A keretrendszer négy különböző összetevője:
Tényezőfeltételek (adottságok)Edit
A tényezőfeltételek közé tartoznak a nemzet termelési erőforrásai, beleértve az infrastruktúrát, a munkaerőt, a földet és a természeti erőforrásokat.
Porter szerint “egy nemzet nem örökli, hanem megteremti a legfontosabb termelési tényezőket – például a képzett emberi erőforrásokat vagy a tudományos bázist”. A kevésbé fontos tényezők – például a képzetlen munkaerő vagy a nyersanyagokhoz való hozzáférés – hiánya a technológiával vagy a Porter által “globális stratégiának” nevezett stratégia megvalósításával közvetíthető.
A tényezői adottságok kétféleképpen csoportosíthatók:
- “Hazai” erőforrások/magasan specializált erőforrások
- természeti adottságok
Például Hollywood filmgyártásban betöltött elsőségét elemezve Porter rámutatott a képzett munkaerő helyi koncentrációjára, beleértve a különböző filmes iskolákat (UCLA & USC) a térségben. Az erőforrás-korlátok is ösztönözhetik a helyettesítő képességek fejlesztését; Japán relatív nyersanyaghiánya ösztönözte a miniatürizációt és a hibamentes gyártást.
Kapcsolódó és támogató iparágakSzerkesztés
Ez az összetevő azokra az iparágakra utal, amelyek ellátják, forgalmazzák vagy más módon kapcsolódnak a vizsgált iparághoz. Sok vállalat számára a kapcsolódó és támogató iparágak jelenléte kritikus jelentőségű az adott iparág növekedése szempontjából. Egy kritikus fogalom itt az, hogy a nemzeti versenyképesség erősségei általában iparágak “klasztereihez” kapcsolódnak. Például az amerikai Szilícium-völgy és az egyesült királyságbeli Silicon Glen a csúcstechnológiai iparágak technológiai klaszterei, amelyek magukban foglalják az egyes számítógépes szoftver- és félvezetőgyártó cégeket. Németországban hasonló klaszter létezik a vegyipar, a szintetikus festékek, a textilipar és a textilipari gépek körül.
Keresleti feltételekSzerkesztés
A hazai piac keresleti feltételei jelentik a növekedés, az innováció és a minőségjavítás elsődleges hajtóerejét. A feltételezés az, hogy az erős belföldi piac ösztönzi a céget az induló vállalkozásból egy kissé kibővített és nagyobb szervezetté válásra. Példaként Németország esetét vehetjük, ahol a világ néhány vezető autógyára található, mint például a Mercedes, a BMW, a Porsche. A német autógyárak uralják a világot, ha a világ autóiparának nagyteljesítményű szegmenséről van szó. Az olcsóbb, tömeggyártású autók piacán azonban sokkal gyengébb a helyzetük. Ez összefüggésbe hozható a hazai piaccal, amely hagyományosan magas szintű műszaki teljesítményt követel meg. Németország közlekedési infrastruktúrája az autópályáival szintén hajlamos a nagy teljesítményű autóknak kedvezni.
Stratégia, struktúra és rivalizálás Szerkesztés
A nemzeti teljesítmény az egyes ágazatokban elkerülhetetlenül összefügg az adott ágazatban működő vállalatok stratégiájával és struktúrájával. A verseny nagy szerepet játszik az innováció és a versenyelőny későbbi fejlesztésének ösztönzésében. Mivel a hazai verseny közvetlenebb és hamarabb hat, mint a külföldi versenytársak lépései, az általuk nyújtott ösztönzés nagyobb az innováció és a hatékonyság tekintetében. Példaként a japán autóipar 8 nagy versenytársával (Honda, Toyota, Suzuki, Isuzu, Nissan, Mazda, Mitsubishi és Subaru) intenzív versenyt biztosít a hazai piacon, valamint azokon a külföldi piacokon, ahol versenyeznek.
Egyéb tényezőkSzerkesztés
Porter két további változót azonosít, amelyek befolyásolják a versenyképességet. Ezek a tényezők “támogatják és kiegészítik a nemzeti versenyképesség rendszerét, de nem teremtenek tartós versenyelőnyöket.”
A kormányzat szerepeSzerkesztés
A kormányzat szerepe a Porter-féle gyémántmodellben “katalizátorként és kihívóként működik; arra ösztönzi – vagy akár kényszeríti – a vállalatokat, hogy emeljék törekvéseiket és a versenyképesség magasabb szintjére lépjenek …”. . Bátorítaniuk kell a vállalatokat teljesítményük növelésére, ösztönözniük kell a fejlett termékek iránti korai keresletet, a speciális tényezők létrehozására kell összpontosítaniuk, és a közvetlen együttműködés korlátozásával és a trösztellenes szabályok érvényesítésével ösztönözniük kell a helyi rivalizálást.
EsélyEdit
A véletlen szerepe alapvetően azt a gondolatot jelöli, hogy sokszor előfordulhat, hogy egy termék vagy egy vállalkozás puszta szerencse folytán lehetőséget kap arra, hogy maximalizálja előnyeit. A véletlen tehát kulcsszerepet játszik a termék sorsának meghatározásában is.