Digit Span
Digit Span bemutatási sebességének és hangmagasságának összhangban kell lennie a standard eljárásokkal. Az egyik leggyakoribb adminisztrációs hiba a számjegyek másodpercenkénti egynél gyorsabb bemutatása. Létfontosságú a megfelelő bemutatási sebesség gyakorlása. A szabványos bemutatási sebesség biztosítása érdekében érdemes enyhén megkocogtatni a lábát az asztal alatt. Egy másik gyakori hiba, hogy a hangmagasságot változtatjuk, amikor az egyes számjegyeket kiejtjük a sorozatban. Egységes hangmagasságot kell használni az összes számjegy kiejtéséhez, kivéve az utolsó számjegyet, amelynél a hangmagasságnak enyhén csökkennie kell, hogy jelezze, hogy a bemutatás befejeződött, és a vizsgált személy elkezdhet válaszolni. A hangmagasság változása megkönnyítheti a darabolós stratégia alkalmazását, ami a képességek túlértékelését eredményezheti.
Az összes próbát az utasítás szerint kell elvégezni. Soha ne mutasson be csak egy adott hosszúságú próbát, és az adminisztrációs idő lerövidítése érdekében ne adjon jóváírást a további ilyen hosszúságú próbákért. Ez a gyakorlat azért problémás, mert a próbák különböző nehézségűek. Egyes esetekben kisebb számokat használnak, hogy egy adott hosszúságú próbát könnyebbé tegyék, mint a második próbát. A második próba megkerülése ezért azt eredményezheti, hogy az elsőnél nehezebb próbákért pontokat adnak.
Az alteszt mindhárom részének elvégzése. A Digit Span Forward, a Digit Span Backward és a Digit Span Sequencing mindegyike szükséges a Digit Span alteszt skálázott pontszámának kiszámításához. A Digit Span bármelyik részének elmaradása alacsonyabb nyers pontszámot eredményez, és így mesterségesen alacsony szubteszt-skálázott pontszámot. A Digit Span Forward és Digit Span Backward pontszámokat nem lehet átlagolni a Digit Span Sequencing pontszám becsléséhez. Ez a gyakorlat pontatlan skálázott pontszámokat eredményez. A WAIS-IV projekt egyik korai kutatási szakaszában a kutatás vezetői megvizsgálták, hogy a Digit Span Forward kiiktatható-e (azaz, hogy a Digit Span skálázott pontszámát csak a Digit Span Backward és a Digit Span Sequencing beadásával lehet-e elérni). Az eredmény az volt, hogy a Digit Span Backward pontszámai csökkentek, még a magas képességű vizsgáltak körében is, és az alvizsgálat alsó szintje sokkal gyengébb lett az alacsony képességű vizsgáltak esetében. Úgy tűnik, hogy a Digit Span Forward a Digit Span Backward és a Digit Span Sequencing előtti “bemelegítő” feladatként alapvető szerepet tölt be a magasabb képességű vizsgázók számára. Ezenfelül az alacsonyabb képességű vizsgázók számára erősebb alapot nyújt, amit a Digit Span Backward és a Digit Span Sequencing még a legegyszerűbb feladatokkal sem lehet elérni.
Nagyon fontos, hogy a vizsgált személy válaszát pontosan, szó szerint rögzítsük. Ha a számjegyek rögzítése kihívást jelent, mert a vizsgázó túl gyorsan beszél, a vizsgáztatók időnként jelöléseket tesznek a számjegyek fölé a felvételi űrlapon. Ez a gyakorlat azonban némi adatvesztést eredményezhet, mivel a hibás számjegyeket nem rögzítették. Például, ha a vizsgált személy az “5”-t következetesen rosszul hallotta vagy pontatlanul “9”-ként idézte fel, a minőségi megfigyelés nem lehetséges, ha ezek az adatok nincsenek jelen. Vegye figyelembe, hogy az egy próbán belüli rímelő számjegyeket minimalizáljuk annak érdekében, hogy ezek a megfigyelések értelmesek és lehetségesek legyenek.
A Digit Span Backward több két számjegyet tartalmazó próbát tartalmaz, amelyek mindegyikét az utasításnak megfelelően kell beadni. Összesen hat olyan próba van, amely két számjegy hosszúságú (azaz egy mintafeladat két próbával és két tesztfeladat egyenként két próbával). Ezek a próbák adják a Digit Span Backward alapját, és az egyes próbák nehézsége változó.
A Digit Span Sequencing az alteszt utolsó része, és a Digit Span Forward és a Digit Span Backward után kell elvégezni. Ne feledje, hogy a Digit Span Sequencing mintafeladat mindkét próbáját be kell adni. Az első próba arra szolgál, hogy a vizsgált személy megtanulja a számjegyeket növekvő sorrendben sorba rendezni. A második próba arra szolgál, hogy a vizsgált személy tudatában legyen annak, hogy bármely számjegy többször is szerepelhet egy adott próbában, és hogy a számjegyeket egy próbában annyiszor kell megismételni, ahányszor szerepelnek. A számjegyeket néhány hosszabb sorozatban meg kell ismételni, mivel a leghosszabb sorozatok kilenc számjegy hosszúak: A számjegyek ismétlések nélküli sorrendbe állítása tehát a próbák hosszának növekedésével egyre könnyebbé válik. A vizsgázók gyakrabban válaszolnak helytelenül az ismétlődő számjegyeket tartalmazó próbákra.
Hagyja abba a Digit Span adott részét, ha a vizsgázó egy feladat mindkét próbáján 0 pontot ér el. Ne hagyja abba, ha a vizsgált személy két egymást követő próbában két tételen keresztül (azaz egy tétel utolsó próbája és a következő tétel első próbája) 0 pontot ér el. Ez a gyakorlat a vizsgált személy képességeinek alulértékelését eredményezheti. Csak akkor hagyja abba az adagolást, ha a vizsgált személy egy item mindkét próbáján 0 pontot ér el.
A Digit Span értelmezéséhez számos opcionális folyamatpontszámot lehet levezetni. A Digit Span Forward (DSF), Digit Span Backward (DSB) és Digit Span Sequencing (DSS) folyamatpontszámok lehetővé teszik a három részre vonatkozó teljesítmény külön-külön történő vizsgálatát, valamint a három rész közötti eltérések összehasonlítását. A Leghosszabb számtartomány előre (LDSF), a Leghosszabb számtartomány hátra (LDSB) és a Leghosszabb számtartomány szekvencia (LDSS) folyamatpontszámok lehetővé teszik az egyes feladatok maximális teljesítményének vizsgálatát a normatív mintához viszonyítva.