A felülvizsgálat kiemelte továbbá a következő specifikus CV állapotokat és azok szerepét a tüdőgyulladás CV-szövődményeiben.
ACS
A tanulmányok a CAP-ot az ACS megnövekedett kockázatával hozták összefüggésbe, egyes eredmények szerint a légúti fertőzést követő 7 napban kétszer nagyobb a myocardialis infarktus (MI) kockázata.7 A kutatók feltételezték, hogy “a CAP-betegeknél az ateroszklerotikus plakk destabilizációja miatt másodlagosan ACS alakulhat ki”. Állatkísérletek összefüggést mutattak ki a Streptococcus pneumoniae fertőzés és a helyi gyulladás és az aktivált makrofágok magasabb szintje között, ami a plakk instabilitására utal.8
AChlamydophila pneumoniae, amely gyakran megtalálható a CAP és atípusos tüdőgyulladásban szenvedő betegekben, szerepet játszik a plakk instabilitásának, az aterómák és a kardiotoxicitás kialakulásában.9 Emellett a trombózis kialakulása is okozhat CV szövődményeket a tüdőgyulladásos betegeknél.10 “A trombus keletkezhet lokálisan mechanikus inger és szöveti faktoroknak való kitettség következtében (pl. plakkrepedés következtében másodlagosan) vagy spontán a véráramban prokoaguláns állapotok során” – magyarázták a Respirology cikk szerzői.
Arritmiák
Az új vagy súlyosbodó szívritmuszavarok a harmadik leggyakoribb CV-szövődményt jelentik CAP-betegeknél, a bejelentett incidencia 4,7%.2 Más javasolt mechanizmusok mellett a legújabb eredmények egy kórokozó-specifikus útvonal lehetőségét is felvetik. Egerekben a S. pneumoniae elérte a szívet, és mikroszkopikus léziókat hozott létre, amelyek a troponin I magas szintjéhez és ritmuszavarokhoz kapcsolódtak.11
Szívelégtelenség
A szívelégtelenség kockázata a tüdőgyulladásos betegeknél a kórházi felvétel után és akár 10 évvel a hazabocsátás után is emelkedett.2 A lehetséges mögöttes mechanizmusok között szerepel a tartós gyulladás, amelynek potenciális közvetítője a Mycoplasma pneumoniae.
Antibiotikumok
Noha a makrolid antibiotikumok csökkenthetik a CAP-ban szenvedő betegek általános mortalitását, jelentős CV kockázatot is jelenthetnek, mivel ezeket a szereket összefüggésbe hozták az MI, a hirtelen szívhalál és a kamrai tachyarrhythmiák fokozott kockázatával.12,13. A Respirology cikk szerzői azt javasolták, hogy “a fluorokinolonok vagy makrolidok alkalmazását egyénre szabottan kell alkalmazni, és a kockázatok és előnyök gondos felmérése elengedhetetlen… a megfelelő antibiotikum-terápia kiválasztásához a CAP-ben szenvedő betegeknél.”