A halak hátúszóinak különböző fokú stabilizáló és a farokúszó által kifejtett tolóerőt növelő funkciója ismert. Keveset tudunk azonban arról, hogy az elasmobranchák képesek-e úszás közben szabályozni a hátúszó háromdimenziós alakváltozását, ami megváltoztathatja az erőegyensúlyt a helyváltoztatás során. Ebben a tanulmányban háromdimenziós kinematika és elektromiográfia segítségével vizsgáltuk a hátúszó működését 0,5 és 0,75 BL s-1 sebességgel egyenletesen úszó tüskés kutyahalakon (Squalus acanthias). A hát- és farokúszó pontjait hát- és oldalnézetben követtük kettős nagysebességű videóval 125 f s-1 sebességgel. Az egyes háti úszóizmok mentén és a szomszédos vörös epaxialis izomban három ponton elektródákat ültettünk be. A konformációs változásokat mindkét hátúszóban észleltük mindkét sebességnél. Úgy találtuk, hogy a sebesség befolyásolja az első hátúszó oldalirányú elmozdulását a törzs hullámzásához képest, 0,5 BL s-1-nél nagyobb mértékben. Az első hátúszó más fáziskéséssel oszcillál, mint amit a testen való elhelyezkedés előre jelez, míg a második hátúszó szinkronban mozog az axiális izomzattal. Az első hátúszó izmai szinkron kétoldali aktivációt mutatnak, míg a második hátúszóban nincs egyértelmű mintázat. Ez a tanulmány bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a tüskés kutyahal a testhelyzet stabilizálása érdekében ellenőrzi az első hátúszó mozgását az egyenletes úszás során. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a második hátúszó képes tolóerőt generálni. A tüskés döghalaknak tehát kettős hátúszó funkciója van az egyenletes úszás során.