Háttér – International Justice Monitor

Bemutatkozás

2013, Jose Efrain Rios Montt (ma már elhunyt), aki 1982 és 1983 között közel tizenhét hónapig kormányozta Guatemalát, és akkori katonai hírszerzési főnöke népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények miatt állt bíróság elé Guatemalavárosban. A vádak az ország hosszú és brutális polgárháborújának ezen szakaszában a guatemalai csapatok és félkatonai erők által az ország őslakos lakossága ellen elkövetett szisztematikus mészárlások és az ezzel kapcsolatos tömeges kényszerkitelepítések miatt merültek fel.

Ez volt az első alkalom, hogy egy volt államfőt népirtás miatt nemzeti, nem pedig nemzetközi bíróság elé állítottak. A per fontos mérföldkő volt a politikai és katonai vezetők nemzetközi bűncselekményekért való felelősségre vonásában. A guatemalaiak számára hozzájárult a polgárháború alatt elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések pontos történelmi elszámolásához, és ez az eljárás hozzájárult az ország fiatal demokráciájának megerősítéséhez.

A polgárháborút 1996-ban lezáró békemegállapodás keretében létrehozott, az ENSZ által támogatott igazságügyi bizottság becslése szerint a 36 évig tartó konfliktus során több mint 200 000 ember halt meg vagy tűnt el, több mint 80 százalékuk a maja őslakosok közül. A bizottság megállapította, hogy a jogsértések 93 százalékáért az állami biztonsági személyzet és a félkatonai erők voltak felelősek. A bizottság több mint 600 mészárlást azonosított, és megállapította, hogy az állam felelős a szisztematikus erőszakért – beleértve a bírósági eljárás nélküli kivégzéseket, a kényszerű eltűnéseket, a szexuális erőszakot, a halálosztagokat, az igazságszolgáltatás megtagadását és más bűncselekményeket és jogsértéseket, amelyek áldozatai nagyrészt az őslakos és vidéki közösségekből kerültek ki. Az 1981 és 1983 közötti hároméves időszak az igazságügyi bizottság által bejelentett, a 36 éves konfliktussal kapcsolatos jogsértések 81 százalékát teszi ki – a bejelentett jogsértések közel fele (48 százaléka) 1982-ben történt.

A bizottság konkrétan megállapította, hogy az állam felelős volt a népirtásért négy kijelölt régióban 1981 és 1983 között. A bizottság megállapította, hogy a hadsereg a gerillák támaszpontjaként a majákat “belső ellenségként” azonosította, és stratégiai tervezéssel és az állami politikára válaszul a lehető legtöbb ember megölése céljából követett el mészárlásokat. Az Ixil régióban a közösségek 70-90 százalékát irtották ki ebben az időszakban.

A közelmúltig senkit sem vontak felelősségre ezekért a bűncselekményekért. Az Emberi Jogok Amerikaközi Bizottsága 2009-ben megállapította, hogy Guatemalában a jelenlegi és korábbi bűncselekmények büntetlenségi indexe 98 százalékos volt. A belső fegyveres konfliktushoz kapcsolódó emberiség elleni bűncselekmények büntetlenségét közel teljesnek minősítette. A nyomozások és büntetőeljárások vagy meg sem kezdődtek, vagy folyamatosan elakadtak. Még ha ki is adtak ki elfogatóparancsot a feltételezett elkövetők letartóztatására, azokat soha nem hajtották végre.

Az elmúlt években azonban jelentős lépések történtek a legsúlyosabb bűnökkel kapcsolatos büntetőeljárások felé, amelyek Claudia Paz y Paz, Guatemala korábbi főügyésze vezetése alatt kezdődtek. Az ő hivatali ideje alatt jelentős reformokat hajtottak végre, beleértve a speciális bíróságok létrehozását és a “magas kockázatú” ügyekre összpontosító bírák kijelölését (beleértve az El Tribunal de sentencia de Mayor Riesgo A-t, ahol ez a tárgyalás zajlott). 2013 előtt a büntetőeljárások korlátozottak voltak, és többségükben inkább alacsony rangú katonák vagy félkatonai csoportok ellen indítottak büntetőeljárást, mint parancsnokaik ellen. Ez a per jelentős fordulópontot jelentett.

Az ügy előzményei

A Centro Para la Accion Legal en Derechos Humanos (CALDH), egy vezető guatemalai civil szervezet és Edgar Pérez, a Bufete Juridico de Derechos Humanos en Guatemala emberi jogi ügyvédje, az Igazság és Megbékélés Egyesület (Asociación Para Justícia y Reconciliación, vagy AJR) képviseletében 2001-ben panaszt nyújtottak be az Államigazgatási Minisztériumhoz, kérve az 1982-ben és 1983-ban, a guatemalai polgárháború legbrutálisabb éveiben elkövetett jogsértésekért felelős parancsnokok kivizsgálását és felelősségre vonását. Különböző csoportok 1999 végén hasonló ügyet indítottak a spanyol nemzeti bíróságon, nyolc magas rangú tisztviselőt vádolva nemzetközi bűncselekményekkel – kínzással, népirtással, illegális fogva tartással és államilag támogatott terrorizmussal. (Egy 1985-ös spanyol törvény lehetővé teszi a büntetőeljárást bizonyos bűncselekményekért, beleértve a népirtást is.)

A hazai ügyészség Rios Monttot és Rodriguez Sanchezt népirtással és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolta. Rios Montt volt államfő 2012. január 26-án került be a vádlottak közé, miután 2012-ben a kongresszus tagjaként elvesztette mentelmi jogát.

A Rios Montt és Rodriguez Sanchez elleni első népirtás vádja a Quiche régióban élő ixil lakosság ellen 1982 márciusa és 1983 augusztusa közötti államfői uralma idején elkövetett 15 mészárlással kapcsolatos. E vádak szerint Rios Montt volt az értelmi szerzője 1 771 ember halálának, 29 000 ember kényszerű kitelepítésének, legalább 8 nő elleni szexuális erőszaknak és legalább 14 ember megkínzásának. Azt állították, hogy Rodriguez Sanchez olyan katonai terveket hajtott végre, amelyek felelősek a civilek meggyilkolásáért az Ixil háromszögben, Nebajban, Chajulban és San Juan Cotzalban, Quiche-ben.

A 2012 májusában benyújtott második népirtási vádban Rios Monttot 201 ember 1982 decemberében Dos Erresben (Peten) bekövetkezett halálával kapcsolatban vádolták meg.

A 2013. március 19-én megnyílt per csak az első vádpontra vonatkozott – a Quiche régióban élő ixil lakosság meggyilkolására, erőszakos kitelepítésére, szexuális erőszakra és kínzásra. A Dos Erres vádakat külön tárgyalják majd; erre még nem tűztek ki időpontot.

Rios Montt az egész eljárás során ártatlanságát bizonygatta. A védelem érvei között szerepelt, hogy Rios Monttnak nem volt parancsnoki felelőssége a jogsértésekért közvetlenül felelős tisztek felett, illetve nem adott közvetlen parancsot vagy nem vett részt az állítólagos cselekményekben. Azt is állította, hogy egy 1986-os amnesztiatörvény, amelyet Oscar Humberto Mejia Victores akkori elnök vezetett be, tiltja a vádemelést. Az amnesztiatörvénnyel kapcsolatos fellebbezést (amparo) az Alkotmánybíróság 2013 márciusában alaptalannak minősítve elutasította.

Az ezzel kapcsolatos vádakat Mejia Victores volt tábornokok (Rios Montt utódja az elnöki székben és korábbi védelmi minisztere) és Hector Mario Lopez Fuentes, a hadsereg vezérkari főnöke ellen emelték Rios Montt alatt. Mindkettőjüket 2011-ben fogták el, de az ellenük felhozott vádakat egészségi állapotukra hivatkozva felfüggesztették.

2018. április 2-án, miközben az eredeti népirtási vádak újratárgyalása előtt állt, Rios Montt elhunyt. Életének 91. évében hunyt el.

Bírósági és jogi dokumentumok

International Law Experts amicus brief on amnesty

Lawyers without Borders – Canada (ASFC) amicus brief on amnesty

Fundación Madrid Paz amicus brief on amnesty

Related Cases

Other Domestic International Crimes Prosecutions

A minisztériumnak sikerült más, a belső fegyveres konfliktussal kapcsolatos büntetőeljárásokat indítania, bár ezek többsége alacsony rangú tisztviselők ellen irányult. Az elmúlt öt évben a Közügyminisztérium Guatemalában történelmi jelentőségű ítéleteket hozott erőszakos eltűnések miatt. Ezenkívül számos (legalább 28) katonát ítéltek el a polgárháború alatti gyilkosságokban vagy mészárlásokban való részvételük miatt. Közülük legalább 18-at a különböző gyilkosságok mellett emberiesség elleni bűncselekmények miatt is elítéltek.

Egyéb magas rangú biztonsági tisztviselőket is elítéltek, bár számuk korlátozott. 2009 decemberében a guatemalai bíróság elítélte Marco Antonio Sanchez Samayoa ezredest az 1981. októberi El Jute-i mészárlás során nyolc családtag erőszakos eltűnéséért, 2012. augusztus 22-én pedig egy guatemalai bíróság elítélte Pedro Garcia Arredondo volt rendőrfőnököt erőszakos eltűnésért és emberiesség elleni bűncselekményekért (kínzás). Más kapcsolódó ügyek folyamatban vannak vagy függőben vannak.

A spanyol ügy

A spanyol nemzeti bíróságon 1999 decemberében a guatemalaiak egy csoportja, élén Rigoberta Menchu maja aktivistával, nyolc magas rangú tisztviselőt, köztük Rios Monttot vádol nemzetközi bűncselekményekkel – kínzással, népirtással, illegális fogva tartással és államilag támogatott terrorizmussal. Egy 1985-ös spanyol törvény lehetővé teszi a büntetőeljárást bizonyos felsorolt bűncselekmények (köztük népirtás, terrorizmus, kalózkodás) és “minden más olyan bűncselekmény miatt, amelyet a nemzetközi egyezmények és szerződések értelmében Spanyolországban kell üldözni”. Az amerikai székhelyű Center for Justice and Accountability 2006 óta vezető tanácsadó.

A spanyol nemzeti bíróság egyik bírája 2006-ban elfogatóparancsot adott ki, többek között Rios Montt letartóztatására, és elrendelte a vagyon befagyasztását. A guatemalai alkotmánybíróság kezdetben elfogadta az elfogatóparancsokat, és két vádlottat (Guevara Rodriguez és Garcia Arredondo) letartóztatott. Az Alkotmánybíróság azonban 2007 decemberében érvénytelennek nyilvánította az elfogatóparancsokat, megtagadta a kiadatás elrendelését, és ehelyett elrendelte a két letartóztatott vádlott szabadon bocsátását.

2008-ban és 2009-ben a spanyol nemzeti bíróság meghallgatta az áldozatok és szakértők tanúvallomásait. 2011 áprilisában a spanyol nemzeti bíróság elfogatóparancsot adott ki és kérte Jorge Sosa Orantes kiadatását a Dos Erres-i mészárlásban játszott szerepe miatt. A kanadai hatóságok letartóztatták őt az Egyesült Államokban bevándorlással kapcsolatos vádakkal kapcsolatban kiadott elfogatóparancs miatt, és 2012-ben kiadták. Kaliforniában 2013 augusztusában kell bíróság elé állnia honosítási csalás vádjával.

Fontos nevek és események

A hadsereg hírszerzési osztálya, vagy a Honvédelmi Főparancsnokság hírszerzési igazgatósága (D-2 vagy G-2)

A D-2 vagy G-2 a hadsereg hírszerzési egysége volt.

A Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Ipari és Pénzügyi Egyesületek Koordinációs Bizottsága (Comité de Asociaciones Comerciales Industriales y Financieras, vagy CACIF)

A CACIF a guatemalai üzleti érdekek szövetsége.

Guatemalai Törvényszéki Antropológiai Alapítvány (Fundación de Antropología Forense de Guatemala, vagy FAFG)

A FAFG egy guatemalai székhelyű, nem kormányzati törvényszéki nonprofit szervezet, amely az állami minisztériummal együttműködve exhumálásokat végez, szakértői vallomást tesz és tudományos vizsgálatokat végez.

A szegények gerillahadserege (Ejército Guerrillero de los Pobres, vagy EGP)

Az EGP egy baloldali gerillaszervezet volt, amely 1982-ben egyesült az ORPA-val, a PGT-vel és a FAR-ral, hogy megalakítsa az URNG-t. Az EGP egy baloldali gerillaszervezet volt.

“Nagy kockázatú” vagy “nagy hatású” bíróságok (Tribunales de “alto riesgo” o “alto impacto”)

A “nagy kockázatú” vagy “nagy hatású” bíróságok olyan speciális bíróságok, amelyeket “nagy kockázatú” vagy “nagy hatású” bírák felügyelnek a bonyolultabb vagy érzékenyebb ügyek kezelésére.

A Nemzeti Rendőrség Történeti Archívuma (Archivo Histórico de la Policía Nacional, vagy AHPN)

A Guatemalai Nemzeti Rendőrség Történeti Archívuma a legnagyobb a maga nemében Latin-Amerikában. Körülbelül 80 millió oldalnyi, több mint 100 évből származó iratot őriz. Az AHPN feladata a feloszlatott Guatemalai Nemzeti Rendőrség iratainak megőrzése és nyilvánosan hozzáférhetővé tétele. Az AHPN-t 2005-ben véletlenül fedezték fel.

Történelmi Tisztázó Bizottság (Comisión para el Esclarecimiento Histórico, vagy CEH)

A CEH 1997 februárjától 1999 februárjáig működött az 1994. júniusi, a Bizottság létrehozásáról szóló megállapodás értelmében a múltbeli emberi jogi jogsértések tisztázására. A Bizottság elnöke az ENSZ főtitkára által kinevezett Christian Tomuschat volt. A bizottság zárójelentést készített, Guatemala: A hallgatás emlékezete.

Ixil-háromszög

Az Ixil-háromszög a katonaság által a guatemalai felföld északnyugati részén, El Quiche megyében található három közösségnek adott elnevezés. A közösségek a következők: Santa Maria Nebaj, San Juan Cotzal és San Gaspar Chajul. E közösségek lakossága túlnyomórészt maja ixil, a lakosság és a közösségek, amelyeket a belső fegyveres konfliktus és a hadsereg lázadásellenes stratégiája és felperzselt föld kampánya különösen az 1980-as évek elején a legsúlyosabban érintett.

Kaibiles

A Kaibiles (vagy Patrulla Especial Kaibil, vagy PEK) a hadsereg különleges alakulata Guatemalában. Ez egy speciálisan kiképzett elit alakulat. A Kaibiles a belső fegyveres konfliktus során felkelésellenes műveletekben vett részt.

Nemzetbiztonsági doktrína

A nemzetbiztonsági doktrína leírja a latin-amerikai katonai rezsimek ideológiáját a hidegháború alatt, amely különösen a felforgató tevékenység és az osztályharc belső fenyegetésére összpontosított, az akkori antikommunista amerikai kormánypolitika támogatásával. Az ENSZ igazságügyi bizottságának jelentése szerint: “A lakosságnak ez a nemzetbiztonsági doktrínában megalapozott, potenciális fenyegetésként való meghatározása volt a kiindulópontja a társadalmi szervezetek megsemmisítésének, valamint országszerte több száz közösség lemészárlásának és feldúlásának”. A nemzetbiztonsági doktrínához hozzátartozott a “belső ellenség” (“enemigo interno”) fogalma.

PAC (Patrullas de Autodefensa Civil)

A PAC-ok a vidéki civil lakosságból besorozott civil milíciák voltak Rios Montt de facto elnöksége alatt, 1981-től kezdődően.

Az Elnöki Biztonsági Osztály (“La Regional” vagy “Archivo”)

Az “El Archivo” az elnök hírszerző egysége volt.

Fegyveres Lázadó Erők (Fuerzas Armadas Rebeldes, vagy FAR)

A FAR egy baloldali gerillaszervezet volt, amely 1982-ben egyesült az ORPA-val, az EGP-vel és a PGT-vel, hogy megalakítsa az URNG-t.

REMHI jelentés

A REMHI jelentés a Történelmi Emlékezet Visszaállítása Projekt (Proyecto Interdiocesano de Recuperación de la Memoria Histórica. Nunca Más, azaz Soha többé címmel a REMHI-jelentés az első a guatemalai belső fegyveres konfliktussal kapcsolatos két igazságügyi bizottsági jelentés közül. A jelentés arra a következtetésre jut, hogy a mintegy 200 000 civil haláláért és eltűnéséért 87%-ban a hadsereg volt felelős. A jelentés vezető szerzőjét, Juan José Gerardi püspököt két nappal a jelentés közzététele után agyonverték. Három katonatisztet és egy papot, aki bűntársként szolgált, végül elítélték a gyilkosságban játszott szerepükért.

Guatemalai Forradalmi Nemzeti Egység (Unidad Revolucionaria Nacional Guatemalteca, vagy URNG)

Az URNG négy baloldali gerillacsoport – a Szegények Gerilla Hadserege (EGP), a Fegyveres Népek Forradalmi Szervezete (ORPA), a Lázadó Fegyveres Erők (FAR) és a Guatemalai Munkáspárt (PGT) – 1982-es koalíciójából jött létre. Az URNG részt vett a belső fegyveres konfliktus lezárását célzó béketárgyalásokon.

Fegyveres Népek Forradalmi Szervezete (Organización Revolucionaria del Pueblo en Armas, vagy ORPA)

Az ORPA egy baloldali gerillaszervezet volt, amely 1982-ben egyesült az EGP-vel, a PGT-vel és a FAR-ral az URNG megalakításában.

Guatemalan Party of Labour (Partido Guatemalteco del Trabajo, or PGT)

The PGT was a left-wing guerrilla organization which joined with ORPA, EGP and FAR in 1982 to form the URNG.

Trial Monitoring Partners

The Open Society Justice Initiative is grateful for the significant contributions of the following partner organizations and experts. Their help in monitoring and reporting on every day of the trial made this website possible, and their continued support serves to expand awareness of ongoing accountability efforts in Guatemala.

Center for Justice and International Law

International Center for Transitional Justice

National Security Archive

Plaza Publica

Allison Davenport

Amy Ross

Jo-Marie Burt

Jonathan Eoloff

Kate Doyle

Lisa Laplante

Luis Mogollon

Mary Beth Kaufmann

Matt Eisenbrandt

Raquel Aldana

Roxanna Altholz

Shawn Roberts

Susan Gzesh