A fizika a természetet irányító törvényeket tanulmányozó tudományág. A gyakorlatban azonban ez az elkötelezettség kifejezetten kifejezetté válik az olyan szempontok figyelembevételével, mint a mozgás, a tömeg, az idő, a tér stb. A fizika azt próbálja megfejteni, hogy ezek a fogalmak hogyan kapcsolódnak egymáshoz. E tudomány eredete az ókorba nyúlik vissza, a filozófia virágzásával együtt. Ezt követően követné a saját útját, ezúttal már tényszerűbb jelleggel, azaz nagymértékben a kísérletezésre támaszkodva. Ma már szoros kapcsolatokat ápol más tudományágakkal, például a kémiával és a csillagászattal.
A tudomány néhány legkorábbi megfontolása a klasszikus Görögországban uralkodó gondolkodásban található. Különösen Arisztotelésznek tulajdonítanak számos megfontolást és értékelést e tekintetben, aki az időre, a mozgásra stb. reflektál. E tekintetben azonban néhány pontosításra van szükség, különösen a filozófus későbbi évszázadokra gyakorolt hatása miatt. A fizika leírása az ő gondolkodásában szorosan kapcsolódik a metafizikához. Ez azt jelenti, hogy amellett, hogy megpróbáljuk megvizsgálni a világegyetem törvényeit, kísérletet teszünk arra is, hogy számot adjunk azok eredetéről és céljáról is. Ebben az értelemben a leírt fizikának az okok egymásutánja mellett célja is van. Így mindent, ami létezik, nemcsak az okok és hatások egymásutánja szempontjából kell megérteni, hanem a sorsával kapcsolatban is.
A kezdeti pillanatok után a fizikát elsősorban mechanikaként kezdték érteni, vagyis okok egymásutánjaként, amelyek kizárnak egy konkrét célt. Azt is fontos megjegyezni, hogy ma már alárendelődik a tudományos módszernek, amely abból áll, hogy feltevést tesznek a jelenségek magyarázatára, és ezt kísérletekkel szembeállítják; abban az esetben, ha a jóslatok megtehetők, az elmélet következetes lenne, bár ezért nem lenne igazolható, mert a későbbi kísérletezés megcáfolhatja.
Az utóbbi években, különösen a 20. században, ez a tudomány számos olyan kérdésre adott magyarázatot, amelyek az embert a megjelenése óta foglalkoztatják. Például a világegyetem eredetét vizsgálta a híres ősrobbanás-elmélettel, amely azt tételezi fel, hogy a galaxisok közötti tágulás egy nagy sűrűségű és hőmérsékletű anyagpont hatalmas robbanásának eredményeként következett be. No obstante, todavía son muchos los misterios a considerar como para dejar satisfecha nuestra curiosidad.
