Gymnophiona

Formája és funkciója

A kétéltűek hosszú, végtag nélküli, hengeres teste hirtelen végződik a kloáka vagy a rövid farok mögött. A bőrben lévő annulák (elsődleges barázdák) körbeveszik a testet és szegmenseket alkotnak; egyes rendszertani csoportokban a másodlagos és harmadlagos barázdák részben körbeveszik a testet. A gyűrűk szövetében általában bőr eredetű csontos pikkelyek fordulnak elő. A cincérek feje tompa, koponyájuk csontos és tömör. A csontosodási központok összeolvadtak, ami az anuránusokhoz és a szalamandrákhoz képest csökkentette az önálló koponyacsontok számát; például egyetlen csont, az os basale alkotja az agykoponya padlóját és a koponya hátsó részét is. Fogak minden állkapocscsonton találhatók, és ezen kívül megjelenik egy szájpadlásfogsorozat is, a maxilláris fogsorozat medialis részén. Az alsó állkapcson egy U alakú fazetta található, amely a kvadratával artikulál, és egy hosszú retroartikuláris nyúlványa is van, amely három nagy állkapocsizom rögzítési helyéül szolgál. A gerincoszlopot az atlasz (a nyak első csigolyája) és 95-285 törzsi csigolya alkotja; differenciált keresztcsigolya nincs. Az atlasz és az utolsó három-hat csigolya kivételével minden csigolyán kétfejű bordák találhatók. A három kétéltűrend közül csak a csikóhalaknak van olyan axiális izomzata, amelyben az összes hypaxiális komponens, a gerinc alatti izomzat kivételével, egy külső izomhüvelyt alkot. Ez a burok, amelyet rostos kötőszövet rögzít a bőrhöz, szinte teljesen el van választva a gerinces izomzatról, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a bőr és a felszíni izmok egyetlen egységként mozogjanak. A degenerált szemeket csont vagy bőr fedi. Ezek az alkalmazkodások teszik lehetővé a kajmánok számára, hogy földalatti birodalmukban táplálkozzanak, szaporodjanak és elkerüljék ellenségeiket. The features of aquatic caecilians of the family Typhlonectidae are representative of secondary adaptations.