2002. január 29-én, a szeptember 11-i támadások óta tartott első beszédében az Unió helyzetéről George W. Bush elnök Irakot, Iránt és Észak-Koreát a “gonosz tengelyének” nevezi.”
Alig több mint egy évvel az elnöksége és néhány hónappal az amerikai történelem leghosszabb háborúja előtt Bush a három országot az Egyesült Államokat fenyegető, széles körű és rendkívül veszélyes terroristák és más rossz szereplők hálózatának fő csomópontjaiként azonosította. A beszéd felvázolta a Bush által indított “terrorizmus elleni háború” logikáját, a katonai szerepvállalások sorozatát, amely a következő két évtizedre meghatározta az Egyesült Államok külpolitikáját.
A Bush beszédíró David Frumnak tulajdonítják a “gonosz tengelye” kifejezés megalkotását, amely a tengelyhatalmakat hivatott felidézni, amelyek ellen az Egyesült Államok és szövetségesei harcoltak a második világháborúban. A Bush-kormányzat hangsúlyozni akarta a három “terrorállam” által jelentett kiemelkedő fenyegetést, azzal érvelve, hogy mindegyikük tömegpusztító fegyverek előállításán dolgozik, és olyan terrorista csoportokat támogat, mint az al-Kaida. Bush apja, George H.W. Bush korábbi elnök 1990-ben lerohanta Irakot, miután visszaverte a szomszédos Kuvait iraki megszállását, de Szaddám Huszeint hatalmon hagyta.
Szeptember 11. után George W. Bush kormánya kevesebb mint egy hónapot várt Afganisztán lerohanásával és az ottani tálib rezsim leváltásával. Nem telt el sok idő, mire Bush az iraki “rendszerváltás” felé fordította figyelmét. Bár Irak, Irán és Észak-Korea között nem volt közvetlen kapcsolat – Irakot és Iránt valójában geopolitikai ellenségként értelmezték -, a “gonosz tengelyének” koncepciója, amely egyesült abban, hogy ártani akar az amerikaiaknak, hasznosnak bizonyult azok számára, akik egy második iraki invázió mellett érveltek.
TOVÁBBI OLVASSA TOVÁBBAT: Az USA által vezetett terrorellenes háború idővonala