Dekarboxilálás definíció és információ – Weedmaps

Meghatározás:

Kémiai reakció, amely egy kannabinoid olyan mértékű felmelegítéséből ered, hogy eltávolítja a karboxilcsoportot, ezáltal fokozva a kannabinoid képességét a szervezet receptoraival való kölcsönhatásra. A dekarboxiláció idő- és hőmérsékletfüggő. Például a tetrahidrokannabinolsav (THCA) természetes módon dekarboxilálódik tetrahidrokannabinollá (THC) idővel, vagy közvetlenül azután, hogy hő hatásának kitették.

“A dekarboxiláció fontos folyamat az ehető készítmények, tinktúrák vagy olajok készítésekor.”

“A savas kannabinoidok dekarboxilációja természetes úton, a levegőnek és fénynek való hosszú ideig tartó expozíció során, vagy közvetlenül a kannabinoidok hőhatásnak való kitétele után, illetve főzési folyamat során történhet.”

A kannabisz nyers növényként nem bódító hatású, és nem képes erős pszichoaktív hatást kiváltani. A popkultúrából származó utalások arra, hogy valaki megeszik egy zacskó kannabiszt, hogy elrejtse a rejtekhelyét, és utána szuper magasra kerüljön, egyszerűen nem igazak. A THCA a nyers kannabisz növényben található vegyület, és ahhoz, hogy bódító tulajdonságokkal rendelkezzen, először THC-vé kell átalakulnia.

A THCA hosszú idő alatt természetes úton dekarboxilálódik THC-vé, de sokszor szeretnénk felgyorsítani a folyamatot. Ehhez a THC-t melegítéssel kell aktiválni. A kannabiszban lévő THCA akkor alakul át THC-vé, ha elfüstöljük vagy elpárologtatjuk, hogy belégzés útján szívódjon fel, vagy ha hosszabb időn keresztül főzzük, hogy emésztés útján szívódjon fel.

Az ehető és helyi alkalmazások esetében a dekarboxilálás vagy dekarbonizálás lehetővé teszi a kannabinoid gyorsabb felszívódását. Az ehető füvek esetében pedig, ha nem dekarboxilálod a füvet, akkor valószínűleg nem éri el a maximális hatékonyságot.

Érdekes, hogy amikor dekarboxilálod a füvet, az segít csökkenteni a botulizmus és más mikrobiológiai szennyeződések kockázatát is, mivel eltávolítja a nedvességet a kannabinoidokból és csökkenti a baktériumok növekedésének esélyét.

Miért fontos a dekarboxilálás?

A fű dekarboxilálása kritikus fontosságú, mert ez a folyamat teszi lehetővé, hogy betépj. Mint már említettük, a nem dekarboxilált fű nem tartalmaz aktív THC-t, a bódító hatást kiváltó kémiai vegyületet. Ehelyett a nyers kannabisz a THCA inert vegyületet tartalmazza. Ha azonban hőt alkalmazol, a THCA-t THC-vé alakítod át – és ez az, amitől beszívsz.

A dekarboxilálás tönkreteszi a CBD-t?

Nem, a dekarboxilálás nem teszi tönkre a kannabidiolt (CBD). Épp ellenkezőleg, a dekarboxiláció valójában szükséges ahhoz, hogy a CBD aktiválódjon. A THC-hez hasonlóan a nyers kannabisz növény sem tartalmaz CBD molekulákat.

Ehelyett kannabidioilsavat (CBDA) tartalmaz, amely nem lép ugyanolyan kölcsönhatásba a szervezeteddel, mint a CBD. Ahhoz, hogy ezt a CBDA-t CBD-vé, a fogyasztóknak számos pozitív terápiás hatást biztosító vegyületté alakítsuk, először dekarboxilálnunk kell a füvet.

A lényeg: ahhoz, hogy a THCA-t és a CBDA-t THC-vé, illetve CBD-vé alakítsuk, egy ideig tartó hőkezelésre van szükség.

Hogyan lehet otthon dekarboxilálni a füvet

A THCA otthoni dekarboxilálása némi próbálkozást és hibát igényel, és néhány próbálkozásra is szükség lehet a tökéletesítéshez. Ez azért van, mert a pontos dekarboxilálási hőmérséklet eltalálása kritikus az egész folyamat szempontjából. Ha nem találod el a megfelelő hőmérsékletet, nem fogod tudni megfelelően dekarboxilálni a füvet.

A kannabinoidok túl magas hőmérsékleten – 300 Fahrenheit-foknál, azaz 148,9 Celsius-foknál melegebb hőmérsékleten – történő melegítése bomlást okoz. A terpének elpárologhatnak, az illat és az íz pedig kellemetlen lehet. A THC lebomlása azonban cannabinol (CBN) képződését okozhatja, amely saját egészségügyi tulajdonságokkal rendelkezik.

Melyik a legjobb módszer a kannabisz dekarboxilálására?

A fű otthoni dekarboxilálásának számos módja létezik. Valójában nincs olyan módszer, amelyik jobb lenne a másiknál. Ehelyett minden azon múlik, hogy mit szeretnél elérni a fű dekarboxilálásával, és hogyan szándékozol fogyasztani a dekarboxilált füvet.

Ha például ehető ételeket szeretnél sütni, akkor valószínűleg a legjobb, ha kannabiszba áztatott vajat vagy kannabiszolajat készítesz. Alternatívaként, ha egyszerűen csak szárított növényi anyagot tervezel ételekhez, italokhoz vagy más alkalmazásokhoz adni, és el akarod kerülni, hogy a fű erős szagot bocsásson ki, akkor talán jobban jársz, ha az alábbi sous-vide módszert választod. Bármire is van szükséged, íme néhány a fű dekarboxilálásának leggyakoribb módjai közül.

Mennyi ideig tart a dekarboxilálás

Az, hogy mennyi ideig kell hőnek kitenned a kannabiszt a dekarboxilálás eléréséhez, az alkalmazott hőmérséklettől függ. Általában minél alacsonyabb a hőfok, annál tovább tart a folyamat. Ugyanakkor nem szabad olyan magas hőmérsékletet használni, hogy a végén megperzseli vagy elégeti a növényi anyagot.

A Journal of Molecular Structure című folyóiratban közzétett 2011-es tanulmányban a kutatók azonosították az optimális feltételeket a kannabisz dekarboxilációjához. A következőket találták: “A kísérleti körülmények között a legnagyobb hozamot 110 Celsius-fokon és 110 perc alatt érték el.”

Ezt az útmutatást követve, a fű minél hatékonyabb dekarbonizálásához 110 percet célszerű 110 Celsius-fokon, azaz 230 Fahrenheit-fokon elérni.

Sütés

A kannabiszt előmelegített sütőben, pergamenpapírra helyezett lapon lehet sütni. Az indításhoz először törje apró darabokra a rügyeket, és vékony, egyenletes rétegben terítse szét a kannabiszt. Fedje le a papírt alufóliával, állítsa be az időzítőt 25-30 percre, és süsse 230 Fahrenheit-fokon, azaz 110 Celsius-fokon.

Ha elkészült, hagyja kihűlni az újonnan dekarbonizált kannabiszt, mielőtt bármilyen fogyasztási célra használná. Érdemes egy konyhai robotgépbe tenni, hogy egyenletes állagot kapjon, és így könnyebben használható legyen keveréshez és sütéshez. És igen, a füvet dekarboxilálnod kell, mielőtt ehető receptben használnád. A szervezet nem képes a THCA-t saját maga THC-vé alakítani, ezért ha gondoskodsz arról, hogy dekarboxiláld a füvet, mielőtt ehető ételekben használnád, biztosíthatod, hogy a virágból a maximális hatékonyságot hozd ki.

Sous-Vide módszer

Néha a legbiztonságosabb módja a kannabisz elégetése nélküli főzésnek a vízzel való főzés, és a sous vide dekarboxilálás kedvelt lehet egyes kannabiszhasználók körében, és azok körében, akik esetleg gasztronómia iránt is érdeklődnek. A fű sous-vide eljárással történő dekarboxilálásához, amely egy pontos és egyenletes hőmérsékletre melegített vizet vagy gőzt használó elkészítési módszer, szükség van egy vákuumzáró készülékre, hőálló műanyag csomagolásra, egy sous-vide precíziós főzőre, egy darálóra és egy nagy edényre.

Mihelyt elkészültél a kannabisz darálásával, zárd azt a vákuumzáró készülékkel hőálló műanyag csomagolásba. Töltse meg a nagy fazekat vízzel, és tegye a tűzhelyre. Helyezze a precíziós főzőt a fazékba, és állítsa be a hőmérsékletet 230 Fahrenheit-fokra, azaz 110 Celsius-fokra. Amint a sous-vide eléri a kívánt hőmérsékletet, helyezze a lezárt kannabiszt a precíziós főzőbe, és főzze körülbelül 1 ½ órán keresztül.

Lassúfőző

A kannabiszt lassúfőző és főzőolaj, például kókusz- vagy olívaolaj használatával is dekarboxilálhatja. Ez egy gyakori gyakorlat, amikor a kannabiszhasználók kannabiszba kevert olajokat szeretnének készíteni.

Egy minta recept szerint 64 uncia, azaz 1,8 kilogramm száraz tömegű kannabiszhoz 1 pint, azaz 433 milliliter olívaolaj kell, amit lefedve 1 órán át magas fokozaton főznek egy lassú tűzhelyben, majd alacsony fokozatra kapcsolják és további 2-3 órán át főzik. A keveréket ezután lehűtik és egy sajtkendőn keresztül leszűrik, minden evőkanál (körülbelül 14 milliliter) olaj körülbelül 2 gramm kannabiszt tartalmaz.

A kannabiszos vajat eközben gyakran a tűzhelyen készítik.

Főzés

A kannabisz vízbe és vajba mártott teafilterben történő áztatása egy másik gyakori módja a fű dekarboxilálásának és a THC egyidejű kivonásának. Csak kis mennyiségű vajra van szükség a kannabinoidok kiszívásához. A forrásban lévő vízfürdő hőmérsékletének 212 Fahrenheit fok körül kell lennie. A teák készítése ezzel a módszerrel egy gyakori módja annak, hogy egyszerre két célt is elérjünk.

A kannavaj dekarboxilálása?

Nem kell aggódnod amiatt, hogy a kannavajat külön dekarboxilálási folyamatnak kell alávetned. Ez azért van, mert a megfelelően elkészített cannabutter már eleve dekarbonizálva van. Pontosabban, a canna-butter készítésének folyamata során a vaj és a kannabisz keverékét együtt melegítjük fel, és hagyjuk addig párolódni, amíg két dolog történik:

1. A kannabiszanyag teljesen dekarboxilálódik.
2. A kannabinoidok kivonódnak a növényi anyagból, és a vajban lévő zsírokhoz kötődnek.

A folyamat végeredménye egy cannabutter néven ismert végtermék, amely tele van dekarboxilált és aktivált THC-vel, amely készen áll a fogyasztásra, és megadja a vágyott mámorító mámort.

Dekarboxilálás a koncentrátumokban

A koncentrátumokat többféle eljárással készítik, beleértve a fizikai keverést, a nyomást vagy az oldószer használatát. A legtöbb eljárás nem tartalmaz hőt, ami azt jelenti, hogy a koncentrátumok többnyire THCA-t tartalmaznak, nem pedig THC-t. Ezért kell elégetned vagy elpárologtatnod a koncentrátumokat ahhoz, hogy betépj.

A hasisolaj a koncentrátumok egyik legklasszikusabb formája. A hasisolajat általában úgy nyerik, hogy a kannabiszt valamilyen oldószerben áztatják, amely a kannabinoidok nagy részét kivonja a növényi anyagból. Ezután, amikor az oldószer elpárolog, egy sűrű, kátrányszerű vagy olajszerű anyagot hagy maga után, amely tele van koncentrált kannabinoidokkal. Mivel azonban a végtermék soha nem volt hőhatásnak kitéve, még nem tartalmaz aktív THC-t.

Technikailag a dekarboxilált hasisolaj csak a fogyasztás pillanatában jön létre, amikor elégetjük a dohányzáshoz vagy elpárologtatjuk a dabbinghoz.

Dekarboxilálás a biokémiában

A dekarboxilálásnak a kannabisz használatán kívül számos más alkalmazása is van a biokémiában. Míg a dekarboxilációs folyamat megváltoztatja a THC és a CBD azon képességét, hogy a szervezetünk kannabinoid receptoraihoz kötődjön, a dekarboxiláció más aminosavakkal is megtörténik. Az L-triptofán például egy esszenciális aminosav, amely a szerotonin (5-hidroxi-triptamin) előállításához szükséges számunkra, ami dekarboxilációval történik. A hisztidin szintén ilyen módon alakul át hisztaminná, a szervezetünk allergiás válaszreakciójává.

A növények és a rovarok is másképp dekarboxilálnak, mint az emberek. A dekarboxilálás fordított folyamata a karboxilálás, vagyis a szén-dioxid hozzáadása egy vegyülethez, ami a fotoszintézis első lépése. Egy másik népszerű kifejezés manapság a ketonos dekarboxiláció. Ez a folyamat képezi a ketonokat, amelyeket a szervezet koplalás vagy alacsony szénhidrátbevitel során termel, mint például a ketogén diéta során.

Nem szándékos dekarboxiláció

Fénynek és hőnek kitéve a THCA-t tartalmazó kannabiszvirág és koncentrátum is végül magától dekarboxilálódik. És ahogy már említettük, a további lebomlás a THC-t CBN-né alakíthatja át.

Ez azt jelenti, hogy ha meg akarod őrizni mind a kannabiszod frissességét, mind a kannabisz kannabinoid tartalmát, fontos, hogy mind a kannabiszbimbókat, mind a koncentrátumokat hűvös, sötét helyen, minimális fény- és hőhatás mellett tárold.

Használhatod a mikrohullámú sütőt a fű dekarbonizálására?

A mikrohullámú sütő használatát néha a fű dekarbonizálásának gyors és egyszerű módjaként hirdetik. Bár néhányan, akik már kipróbálták ezt a módszert, sikeres eredményekről számolnak be, a fű mikrohullámú sütőben történő dekarbonizálása sokkal illékonyabb lehet, mint a sütő használata, ami potenciálisan égett füvet eredményezhet, amely elvesztette hatékonyságát és romlott szagot és ízt. Röviden, a mikrohullámú sütővel történő széntelenítés lehetséges, de végső soron kockázatosabb, és nem mindig éri meg az általa kínált rövidebb időtartamot.