Az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Kanada és minden európai ország (Albánia kivételével) aláírja a Helsinki Záróokmányt az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia (EBESZ) utolsó napján. Az okmány célja a Szovjetunió és az Egyesült Államok, valamint szövetségesei között megereszkedett enyhülés szellemének újjáélesztése volt.
Richard M. Nixon elnöksége idején ő és Henry Kissinger nemzetbiztonsági tanácsadó olyan külpolitikát alakított ki a Szovjetunióval szemben, amely az “enyhülés” néven vált ismertté – szó szerint az Oroszország és Amerika közötti feszültségek enyhítését jelentette. A politika némi sikert aratott az 1970-es évek elején, amikor Nixon meglátogatta a Szovjetuniót, és megkezdődtek a fegyverzetcsökkentésről szóló tárgyalások. 1975 nyarára azonban az enyhülés szelleme lankadt. Nixon 1974 augusztusában a Watergate-botrány miatt szégyenszemre lemondott. Az Egyesült Államok győzelem nélkül vonult ki Vietnamból; 1975 áprilisában Dél-Vietnam a kommunista erők kezére került. A szovjetekkel folytatott fegyverzetcsökkentési tárgyalások előrehaladása megrekedt.
1975 júliusában azonban a Szovjetunió és az Egyesült Államok megkísérelte az enyhülés politikájának újjáélesztését azáltal, hogy Helsinkiben összehívta az EBESZ-t. Augusztus 1-jén a jelenlévők aláírták a helsinki záróokmányt. Az okmány létrehozta az EBESZ-t mint folyamatos konzultatív szervezetet, és számos olyan kérdést határozott meg (a később “kosarak” néven ismert csoportokba csoportosítva), amelyeket az elkövetkező hónapokban és években meg kell vitatni. Ezek közé tartoztak a gazdasági és kereskedelmi kérdések, a fegyverzetcsökkentés és az emberi jogok védelme.
Egy rövid pillanatra úgy tűnt, hogy az enyhülés újjáéledt, de az EBESZ hamarosan heves viták tárgyává vált az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, elsősorban az oroszországi emberi jogok kérdése miatt. A Helsinki Záróokmány aláírása után a Szovjetunióban disszidensek és reformerek megalakították a Helsinki Csoport néven ismert megfigyelő szervezetet, amely az orosz kormánynak az emberi jogok védelméhez való ragaszkodását hivatott ellenőrizni. A szovjetek szétverték a Helsinki Csoportot, letartóztatva számos vezetőjét. Az emberi jogi csoportok az Egyesült Államokban és máshol hangosan tiltakoztak a szovjet intézkedések ellen. Az amerikai kormány bírálta az oroszokat, amiért nem tartották be a helsinki megállapodás szellemét. A szovjetek nehezményezték, amit belügyeikbe való beavatkozásnak neveztek. 1978 közepére az EBESZ minden fontos értelemben megszűnt működni. Mihail Gorbacsov szovjet vezető az 1980-as években újjáélesztette, és az Egyesült Államokkal való szorosabb és barátságosabb kapcsolatokra irányuló politikájának alapjául szolgált.
TOVÁBBI OLVASSA TOVÁBB: Hidegháború: Összefoglaló, harcoló felek & Idővonal