A centralizált kormány (más néven egyesített kormány) olyan kormány, amelyben mind a végrehajtó, mind a törvényhozó hatalom központilag, magasabb szinten összpontosul, szemben azzal, hogy az inkább a különböző alacsonyabb szintű kormányok között oszlik meg. Nemzeti kontextusban a centralizáció a hatalom átruházása egy jellemzően egységes szuverén nemzetállamra. A végrehajtó és/vagy törvényhozó hatalmat ezután minimális mértékben delegálják az egységnyi alegységekre (állami, megyei, települési és egyéb helyi hatóságok). Menésznek, a korai dinasztikus időszak ókori egyiptomi fáraójának tulajdonítják a klasszikus hagyományok, hogy egyesítette Felső- és Alsó-Egyiptomot, és az első dinasztia (I. dinasztia) alapítójaként ő lett az első uralkodó, aki centralizált kormányzatot vezetett be.
Minden alkotmányos kormányzat bizonyos fokig szükségszerűen centralizált abban az értelemben, hogy még egy föderatív vagy szövetségi állam is gyakorol olyan hatalmat vagy előjogot, amely túlmutat alkotó részeinek hatalmán. Amennyiben a társadalom egy alapegysége – általában az egyéni polgárként felfogva – egy nagyobb egységre, például az államra vagy a helyi közösségre ruházza a hatalmat, a hatalom centralizált. Az, hogy ennek milyen mértékben kellene megtörténnie, és hogy a központosított kormányzat milyen módon alakul ki, a társadalmi szerződéselmélet részét képezi.