A következő források az egészségügyi informatikai bibliográfiából kerültek kiválasztásra, és olyan szakértői véleményezett cikkeket tartalmaznak, amelyek a fekvőbeteg CPOE rendszerek bevezetésének és használatának legjobb gyakorlatait írják le.
The Anatomy of Decision Support During Inpatient Care Provider Order Entry (CPOE): A Vanderbiltnél szerzett egy évtizedes CPOE-tapasztalatok empirikus megfigyelései
Author(s): Miller RA, Waitman LR, Chen S, Rosenbloom ST
Forrás: Miller RA, Waitman LR, Chen S, Rosenbloom ST: Összefoglaló: A szerzők a klinikai döntéstámogatás bevezetésének pragmatikus megközelítését írják le az ellátás helyén, a Vanderbilt “WizOrder” fekvőbeteg-ellátási rendszerének (CPOE) fejlesztése és továbbfejlesztése során szerzett egy évtizedes tapasztalat alapján. A fekvőbeteg-ellátási környezet egyedülálló lehetőséget biztosít a CPOE-alapú döntéstámogató funkciók bevezetésére, amelyek átstrukturálják a klinikai munkafolyamatokat, célzott, releváns oktatási anyagokat szolgáltatnak, és befolyásolják a betegek ellátásának módját. Egy adott klinikai döntéstámogató funkció CPOE-rendszerbe történő bevezetésének konkrét megközelítése három tengely mentén történő értékelést foglal magában: milyen típusú beavatkozást kell létrehozni; mikor kell bevezetni a beavatkozást a felhasználó munkafolyamatába; és a rendszer használata során a beavatkozás mennyire zavarhatja a végfelhasználók munkafolyamatait. A döntéstámogatás ilyen módon történő keretezése segíthet mind a fejlesztőknek, mind a klinikai végfelhasználóknak megtervezni rendszereik jövőbeli módosításait, amikor új döntéstámogatási funkciók iránti igény merül fel.
Computeres orvosi rendelésbevitel: A szerző(k): Benefits, Costs, and Issues
Author(s): Benefits, Costs, and Issues (előnyök, költségek és problémák): Forrás: Kuperman GJ, Gibson RF
Forrás: Kuperman GJ, Gibson RF: Ann Intern Med. 2003 Jul 1;139(1):31-39.
Összefoglaló: Az információs technológiát következetesen az egész egészségügyi ellátórendszer fejlesztésének fontos összetevőjeként azonosították. A számítógépes orvosi rendelésbevitel (CPOE) egy viszonylag új technológia, amely lehetővé teszi az orvosok számára, hogy a rendeléseket kézzelírás helyett számítógépbe írják be; azonban nincs konszenzus az ezzel járó kihívások legjobb megközelítéseiről. A CPOE alapvetően megváltoztatja a rendelési folyamatot, ami a következőkhöz vezethet: az egészségügyi szolgáltatások túl-, alul- és helytelen igénybevételének jelentős csökkenése; a költségek csökkenése; a tartózkodási idő rövidülése; az orvosi hibák csökkenése; és a többféle irányelvnek való megfelelés javulása. A CPOE bevezetésének költségei jelentősek mind a technológiai, mind a szervezeti folyamatok elemzése és újratervezése, a rendszer bevezetése, valamint a felhasználók képzése és támogatása tekintetében. Ez a technológia számos jelentős előnnyel járhat, és fontos platformot jelent az egészségügyi ellátórendszer jövőbeli változásaihoz. A szervezeti vezetőknek ki kell állniuk a CPOE, mint az egészségügyi ellátás minőségének javítását szolgáló kritikus eszköz mellett.
A Consensus Statement on Considerations for a Successful CPOE Implementation
Author(s): Ash JS, Starvi PZ, Kuperman GJ
Forrás: Ash JS, Starvi PZ, Kuperman GJ: J Am Med Inform Assoc (JAMIA). 2003 May-Jun;10(3):229-34.
Összefoglaló: 2001 májusában a világ minden tájáról 13, a számítógépes szolgáltatói rendelésbevitel (CPOE) szakértője gyűlt össze egy kétnapos konferencián, hogy konszenzusos nyilatkozatot dolgozzon ki a CPOE sikeres bevezetéséről. A konferencia előtti, alatti és utáni tevékenységeket is magában foglaló kvalitatív kutatási megközelítést alkalmaztak a CPOE bevezetését irányító kategóriák és megfontolások listájának létrehozására és validálására. A konferenciát megelőző tevékenységek közé tartozott a résztvevők előzetes olvasása a közös tudásbázis kialakítása érdekében. A konferencia során a résztvevők megosztották egymással a CPOE bevezetése során felfedezett sikertényezőket, listát készítettek a sikertényezőkről, és rangsorolták a főbb vitapontokat. A konferencia utáni tevékenységek közé tartozott egy “téma-dokumentum” létrehozása, amely tükrözte a résztvevők konszenzusát a CPOE bevezetésével kapcsolatban. A CPOE bevezetése előtti általános megfontolások a következők: motiváció a bevezetésre; CPOE-vízió, vezetés és személyzet; pénzügyi költségek; integráció: munkafolyamatok, egészségügyi folyamatok; érték a felhasználók számára / döntéstámogató rendszerek; projektmenedzsment és a bevezetés szakaszolása; technológia; 24×7-es képzés és támogatás; tanulás/értékelés/fejlesztés.
Evaluation and Certification of Computerized Provider Order Entry Systems
Author(s): Classen DC, Avery AJ, Bates DW
Forrás: Classen DC, Avery AJ, Bates DW: J Am Med Inform Assoc (JAMIA). 2007 Jan-Feb;14(1):48-55 Epub 2006 Oct 31.
Összefoglaló: A számítógépes orvosi rendelésbevitel (CPOE) olyan alkalmazás, amelyet az orvosi rendelések elektronikus írására használnak akár kórházi, akár ambuláns környezetben. A kereskedelmi forgalomban kapható CPOE-rendszerek egyre szélesebb körű bevezetésével az ellátás különböző helyszínein egyre több bizonyíték van arra, hogy egyes bevezetési megközelítések nem érik el a korábban közzétett eredményeket, vagy éppen új hibákat vagy akár károkat is okozhatnak. Ez a CPOE-rendszerek értékelésére irányuló új kezdeményezésekhez vezetett, amelyeket a gyártók és más, a gyártók értékelésével foglalkozó csoportok vállaltak. A nagy munkáltatók is csatlakoztak ehhez a fókuszhoz azáltal, hogy repülésszimulációs eszközöket fejlesztettek ki e CPOE-rendszerek képességeinek értékelésére a bevezetést követően, és az ilyen programok eredményeit potenciálisan összekapcsolják a teljesítményért fizető programokon keresztül történő költségtérítéssel. A CPOE-rendszerek növekvő szerepe az egészségügyben sokkal több vizsgálatot hívott életre e rendszerek tényleges gyakorlatban való hatékonyságát illetően, ami javíthatja végső soron a rendszerek teljesítményét.
Evaluation of Outpatient Computerized Physician Medication Order Entry Systems: A Systematic Review
Author(s): A Systematic Review(s): A Systematic Review(s): A Systematic Review(s): Eslami S, Abu-Hanna A, de Keizer NF
Forrás: Eslami S, Abu-Hanna A, de Keizer NF
Source: J Am Med Inform Assoc (JAMIA). 2007 Jul-Aug;14(4):400-6 Epub 2007 Apr 25.
Összefoglaló: Ez a tanulmány szisztematikus irodalmi áttekintést nyújt a járóbeteg-ellátásban alkalmazott CPOE-értékelési tanulmányokról a biztonság; költség és hatékonyság; az irányelvek betartása; riasztások; idő; és elégedettség, használat és használhatóság tekintetében. Harminc eredeti adatokat tartalmazó cikk (randomizált klinikai vizsgálat, nem randomizált klinikai vizsgálat vagy megfigyelési tanulmányterv) felelt meg a felvételi kritériumoknak. Csak négy tanulmány értékelte a CPOE biztonságra gyakorolt hatását. A hatás nem volt szignifikáns a nemkívánatos gyógyszeres események számát illetően. Csak egy tanulmány mutatta ki a gyógyszerelési hibák számának szignifikáns csökkenését. Három tanulmány a gyógyszerköltségek jelentős csökkenését mutatta ki; öt másik tanulmány ezt nem tudta alátámasztani. Az irányelvek betartására vonatkozó legtöbb tanulmány szignifikáns pozitív hatást mutatott. Az eddig közzétett értékelő tanulmányok viszonylag kis száma nem nyújt megfelelő bizonyítékot arra, hogy a CPOE-rendszerek növelik a biztonságot és csökkentik a költségeket a járóbeteg-ellátásban. Van azonban bizonyíték a) az irányelvek betartásának növekedésére, b) a teljes felírási idő növekedésére és c) a figyelmen kívül hagyott riasztások nagy gyakoriságára.
A sikeres orvosi rendelésbeviteli rendszer bevezetésének kulcsfontosságú jellemzői egy több kórházi környezetben
Author(ok): Ahmad A, Teater P, Bentley TD, Kuehn L, Kumar RR, Thomas A, Mekhjian HS
Forrás: Ahmad A, Teater P, Bentley TD, Kuehn L, Kumar RR, Thomas A, Mekhjian HS: J Am Med Inform Assoc (JAMIA). 2002 Jan-Feb;9(1):16-24.
Összefoglaló: A számítógépes orvosi rendelésbevitel előnyeit széles körben felismerték, bár kevés intézmény telepítette sikeresen ezeket a rendszereket. A sikeres bevezetésnek szervezeti és technikai akadályai is vannak. 2000 tavaszán, egy négyéves tervezési és testreszabási időszakot, egy 9 hónapos kísérleti projektet és egy 14 hónapos szünetet követően a 2000. évre az Ohio State University Health System széleskörűen bevezette az orvosi rendelésbevitelt a fekvőbeteg osztályokon. A bevezetett egységekben minden rendelést a rendszeren keresztül dolgoznak fel, amelynek 80 százalékát az orvosok, a többit pedig az ápolók vagy más engedéllyel rendelkező ápolók adják be. A rendszer különböző klinikai környezetekben alkalmazható, az orvosokra mint elsődleges felhasználókra összpontosít, és a klinikusok által elfogadott. Úgy vélik, hogy a szakterület-specifikus rendeléskészletek elérhetősége, az orvosok vezetőségének bevonása és a rendszer nagyszabású bevezetése kulcsfontosságú stratégiai tényezők voltak, amelyek lehetővé tették az orvos-felhasználók számára, hogy a munkafolyamatok jelentős változásai ellenére elfogadják az orvosi rendelésbeviteli rendszert.
High Rates of Adverse Drug Events in a Highly Computerized Hospital
Author(s): A szerzők neve: Nebeker JR, Hoffman JM, Weir CR, Bennett CL, Hurdle JF
Forrás: B: Összefoglaló: Számos tanulmány kimutatta, hogy bizonyos számítógépes beavatkozások csökkenthetik a gyógyszerelési hibákat, de kevés tanulmány vizsgálta a nemkívánatos gyógyszeres eseményeket a számítógépes gyógyszerelési folyamat valamennyi szakaszában. Leírjuk a fekvőbeteg-gyógyintézeti ADE-k gyakoriságát és típusát, amelyek több számítógépes gyógyszerrendelési és -adagolási rendszer, köztük a számítógépes orvosi rendelésbevitel (CPOE) bevezetését követően fordultak elő. Gyógyszerészek osztályozták a fekvőbeteg ADE-ket a Veteránigazgatási Kórházban felvett felvételek véletlenszerű mintájából származó elektronikus orvosi feljegyzések prospektív napi felülvizsgálata alapján. Az összes ADE 9 százaléka súlyos károkat, 22 százaléka további megfigyelést és beavatkozásokat, 32 százaléka csak beavatkozásokat, 11 százaléka pedig csak megfigyelést eredményezett; 27 százalékuknak további beavatkozásokat vagy megfigyelést kellett volna eredményeznie. Az ADE-kkel kapcsolatos gyógyszerelési hibák a következő szakaszokban fordultak elő: 61 százalékban a rendelés, 25 százalékban az ellenőrzés, 13 százalékban a beadás, 1 százalékban az adagolás és 0 százalékban az átírás. Az ADE-k magas aránya továbbra is előfordulhat a CPOE és a kapcsolódó számítógépes gyógyszerelési rendszerek bevezetése után, amelyekből hiányzik a döntéstámogatás a gyógyszerek kiválasztásához, adagolásához és ellenőrzéséhez.
Overcoming Barriers to Adopting and Implementing Computerized Physician Order Entry Systems in U.S. Hospitals
Author(s): Poon EG, Blumenthal D, Jaggi T, Honour MM, Bates DW, Kaushal R
Forrás: Poon EG, Blumenthal D, Jaggi T, Honour MM, Bates DW, Kaushal R
Source: Egészségügyi Aff (Project Hope). 2004 Jul-Aug;23(4):184-90.
Summary: Kevés amerikai kórházban vezették be a számítógépes orvosi rendelésbevitelt (CPOE) annak ellenére, hogy az hatékonyan megelőzi a súlyos gyógyszerelési hibákat. Mélyinterjúkat készítettünk 26 kórház felső vezetésével, hogy meghatározzuk, hogyan lehet leküzdeni a CPOE bevezetésének és alkalmazásának akadályait. A kórházon belül az erős vezetés, a CPOE bajnok orvosainak azonosítása, a CPOE-t az orvosi egyetemen megismert fiatalabb orvosok tudásának kihasználása és a munkafolyamatokkal kapcsolatos aggályok kezelése kritikus fontosságú volt a sikeres bevezetés szempontjából. Ezenkívül azok a kórházak, amelyek nagy hangsúlyt fektettek a betegbiztonságra, és kimutatták a CPOE kórházi hatékonyságra gyakorolt hatását, könnyebben tudták igazolni a CPOE költségeit. A kórházon kívül a pénzügyi ösztönzők és a közvélemény nyomása ösztönözte a CPOE bevezetését. Az adatszabványok terjesztése és a harmadik féltől származó befizetői ösztönzők biztosítása felgyorsítaná a szállítók érettségét és csökkentené a CPOE költségeit. Ezek az eredmények számos olyan politikai eszközt emelnek ki, amelyekkel felgyorsítható ennek a fontos betegbiztonsági technológiának az elfogadása.
A számítógépes orvosi rendelésbeviteli rendszer beruházásainak megtérülése
Author(ok): Kaushal R, Jha AK, Franz C, Glaser J, Shetty KD, Jaggi T, Middleton B, Kuperman GJ, Khorasani R, Tanasijevic M, Bates DW; Brigham and Women’s Hospital CPOE Working Group
Forrás: Brigham and Women’s Hospital CPOE Working Group: J Am Med Inform Assoc (JAMIA). 2006 May-Jun;13(3):261-6 Epub 2006 Feb 24.
Summary: Bár a számítógépes orvosi rendelésbevitel (CPOE) csökkentheti a hibákat és javíthatja a minőséget, a kórházi bevezetés lassú. A magas költségek és a CPOE-rendszerek pénzügyi előnyeire vonatkozó korlátozott adatok jelentik az elfogadás egyik fő akadályát. A szerzők 10 év alatt értékelték a CPOE-rendszer költségeit és pénzügyi hasznát a Brigham and Women’s Hospitalban (BWH), egy 720 felnőtt ágyas, felsőfokú ellátást nyújtó bostoni egyetemi kórházban. Az előnyöket a BWH CPOE-rendszeréről közzétett tanulmányok, a kórházi szakértőkkel készített interjúk és a vonatkozó belső dokumentumok alapján határozták meg. A BWH kultúrája nagyon támogatja az informatikát. A rendszer 10 év alatt a BWH 28,5 millió dollárt takarított meg, ami 16,7 millió dolláros kumulatív nettó megtakarítást és 9,5 millió dolláros nettó működési költségvetési megtakarítást jelent, figyelembe véve az intézményi 80 százalékos prospektív költségtérítési arányt. A BWH CPOE rendszere 10 év alatt jelentős megtakarítást eredményezett az intézmény számára, beleértve a működési költségvetés megtakarítását is. Más kórházak is képesek lehetnek pénzt megtakarítani és javítani a betegbiztonságot a CPOE-rendszerekbe való beruházással.
Az egészségügyi információs technológia néhány nem szándékolt következménye: A betegellátási információs rendszerekkel kapcsolatos hibák természete
Author(s): A betegellátási információs rendszerekkel kapcsolatos hibák természete: J Am Med Inform Assoc (JAMIA). 2004 Mar-Apr;11(2):104-12.
Összefoglaló: Az orvosi hibák csökkentése nemzetközi kérdés, csakúgy, mint a betegellátási információs rendszerek (PCIS) bevezetése, mint ennek egyik lehetséges eszköze. Mint az Egyesült Államokban, Hollandiában és Ausztráliában külön tanulmányokat folytató kutatók, akik hasonló kvalitatív módszerekkel vizsgálták a PCIS-ek bevezetését, a szerzők számos olyan esettel találkoztak, amelyekben a PCIS-alkalmazások inkább elősegítik a hibákat, mintsem csökkentik azok valószínűségét. A szerzők leírják az általuk tapasztalt csendes hibák fajtáit, és tudományágaik (informatika, szociológia és kognitív tudomány) alapján értelmezik e hibák természetét. A hibák két fő kategóriába sorolhatók: az információk bevitelének és lekérdezésének folyamatában, valamint a kommunikációs és koordinációs folyamatban, amelyet a PCIS-nek támogatnia kellene. A szerzők úgy vélik, hogy ezeknek a kérdéseknek a fokozott tudatosításával az informatikusok úgy tudnak oktatni, rendszereket tervezni, megvalósítani és kutatni, hogy talán képesek lesznek elkerülni ezeknek a finom, csendes hibáknak a nem szándékolt következményeit.