Google LLC v. Oracle America, Inc., No. 18-956
Amikor a Google megalkotta Android platformját, a platformot kompatibilissé kívánta tenni az Oracle tulajdonában lévő Java programozási nyelvvel. A Java fejlesztői bizonyos funkciók elvégzéséhez alkalmazásprogramozási interfész (API) csomagokat használnak. Az Android Java-kompatibilissé tétele érdekében a Google visszafejtette a Java API-kat. A Google LLC kontra Oracle America, Inc. ügyben most az a kérdés merül fel, hogy a Google szoftverének “struktúrájához, sorrendjéhez és szervezéséhez” (SSO) való állítólagos ebből eredő hasonlóság sérti-e az Oracle szerzői jogát.
A kérdéssel kapcsolatos pereskedés akkor kezdődött, amikor az Oracle 2010-ben beperelte a Google-t Kalifornia északi körzetében. A bírósági esküdtszék megállapította a szerzői jog megsértését, de nem hozott ítéletet arról, hogy a tisztességes felhasználásra vonatkozó kivétel alkalmazható-e. Az ítéletet követő ítéletben a bíróság megállapította, hogy a szóban forgó API-k nem képezhetik szerzői jogi védelem tárgyát. A Federal Circuit megállapította, hogy az SSO igenis a szerzői jogi védelem alá tartozik, és visszavonta a döntést, visszautalva a tisztességes felhasználás kérdésének tárgyalására. Ez a második tárgyalás a Google javára döntött a tisztességes felhasználás kérdésében; a fellebbezés során a Federal Circuit ismét megfordította az ítéletet, és megállapította, hogy az SSO megsértése “jogilag nem tisztességes”.
A certiorari iránti kérelmében a Google azzal érvelt, hogy a másolt API-k olyan belső funkciókat fejeznek ki, amelyek nem tartoznak a szerzői jog hatálya alá. A Google arra is felhívta a figyelmet, hogy a körök megosztottak abban a kérdésben, hogy a szerzői jogi védelem vonatkozhat-e a “működési módszerekre”, és azt állította, hogy a tisztességes felhasználást túlságosan atomizált módon értékelték, ami a tisztességesség holisztikus szemléletét rövidre zárta.
A Legfelsőbb Bíróság engedélyezte a certiorarit, és a szóbeli meghallgatásra 2020. október 7-én került sor. A szóbeli vitában megvitatott kérdések között szerepelt az eszme-kifejezés megkülönböztetése, némi hangsúlyt fektetve arra, hogy a szervezési formák inkább eszmének vagy inkább egy eszme kifejezésének minősülnek. Más kérdések a tisztességes felhasználás doktrínájára és a Federal Circuit felülvizsgálatára összpontosítottak.
Az Oracle és a Google ügyvédei az érvelésben az ötlet-kifejezés megkülönböztetésével foglalkoztak. A Google-t képviselő Thomas Goldstein megismételte azt az érvelést, hogy a szóban forgó kód csak egy nem szerzői jogi védelem alá eső ötletet testesít meg, nem pedig kreatív kifejezést. “Nincs szerzői jogi védelem” – érvelt Goldstein – “az olyan számítógépes kódra, amely az egyetlen módja az adott funkciók elvégzésének”. Válaszul az Oracle-t képviselő Joshua Rosenkranz azt válaszolta, hogy a szoftver bizonyos funkciói egyedileg a Java-ra szabottak, és így az Oracle szerzői joga alá tartoznak.
A bírák felvetették az ötlet-kifejezés kérdését. Roberts főbíró megjegyezte, hogy “az egyetlen ok, amiért csak egyféleképpen lehet ezt csinálni, az az, hogy a Sun és az Oracle termékkifejezése nagyon sikeres volt”. Kavanaugh bíró megjegyezte: “Nem szabad lemásolni egy dalt csak azért, mert ez az egyetlen módja a dal kifejezésének”. Kagan bíró a matematikai bizonyításokhoz hasonlította, ahol számos lehetséges megoldás létezhet, de egy különösen elegáns megoldás “jobb lehet a többinél.”
A kérdések egy másik sora a szerzői jognak a szervezeti formákhoz való csatolásának gondolatára összpontosított. Breyer bíró a szóban forgó kódot a QWERTY-billentyűzethez hasonlította, Kagan bíró pedig egy előnyös és különösen újszerű tárolási formátumot tételezett fel. Mindketten kétségüket fejezték ki, hogy az ilyen szervezési formáknak szerzői jogi védelemben kellene részesülniük.
A tisztességes felhasználás kérdésében Kagan bíró a QWERTY-metaforára építve azt kérdezte a kormány nevében az Oracle nevében érvelő Malcolm Stewarttól, hogy egy mobiltelefon-gyártó tisztességesen lemásolhat-e egy “új és nagyon hasznos billentyűzetet”, hogy ügyfelei “valami ismerősre támaszkodhassanak”. Sotomayor bíró arról faggatta az Oracle-t, hogy a Google munkája átalakító használatnak minősülhetett-e, mivel az API-k használatát egy új platformra terjesztette ki.
Másik bíró kifejezetten megkérdőjelezte a Federal Circuit által a tisztességes használat kérdésében alkalmazott felülvizsgálati mércét. Gorsuch bíró megjegyezte, hogy “az olyan tényspecifikus kérdéseket, mint a tisztességes használat … a jegyzőkönyvben szereplő lényeges bizonyítékok alapján vizsgálják felül, és a Federal Circuit itt nem ezt tette”, és arra kérte Rosenkranzot, hogy indokolja meg a Federal Circuit felülvizsgálatának terjedelmét. Válaszában Rosenkranz azzal érvelt, hogy a Federal Circuit megfelelően alkalmas a tisztességes használat megállapítására.
A Google korábban certiorari kérelmében megjegyezte, hogy a technológiai iparnak érdeke fűződik az ügyben felmerülő kérdések megoldásához. Sok minden múlhat az eredményen.
Az érvelésről a SCOTUSBlog és a New York Times számolt be. A teljes jegyzőkönyv elérhető az Electronic Frontier Foundation-nél. A Google és az Oracle augusztus 7-én nyújtotta be kiegészítő beadványait. A The Verge hírelemzése.