságonként eltérőek, előfordulhat, hogy olyan joghatóságokban is automatikus szerzői jogot kap, amelyekről nem is tud. A CC0 használatával jelzi a nyilvánosság felé, hogy lemond minden ilyen jogáról.

Hogyan működik?

A CC0-t használó személy (a jogi kódexben “affirmer”-nek nevezik) a művet a köztulajdonnak ajánlja, lemondva a törvény által megengedett legteljesebb mértékben a műhöz fűződő valamennyi szerzői, szomszédos és kapcsolódó jogáról, ha van ilyen. Ha a lemondás bármilyen okból nem érvényes, akkor a CC0 az affirmer által adott engedélyként működik, amely a nyilvánosság számára feltétel nélküli, visszavonhatatlan, nem kizárólagos, jogdíjmentes engedélyt biztosít a mű bármilyen célú felhasználására.

Mi a különbség a CC0 és a Public Domain Mark (“PDM”) között?

A CC0 és a PDM fontos pontokon különbözik egymástól és különböző célokat szolgál. A CC0 kizárólag szerzők vagy szerzői és szomszédos vagy szomszédos jogok (beleértve a sui generis adatbázisjogokat) jogosultjai általi használatra szolgál olyan művekkel kapcsolatban, amelyek egy vagy több joghatóságban még mindig e jogok hatálya alá tartoznak. A PDM-et ezzel szemben bárki használhatja, és olyan művekhez való felhasználásra szánják, amelyek már világszerte mentesek az ismert szerzői jogi korlátozásoktól. Az eszközök abban is különböznek, hogy milyen hatást fejtenek ki, amikor egy műre alkalmazzák őket. A CC0 jogilag abban az értelemben hatályos, hogy alkalmazásakor megváltoztatja a mű szerzői jogi státuszát, gyakorlatilag világszerte lemond minden szerzői és szomszédos vagy szomszédos jogról. A PDM semmilyen szempontból nem jogilag hatályos – célja, hogy címkeként funkcionáljon, olyan művet jelölve, amely már mentes az ismert szerzői jogi korlátozásoktól.

Nézze meg a CC0 és a PDM tulajdonságait összehasonlító táblázatot, és tudjon meg többet a Public Domain Markról.

Kérdések azok számára, akik azon gondolkodnak, hogy CC0-t alkalmazzanak művükre (műveikre)

Ki használhatja a CC0-t?

Mindenki, aki egy mű szerzői és szomszédos és kapcsolódó jogokkal (például adatbázisjogokkal) rendelkezik vagy esetleg rendelkezhet, bárhol a világon használhatja a CC0-t, hogy lemondjon ezekről a jogokról. De kérjük, legyen óvatos. A CC0 egyirányú utca. Ha egyszer a CC0-t alkalmazza a művére, később nem gondolhatja meg magát, és nem érvényesítheti újra a műre vonatkozó szerzői vagy adatbázis-jogokat. Bizonyos esetekben nehéz eldönteni, hogy valami szerzői jogi védelemre jogosult-e (például egy többnyire tényszerű adatokat tartalmazó adatbázis). A CC0 még ebben az esetben is hasznos módja lehet annak, hogy biztosítson másokat arról, hogy elkötelezte magát az esetleges szerzői jogi védelemről való lemondás mellett.

Még ha a CC0 alatt nem is vállal garanciát a szerzői jog tulajdonjogára, ne feledje, hogy a mű terjesztésekor továbbra is felelősséggel tartozik minden olyan harmadik félnek, akinek a művéhez meglévő jogai vannak. Ha például a műve egy másik személy CC Attribution licenc alatt elérhetővé tett művét tartalmazza, akkor külön meg kell jelölnie ezt a művet, meg kell neveznie a szerzőt, és meg kell adnia a licencet. Hasonlóképpen, bármely más licenc(ek) esetében a mű terjesztése előtt meg kell győződnie arról, hogy megfelel a licencnek. Természetesen, ha nem rendelkezik engedéllyel egy más tulajdonában lévő mű terjesztésére, a CC0 használata előtt megfelelő engedélyt kell kérnie a szerzői jog tulajdonosától.

Hogyan alkalmazhatom a CC0-t a munkámra?

Választónk végigvezeti a folyamaton. Ha befejezte, megkapja a HTML-kódot, amelyet bemásolhat és beilleszthet a weboldalába. Kérjük, vegye figyelembe, hogy az Ön, az affirmer, feladata, hogy a CC0 felhasználásával tegye közzé munkáját a weboldalán vagy máshol. A Creative Commons nem tesz közzé műveket, és nem vállal felelősséget azok közzétételéért.

Milyen előnyökkel jár a CC0 kiválasztó által kért információk feltüntetése?

A kiválasztó használata során megadott minden információ bekerül a művön elhelyezett, megjelenített CC0 szövegbe, valamint a gépileg olvasható kódba is. Az Ön munkájának potenciális felhasználói ezután ezeket az információkat felhasználhatják arra, hogy többet tudjanak meg a munkájáról. A potenciális felhasználók számára különösen értékes az a joghatóság, ahonnan a művet CC0 alatt kínálja, ezért javasoljuk, hogy amikor csak lehetséges, adja meg ezt az információt. Ne feledje azonban, hogy a választott joghatóság nem jogválasztási vagy fórumválasztási záradék (a CC0 nem tartalmaz jogválasztási vagy fórumválasztási záradékot).

Csatlakozhatok a CC0-hoz számítógépes szoftverek esetében? Ha igen, van-e ajánlott végrehajtás?

Igen, a CC0 alkalmas arra, hogy a számítógépes szoftverek szerzői és szomszédos jogait a törvény által megengedett legteljesebb mértékben a közkinccsé tegye. A CC-licencekkel ellentétben, amelyek nem használhatók szoftverekre, a CC0 kompatibilis számos szoftverlicenccel, beleértve a GPL-t is. A CC0-t azonban nem hagyta jóvá a Nyílt Forrás Kezdeményezés, és nem licenceli vagy más módon nem érinti az Ön esetleges szabadalmi jogait. Érdemes megfontolni egy olyan jóváhagyott OSI-licenc használatát, amely a CC0 helyett ezt teszi, például a GPL 3.0 vagy az Apache 2.0 licencet.

A CCC és a Szabad Szoftver Alapítvány azt javasolja, hogy ha a CC0 licenc alkalmazása mellett dönt a szoftverekre, minden fájl tetején tüntesse fel a következő megjegyzést:

<PROGRAM NEVE><DESCRIPTION> Written in <YEAR> írta <AUTHOR NAME><AUTHOR E-MAIL ADRESS> A törvény adta lehetőségekhez mérten, a szerző(k) e szoftver minden szerzői és szomszédos és szomszédos jogát világszerte közkinccsé tette(k). Ez a szoftver mindenféle garancia nélkül kerül terjesztésre. A szoftverrel együtt megkapta a CC0 Public Domain Dedication egy példányát. Ha nem, lásd <http://creativecommons.org/publicdomain/zero/1.0/>.

Az is ajánlott, hogy csatoljon egy COPYING (vagy COPYING.txt) nevű fájlt, amely tartalmazza a CC0 jogi kódot egyszerű szövegként.

A CC0 megköveteli, hogy mások, akik felhasználják a munkámat, megadják nekem az attribúciót?

Nem, és ez egy nagy különbség a CC0 és a mi licencünk között. A mi licenceinkkel ellentétben a CC0 nem tartalmaz feltételeket. Mint bármi, ami köztulajdonban van, mások is felhasználhatják vagy átdolgozhatják azt, ahogyan csak akarják, anélkül, hogy feltüntetnék. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a közösségi vagy szakmai normáknak és szabványoknak megfelelően ne kérhetné a forrásmegjelölést.

A CC0 választása esetén a forrásmegjelölés kérése nem kötelező jogi követelmények révén (azaz a szerzői jogi licenc feltételeként), hanem etikai és szakmai normák alapján történhet, például az ösztöndíjra és a tudományra vonatkozó normák alapján. Ezek a normák lehetnek jól megfogalmazott, széles körben elfogadott és önellenőrző normák, mint például az idézési normák a tudományos közösségben (amelyek etikai és szakmai hírnévre, nem pedig jogi feltételekre épülnek). Bizonyos esetekben azonban – például az új technológiák vagy a kialakulóban lévő tudományágak esetében – e normák pontos végrehajtása egy adott kontextusban további konszenzusépítést és artikulációt igényel.

Kérem, ne vegye szó szerint a “CC0” névben szereplő 0-t (nullát) – egyetlen jogi eszköz sem képes minden joghatóságban megszüntetni egy műhöz fűződő minden szerzői jogi érdeket.

A CC0 nem érinti a szerzői és szomszédos jogok két nagyon fontos kategóriáját. Először is, az engedélyeinkhez hasonlóan a CC0 sem érinti más személyek jogait a műhöz vagy annak felhasználási módjához, például a nyilvánossághoz vagy a magánélethez fűződő jogokat. Másodszor, egyes joghatóságok törvényei nem teszik lehetővé, hogy a szerzők és a szerzői jogtulajdonosok lemondjanak minden saját jogukról, például az erkölcsi jogokról. Ha a lemondás valamilyen okból nem működik, a CC0 szabad nyilvános licencként működik, amely a lemondás szándékolt hatásának nagy részét megismétli, bár néha még e jogok engedélyezése sem hatékony. Ez joghatóságonként változik.

Noha nem lehetünk biztosak abban, hogy valóban mindenhol lemondanak minden szerzői és szomszédos jogról, abban biztosak vagyunk, hogy a CC0 segítségével a jogilag megengedett legnagyobb mértékben megszakíthatja a jogi köteléket ön és a műve között.

Milyen jogokról mondok le, amikor a CC0-t használom?

Mivel lemond a szerzői és szomszédos és szomszédos jogairól, beleértve az esetleges adatbázisjogokat is. Lemond saját nyilvánossághoz és magánélethez fűződő jogairól is. Ha például az Ön képe szerepel a műben, később nem panaszkodhat arra, hogy valaki e jogait megsértve használja fel azt. Más jogrendszerekben előfordulhat, hogy nem mondhat le az összes szerzői, szomszédos és szomszédos jogáról. Az erkölcsi jogok és az ismeretlen jogok két példa azokra a jogokra, amelyekről egyes joghatóságokban nehéz lehet lemondani. Ha a lemondás nem lehetséges, ezeket a jogokat a törvény által megengedett mértékben CC0 licenc alá helyezik, bár néha ezeket a jogokat sem lehet előre vagy egyáltalán nem licencelni.

Mi a szomszédos jogok?

A szomszédos jogok a hagyományos szerzői jog mellett törvény által biztosított jogok összessége. Az előadóművészek, a lemezkiadók és a rádió- és televíziós műsorszolgáltatásban részt vevők gyakran rendelkeznek szomszédos jogokkal, amelyek magukban foglalhatják a terjesztési, előadási és/vagy felhasználási jogokat. Egyes joghatóságok kiterjesztik a szerzői jogot e jogok védelmére, más joghatóságok pedig külön törvényben, szomszédos vagy szomszédos jogként nyújtanak ilyen védelmet.

Amikor a CC0 használatával lemond a szomszédos jogokról, ezzel azonban nem érinti mások szerzői vagy szomszédos jogait. Ha például a CC0-t egy olyan hangfelvételre alkalmazza, amelyre szerzői joggal rendelkezik, akkor lemond a hangfelvétel digitális előadásának kizárólagos jogáról. A CC0 használata azonban nem érinti a zene zeneszerzőjének esetlegesen fennmaradt szerzői jogait. A szomszédos jogok joghatóságonként eltérőek.

Melyek az adatbázisokhoz fűződő jogok?

Az adatbázisok tartalmazhatnak olyan tényeket, amelyek önmagukban nem állnak szerzői jogi védelem alatt. Egyes joghatóságok szerzői jogi törvényei azonban kiterjednek az adatbázisok kialakítására és szerkezetére, és egyes joghatóságok, például az Európai Unió, külön törvényeket hoztak az adatbázisok védelmére, ha azok nem állnak az alkalmazandó szerzői jogi törvények védelme alatt. A CC0 célja, hogy lefedje az összes szerzői jogi és adatbázis-védelmi törvényt, így bárhogyan is védik az adatbázishoz fűződő jogokat (szerzői jogi vagy egyéb módon), ezekről a jogokról mind lemondanak.

Kontrollálhatom, hogyan használják fel a munkámat, ha a CC0 használatával teszem közzé?

Nem igazán. A CC0 a művek közkinccsé tételének hatását hivatott elérni. Csakúgy, mint bármi, ami ma már köztulajdonban van, bárki bármilyen célra felhasználhatja a munkádat, még olyan módon is, amit te ízléstelennek vagy ellenszenvesnek találsz. Emellett pénzt is kereshetnek az Ön munkájával, és lehet, hogy elismerik, de az is lehet, hogy nem. Az egyik szempont, amely felett azonban továbbra is Ön gyakorolhatja az ellenőrzést, az az, hogy a művét mások az Ön védjegyeivel használják-e fel. A CC0 nem mond le a védjegyekkel kapcsolatos jogairól. Ha mások az Ön védjegyét szeretnék összekapcsolni a CC0 alatt terjesztett művével, akkor először az Ön engedélyét kell kérniük, ahogy azt a védjegyjogszabályok előírják.

Ha aggódik amiatt, hogy hogyan fogják felhasználni a művét, ha jogilag meg akarja követelni a forrásmegjelölést, vagy ha nem szeretné, hogy az emberek pénzt csináljanak a művéből, akkor ne használja a CC0-t, hanem fontolja meg valamelyik licenc használatát.

A CC0 nagyon világosan kimondja, hogy az affirmer védjegy- és szabadalmi jogait nem érinti – a CC0 kizárólagos hatálya a szerzői és szomszédos és szomszédos jogokra terjed ki, beleértve az adatbázis-jogokat is. A védjegyjogok nem érintettek, mivel a CC0-t használó alkotóknak képesnek kell lenniük megvédeni a védjegyükhöz kapcsolódó termékek minőségét (például azáltal, hogy megakadályozzák, hogy a mű későbbi felhasználója másokkal elhitesse, hogy a mű későbbi felhasználása és/vagy formája az affirmerrel kapcsolatos vagy az affirmer által támogatott). Ha tehát az Ön elsődleges célja a nevéhez vagy projektjéhez kapcsolódó termékek minőségének és integritásának biztosítása, akkor a védjegy és a CC0 kombinációja lehet az Ön számára megfelelő megoldás.

A szabadalmak alapvetően nagyobb kihívást jelentenek. A Creative Commons egyik célja, hogy olyan módon ösztönözzük az információk felhasználását és terjesztését, amely arra ösztönöz másokat, hogy építsenek rá, néha meglepő és váratlan módon. Ezt a célt kizárólag szerzői jogi megoldással tudjuk elérni, anélkül, hogy a szabadalmi jogokkal járó bonyolultságot bevezetnénk. A CC0-t a lehető legegyszerűbbnek akartuk tartani, összhangban az eredeti tervezési célokkal. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a szabadalmi jogról való lemondás minden vélt előnyét jelentősen felülmúlják a benne foglalt hátrányok.

A CC0 használata befolyásolja a szavatosságról való lemondás lehetőségét?

Nem. A CC0 kifejezetten kizárja a “bármilyen jellegű kijelentéseket vagy szavatosságokat” (lásd a 4(b) pontot). Ezt nem befolyásolja, hogy a CC0 a jogilag lehetséges mértékben lemond minden szerzői joggal kapcsolatos jogról. Egy eszköz elidegenítése (akár ingyenesen, akár nem ingyenesen) gyakran magában foglalja az előző tulajdonos nyilatkozatát az elidegenített eszköz állapotáról, amely szerint a tulajdonos nem vállal felelősséget/felelősséget azokért a dolgokért, amelyek esetleg elromlanak, ha az eszköz már nem az övé. Ahogy az ingatlanok esetében használt kilépési nyilatkozat esetében, a CC0 esetében a szerzői jog jogosultja minden további kötelezettség nélkül, beleértve a szavatosságot is, lemond az érdekeltségéről.

Kérdések azok számára, akik egy CC0-ás mű felhasználásán gondolkodnak

Mindenki felhasználhat egy CC0 alatt terjesztett művet?

Igen. A CC0 nem korlátozza, hogy ki használhat fel egy CC0-ás művet. A CC0 alá helyezést követően bárki bármilyen módon és bármilyen célra felhasználhatja a művet, beleértve a kereskedelmi célú felhasználást is, a másoknak a műhöz vagy annak felhasználási módjához fűződő jogaitól, valamint az esetlegesen alkalmazandó egyéb törvényektől és korlátozásoktól függően.

Meg kell neveznem a CC0 alá helyező személyt?

Nem, nincs jogi követelmény arra, hogy megnevezd a szerzőt, csak elvárás, hogy kérésre önként megtedd ezt. A CC0 okirat HTML-kódot biztosít, amelyet bemásolhat és beilleszthet a weboldalába, hogy könnyedén hivatkozhasson a szerzőre és a műre, ha ezt az információt az affirmer megadta.

Miért van az, hogy egyes műveknél feltüntetik a joghatóságot, ahonnan a művet közzéteszik?

A CC0 licencválasztó lehetőséget ad az affirmereknek, hogy jelöljék meg a joghatóságot, ahonnan a művet kínálják. Ha a megerősítő megadja ezt az információt, akkor az a művön elhelyezett, megjelenített CC0 szövegben, valamint a gépileg olvasható kódban is szerepel.

Az, hogy a művet melyik országban kínálják, az egyik olyan tény, amely segít a felhasználóknak abban, hogy tudják, mit tehetnek és mit nem tehetnek egy CC0-ás művel. Vannak más fontos tények is, amelyek befolyásolják, hogy az affirmer milyen jogokról mond le, és milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó (például a felhasználó tartózkodási helye), de a joghatóság, ahonnan a művet felajánlják, az egyik legfontosabb információ, amely segít a felhasználóknak abban, hogy hasznosan használják ki a CC0’d művet.

Legyünk azonban óvatosak. A joghatóság, ha azt az affirmer választja ki, nem jogválasztási vagy fórumválasztási záradék (a CC0-ban nincsenek jogválasztási vagy fórumválasztási záradékok). Nem is szabad erre a joghatóságra támaszkodni annak meghatározásakor, hogy a CC0-ás mű felhasználójaként milyen jogok illetik meg Önt. Ez csak egy a sok tény közül (ha a szerződő fél megfelelően választja ki), amelyet figyelembe kell vennie, mielőtt a CC0 felhasználásával közkinccsé tett művet használna. Függetlenül attól, hogy az affirmer megadta-e a joghatóságot, ahol a művet közzétették, érdemes felvennie a kapcsolatot az affirmerrel, hogy többet megtudjon a műről, valamint konzultáljon saját jogi tanácsadójával a jogairól.

Milyen jogokra van szükségem egy CC0-ás mű felhasználásához?

Az attól függ. Ha az affirmer védjegyét szeretné használni, először engedélyt kell kérnie, mivel a CC0 nem érinti a védjegyjogokat. Lehet, hogy más személyektől is engedélyt kell kérnie, akiknek jogai vannak a műhöz, például olyan személyek magánélethez fűződő vagy nyilvánossághoz fűződő jogaihoz, akiknek a képmása vagy képe megjelenik egy fényképen vagy más műben.

Hogyan lehetek biztos abban, hogy minden szükséges joggal rendelkezem a mű felhasználásához?

A CC0 a mi engedélyeinkhez hasonlóan szavatossági kizárást tartalmaz, így semmiféle biztosíték nincs arra, hogy az affirmer (a műre CC0-t alkalmazó személy) rendelkezik minden szükséges joggal a CC0-ás mű felhasználásának engedélyezéséhez. Az a személy, aki a CC0-t alkalmazza a művére, nem garantál semmit a művével kapcsolatban, beleértve azt is, hogy rendelkezik-e a szerzői jogokkal, vagy hogy engedélyezte-e a harmadik féltől származó tartalmak felhasználását, amelyeken a műve alapulhat vagy amelyeket tartalmazhat. Ha kétségei vannak, akkor javasoljuk, hogy ne használja fel a művet, amíg nem tette meg az összes szükségesnek ítélt lépést és óvintézkedést, ami magában foglalhatja a műre CC0-t alkalmazó személlyel való kapcsolatfelvételt és jogi tanácsadással való konzultációt.