Főként a patríciusok, a gazdag földbirtokos nemesek voltak azok, akik szavazhattak. Ennek következtében a köztársaság első éveiben a konzulok mindig patríciusok voltak. Később azonban legalább egy konzulnak a plebejus osztályból, a köznemesek közül kellett származnia.
A köztársaság előtt a királyt a szenátus tanácsolta. Miután a monarchia megszűnt, a szenátus nagyobb hatalmat kapott, és a két konzul mellett ő irányította Rómát. A felszínen úgy tűnt, hogy a konzulok nagyobb hatalommal rendelkeznek, mint a szenátorok, de csak egy évig voltak hivatalban, míg a szenátorok egy életen át szolgáltak.
Diktatúra
A Római Köztársaság alapítói, akárcsak az amerikai alapító atyák, fékek és ellensúlyok közé helyezték vezetőik hatalmát. A rómaiak azonban kitalálták, hogyan kerüljék ki ezeket a fékeket és ellensúlyokat, amikor erős vezetésre volt szükség, például válság idején. A szenátus megszavazhatta, hogy átmeneti időre abszolút hatalmat adjon egy embernek, az úgynevezett diktátornak.
A köztársaság első 300 évében a diktátorokat gyakran hívták segítségül, amikor Rómát invázió vagy valamilyen belső veszély fenyegette. A 20. századi diktátorokkal ellentétben – mint például Adolf Hitler Németországban vagy Augusto Pinochet Chilében – a diktatúra hat hónapra vagy még kevesebb időre korlátozódott, ha a válság elmúlt. Ha egy diktátor nem volt hajlandó lemondani, erőszakkal el lehetett távolítani.
A római diktátor hatalma abszolút volt. Rendelettel uralkodhatott. Még kivégzéseket is elrendelhetett tárgyalás nélkül. Évszázadokon át a római diktátorok akkor szolgáltak, amikor a kötelességük szólította őket, és lemondtak a hatalomról, amikor lejárt a megbízatásuk.
De i. e. 82-ben egy Cornelius Sulla nevű tábornok magához ragadta Róma irányítását. Sulla diktatúrája nem olyan volt, mint a korábbiak. Megkerülte a szenátust, amely tele volt az ellenségeivel, és meggyőzte a polgárok gyűlését, hogy tegyék őt állandó diktátorrá. Sulla ezután ellenfelei százait száműzte vagy megölte.
Sulla azzá vált, amit az ókori görögök zsarnoknak neveztek, olyan emberré, aki katonai erővel ragadja magához a személyes hatalmat. Amikor nyilvánosan utazott, Sullát mindig 24 őrség előzte meg. Minden őr egy-egy baltát vitt magával, amelyet fascesnek nevezett rúdköteggel kötöttek össze. Innen származik a fasizmus szó – ezt a szót Benito Mussolini olasz diktátor használta politikai mozgalmának leírására a 20. század elején.
A több mint hároméves zsarnokság után Sulla hirtelen lemondott. A következő 30 évben a Római Köztársaság csak botladozott, néha szinte anarchiában. Spartacus hatalmas rabszolgalázadást vezetett, amely majdnem megbuktatta a köztársaságot. Ebben a zűrzavarban új viszályok és frakciók alakultak ki. Ez lett a Római Köztársaság utolsó nemzedéke.
Julius Caesar diktatúrája
I.e. 53-ra a szenátusban lévő frakciók megbénították a római kormányt. Az éves konzulválasztás annak versenyévé fajult, hogy ki tudja a legtöbb szavazót megvesztegetni. Utcai zavargások törtek ki. A rend helyreállítására tett kétségbeesett lépésként a gyűlés Gnaeus Pompeius tábornokot választotta meg egy évre egyedüli konzullá. Pompeius informálisan megosztotta a hatalmat két másik nagyhatalmú tábornokkal, Julius Caesarral és Marcus Crassusszal. Crassus volt az a hadvezér, aki legyőzte Spartacust. Caesar pedig Gallia kormányzója és katonai hódítója volt. Ez a katonai bizottság az Első Triumvirátus néven vált ismertté.
Caesar a pénzét és befolyását arra használta, hogy olyan támogatóit juttassa kulcspozíciókba, mint Marcus Antonius. Caesar sok ellensége Rómában azt a pletykát terjesztette, hogy a hatalom átvételét tervezi. Kr. e. 49-ben Caesar valóban összegyűjtötte légióit a Gallia és Itália közötti határon. Caesar ellenségei azt terjesztették, hogy Caesar seregével Itáliába készül betörni. Marcellus konzul Pompeius védelmezőjének nyilvánította.
A szenátus követelte, hogy Caesar mondjon le tartományi parancsnokságáról. Caesar válaszul átvezette seregét a Rubicon folyón Itáliába. Ez a “Rubicon átkelés” háborús cselekmény volt, mivel egy római hadvezérnek tilos volt sereget vezetnie az általa kormányzott tartományon kívülre. Pompeius és a szenátorok többsége elmenekült az országból.
Sullával ellentétben Caesar nem mészárolta le ellenfeleit. Megkísérelt szövetséget kötni velük, és megválasztatta magát konzullá. Caesar ezután seregével Pompeius nyomába eredt, és Afrikában legyőzte. Miután egy ideig Kleopátrával Egyiptomban tartózkodott, Caesar visszatért Rómába.
Kr. e. 45-re Caesar legyőzte az összes Pompeiushoz hű csapatot. A szenátus “felszabadítónak” kiáltotta ki, és 10 évre diktátorrá tette. Caesar jutalmakat osztogatott csapatainak, pénzt adott minden polgárnak, és megkegyelmezett ellenségeinek.
Az uralkodásának öt éve alatt Caesar számos reformot rendelt el, például új naptárat és könnyítést az adósoknak. Cserébe a római nép kitüntetésekkel halmozta el őt. Az egyik római hónapot átnevezték Juliusnak, a mi júliusunknak. A város különböző részein szobrokat emeltek Caesarnak. Képmása megjelent az érméken. Aztán i. e. 44 februárjában Caesart életfogytiglani diktátorrá tették.
A hagyomány szerint Marcus Antonius nyilvánosan felajánlotta Caesarnak a királyi koronát, aki háromszor is visszautasította azt. Királyként Caesarnak már nem volt szüksége a szenátusra, de még a római polgárokra sem, hogy hatalmon maradjon. Nehéz kideríteni, hogy az elutasítás őszinte volt-e, mert csak néhány nappal később meggyilkolták.
Caesar halála 17 évig tartó polgárháborúba taszította Rómát. A háborúskodás végül akkor ért véget, amikor Octavianus, Caesar fogadott fia lett a Római Birodalom egyedüli uralkodója. Bár a köztársasági formák, mint a szenátus és a konzulok megválasztása továbbra is fennmaradtak, a császár kezében volt minden hatalom. A demokrácia Rómában halott volt, és a diktatúra győzött.
Beszélgetésre és írásra
- Hogyan próbálta a Római Köztársaság korlátozni a politikai vezetők hatalmát? Miért tették ezt a rómaiak?
- Szerinted Caesarnak el kellett volna fogadnia a királyi koronát? Miért vagy miért nem?
- A Caesar elleni véres támadás után Shakespeare Julius Caesar című művének egyik szereplője azt kiáltja: “Szabadság! Szabadság! A zsarnokság halott!” Egyetértesz vagy nem értesz egyet ezekkel a szavakkal? Magyarázza meg.
- A cikkben említett történelmi szereplők közül sokan színdarabok és filmek tárgyát képezték. A könyvtárból vagy a videotékából kölcsönözd ki az alábbi filmek egyikét: Julius Caesar, Antonius és Kleopátra, Kleopátra vagy Spartacus. Nézze meg a filmet, majd keressen utána a szereplőnek az életrajzokban vagy történelemkönyvekben. Hasonlítsátok össze, hogyan kezelték a karaktert a történészek és a filmkészítők. Javasoljátok az esetleges különbségek okait. Készítsetek egy öt bekezdésből álló esszét a megállapításaitokról, és készítsetek beszámolót az osztály számára.
Bővebb információ
Róma Projekt Hatalmas linkgyűjtemény. Kiváló oldal. A Dalton School-tól.
Frank E. Smitha’s The Ancient World Egy online könyv.
Az ókori Róma felemelkedése
Róma, a görögök és Sulla diktatúrája
Júdea és a polgárháború
A Római Köztársaság bukása
Jsidók és keresztények Róma aranykorában
Július-klaudiánusok uralma
Róma, Az aranykortól a politikai káoszig
A Római Birodalom romjai
Internet Ancient History Sourcebook: Róma Hatalmas elsődleges forrásanyagok gyűjteménye.
Térképek a Római Köztársaságról és a Római Birodalomról
A Római Köztársaság Kr. e. 509-től Augustus felemelkedéséig
A Római Köztársaság Előadás jegyzetek.
Notes on Roman Politics By Barbara McManus, College of New Rochelle.
A Római Köztársaság alkotmánya A köztársaság kormányzásának magyarázata.
A római történelem idővonala A római történelem főbb időszakainak idővonala.
Julius Caesar: Az utolsó diktátor Caesar és Róma életrajza. Szerző: Suzanne Cross.
Róma Történelem, kultúra, filozófia és források. Szerző: Richard Hooker.
A Római Birodalom képekkel illusztrált története Kiterjedt információk.
A rómaiak Róma története. Szerző: BBC.
Róma: Republic to Empire Weboldal, amely eredetileg az “Ancient Rome in Film, Fiction, and Fact” című kurzushoz készült.
Roma: Political System Röviden áttekinti a három korszakot: Kings, Republic, and Empire.
Ordinary Consuls of the Roman Republic and Empire, 300 B.C.-68 A.D A consulok listája.
The Roman Empire in the First Century From PBS.
The Roman Empire A Római Birodalom története.
Daily Life in Ancient Rome
The Roman Civilisation
Forum Romanum Egy hasznos kiindulópont az ókori Róma civilizációja iránt érdeklődőknek. Szerző: David Camden.
Források az augustusi tanulmányokhoz Linkek az Octavianusról szóló oldalakhoz.
From Octavianus to Augustus: Timeline and Images
When Roman Law Ruled the Western World Reading and lesson from Constitutional Rights Foundation, which includes extensive links on Roman law.
A C T I V I T Y
Should We Do As the Romans Did?
Ebben a tevékenységben a diákok megvitatják egy olyan alkotmánymódosítás érdemeit, amely a rövid távú problémamegoldó diktátor római koncepcióját a mai Amerikára alkalmazza.
Háttér: Amerika napjainkban számos súlyos problémával néz szembe. Megtámadtak minket a saját földünkön, és részt veszünk a terrorizmus elleni háborúban. Nehéz idők járnak, és a terrorizmus problémája megoldhatatlannak tűnik.
Senki sem javasolt olyan szélsőséges megoldást, mint a következő, de más országokban is történt már hasonló. Képzeljük el, hogy szenátorok egy csoportja felajánlott egy alkotmánymódosítást, amely egy évre teljes hatalmat adna az elnöknek. Rendelet útján uralkodhat, és bármit megtehet, amit szükségesnek tart a problémáink megoldásához. A módosítás döntő részének szövege a következő:
A kongresszus mindkét ágának legalább háromnegyed részének egyetértésével az elnöknek hatalma van rendelkezni és minden szükséges szabályt és rendeletet meghozni az Egyesült Államok vagy bármely állampolgárának területére vagy egyéb tulajdonára vonatkozóan, ha ez a megoldatlan nemzeti válságok visszahatásainak ellensúlyozására szükségessé válik. Az ilyen hatáskörök legfeljebb 12 hónapig működhetnek attól a naptól számítva, amikor az ilyen hatalom gyakorlását elrendelték.”
- Tárgyalja meg röviden ezt a módosítást a diákokkal, majd alakítsanak kis bizottságokat, hogy megvitassák az ötletet. Minden bizottság soroljon fel három indokot az álláspontja mellett.
- Tájékoztassa az osztályt a szavazatokról és az indokokról. Az osztály szavazhat a módosítás elfogadásáról vagy elutasításáról. A three-fourths majority is necessary for passage.
Suggested Debriefing Questions
If you approved the amendment:
- How would you be certain that the president would give up this total power after 12 months?
- Is solving immediate problems more important than maintaining our democratic traditions? Why or why not?
If you disapproved:
- How can America solve its serious problems without resorting to solutions like martial law?
- What can be done to make our current government work better?