Abstract
PIP: Mivel a népességnövekedésnek a mezőgazdaság változására gyakorolt pozitív hatásáról szóló viták kevésbé gyakoriak, mint a negatív hatásokra való összpontosítás, nagy jelentőséggel bír Ester Boserup “Az agrárnövekedés feltételei” című könyve és az azt követő munkája, amelyben azt állítja, hogy a népességnövekedés a mezőgazdaság változásának elsődleges oka. A dolgozat célja, hogy áttekintse a mezőgazdaság intenzívebbé válásának és a népességnövekedésnek a kapcsolatára tett korábbi kísérleteket, felvázolja Boserup elméletét, és megvizsgálja az elméletet ért kritikákat. Boserup azt állítja, hogy a népességnövekedés inkább oka, mint eredménye a mezőgazdasági változásoknak, és hogy a fő változás a földhasználat intenzívebbé válása. A Boserup által felállított elmélet a mezőgazdasági fejlődésről finomabb és összetettebb, mint bármelyik elődjének elmélete. A népesedési nyomást a földhasználat, a mezőgazdasági technológia, a földbirtoklási rendszerek és a településforma változásának fő okának tekinti. Boserup azt állítja, hogy a népességnövekedés független az élelmiszerellátástól, és hogy a népességnövekedés a mezőgazdaságban bekövetkező változások oka. A mezőgazdasági termelés növelésének fő eszköze az intenzifikáció. Boserup munkája változatos visszhangot váltott ki az olvasók körében; más közgazdászok kevésbé voltak lelkesek. Úgy tűnhet, mintha Boserup elméletét a kritikusok cafatokban hagyták volna. Központi érve, miszerint az intenzifikáció csökkenti a munkatermelékenységet, továbbra sem bizonyított. Kevesen értenek egyet azzal, hogy a termesztés gyakoriságának növelése az egyetlen lehetséges válasz a népesedési nyomásra; az extenzív árrés kiterjeszthető, nagyobb hozamú növényeket lehet alkalmazni, és a terméshozamot növelő módszereket lehet bevezetni a termesztés gyakoriságának növelésétől függetlenül is. A kivándorlás vagy a létszámszabályozás enyhítheti a népességnyomást. Az intenzifikáció népesedési nyomás nélkül is végbemehet, a városok növekedésének vagy a kereskedelem fejlődésének ösztönzésére. Nehéz elfogadni, hogy a népesedési nyomás az egyetlen ok vagy az agrárváltás, vagy hogy a termesztés gyakoriságának növekedése az egyetlen válasz a népesedési nyomásra, mégis a tézis az agrárváltás termékeny értelmezése. A népességnövekedésnek mint változásmechanizmusnak a feltételezése fontos új következtetésekhez vezethet a nyugat-európai történelemben végbement agrárváltozások természetével kapcsolatban.