Mindenki egyetért abban, hogy a közös figyelem az emberi társas megismerés egyik legfontosabb jellemzője. A több mint 40 éves munka és a témával kapcsolatos több száz publikáció ellenére azonban még mindig meglepően kevés egyetértés van abban, hogy pontosan mi is a közös figyelem, és hogyan valósul meg benne a közös figyelem. Javaslatunk szerint a probléma részben abból adódik, hogy a közös figyelem nem egyetlen folyamat, hanem inkább különböző kognitív készségek és folyamatok csoportját foglalja magában, és a különböző kutatók különböző aspektusaira összpontosítanak. Hasonló probléma vonatkozik a közös tudásra is. Itt egy új megközelítést mutatunk be: Felvázoljuk a társas figyelem szintjeinek tipológiáját, amelyeket a szakirodalom jelenleg mind közös figyelemként említ (a megfigyeléstől a közös, kölcsönös és megosztott figyelemig), valamint a közös tudás megfelelő szintjeit. Figyelembe vesszük a különböző szintek kognitív, viselkedési és fenomenológiai aspektusait, valamint a különböző funkciókat, és mindebben kulcsfontosságú megkülönböztetést teszünk a másodszemélyes vs. harmadszemélyes kapcsolatok között. Bár elsősorban a közös figyelemre és a közös tudásra összpontosítunk, röviden kitérünk arra is, hogy ezek a szintek hogyan vonatkozhatnak más “közös” mentális állapotokra, például a közös célokra.