Mielőtt rátérnénk a paradigma kifejezés jelentésére és különböző jelentéseire, meg kell határoznunk annak etimológiai eredetét. Konkrétan a latin paradigma szóban található meg, bár az is igaz, hogy ez viszont a görögből származik. Pontosabban a παράδειϒμα szóból származik, amely a “para” előtag, azaz együtt, és a “deigma” szó egyesüléséből keletkezik, ami példát vagy modellt jelent.
A paradigma fogalmát (a görög paradeigma szóból származik) a mindennapi életben a “példa” szinonimájaként használják, vagy arra utalnak, amit “modellnek” vesznek. Eleinte nyelvtani szinten vették figyelembe (hogy meghatározzák a használatát egy bizonyos kontextusban), és retorikai szempontból értékelték (hogy példázatra vagy mesére utaljanak). Az 1960-as évektől kezdve a fogalom köre kiszélesedett, és a “paradigma” a tudományos szókincsben és az ismeretelméleti kifejezésekben is gyakori kifejezéssé vált, amikor modellekről vagy mintákról kellett beszélni.
Egy ilyen értelemben, “modell” jelentésben a következő példát állíthatjuk fel: Valentino munkássága sok fiatal tervező számára paradigma.
A történelem egyik első alakja, aki foglalkozott azzal a fogalommal, ami most minket foglalkoztat, a nagy görög filozófus, Platón volt, aki megalkotta saját definícióját arról, hogy mit tekintett paradigmának. Ebben az értelemben a fent említett gondolkodó kijelentette, hogy ez a szó azért jött, hogy meghatározza, hogy melyek a szóban forgó dolog eszméi vagy példatípusai.
Az amerikai Thomas Kuhn, a filozófia szakértője és a tudomány világának egyik vezető alakja volt a felelős a kifejezés elméleti definíciójának megújításáért, hogy a mai kornak megfelelőbb jelentést adjon neki, olyan gyakorlatok sorozatának leírására adaptálva, amelyek egy tudományos diszciplína irányvonalait követik nyomon egy bizonyos időszak alatt.
Egy tudományos paradigma tehát meghatározza, hogy mit kell megfigyelni; milyen kérdéseket kell kidolgozni ahhoz, hogy választ kapjunk a kitűzött célra; milyen szerkezetűek legyenek ezek a kérdések; és meghatározza azokat az irányelveket, amelyek kijelölik a tudományos vizsgálatból származó eredmények értelmezésének útját.
Amikor egy paradigma már nem tudja kielégíteni a tudomány követelményeit (például a korábbi ismereteket érvénytelenítő új eredmények miatt), egy másik paradigma lép a helyébe. A paradigmaváltás a tudomány számára drámainak mondható, mivel ezek stabilnak és kiforrottnak tűnnek.
Azt is tisztázni kell azonban, hogy a paradigma olyan kifejezés, amely a tudományon kívül más területeken is használható. Ebben az értelemben széles körben és gyakran használják a nyelvészetben is, ahol olyan szavak egész sorára utal, amelyek ugyanabban a kontextusban felcserélhetőek.
Így, ha ez a kifejezésünk: ______ vak volt, akkor kiegészíthetnénk egy sor olyan főnévvel, mint az ember, a gyerek, az öregember, a macska vagy a madár ebben a résben.
A társadalomtudományokban a paradigma a világnézet fogalmához kapcsolódik. A fogalom alatt mindazokat a tapasztalatokat, hiedelmeket, élményeket és értékeket értjük, amelyek befolyásolják és meghatározzák azt, ahogyan egy személy a valóságot látja és ennek megfelelően cselekszik. Ez azt jelenti, hogy a paradigma egyben a világ megértésének módja is.