Ma már szinte olyan mélyen gyökerező hagyomány, mint a fák feldíszítése és a harisnyák felakasztása, hogy karácsonykor előadják George Frideric Händel Messiás című oratóriumát. A világ templomaiban és koncerttermeiben az angol nyelv leghíresebb egyházi zeneművét teljes egészében és rövidítve, a közönség részvételével és anélkül is előadják, de szinte mindig és kizárólag a karácsonyi ünnepeket megelőző hetekben. Sokakat meglepne tehát, ha megtudnák, hogy a Messiást eredetileg nem karácsonyi zeneműnek szánták. A Messiás ősbemutatója 1742. április 13-án volt, a keresztény nagyböjt idején, és az írországi Dublin egyik koncerttermének határozottan világi kontextusában.
A Messiás ihletője egy Charles Jennens nevű tudós és szerkesztő volt, aki hívő és evangélikus keresztény volt, és mélyen aggódott a deizmus és a felvilágosodás más irányzatainak növekvő befolyása miatt, amelyeket ő és mások vallástalannak tartottak. A King James Biblia és a The Book of Common Prayer forrásanyagára támaszkodva Jennens összeállította és szerkesztette a keresztény tanítás tömör kivonatát, az ószövetségi próféciáktól a Messiás eljöveteléig, Jézus Krisztus születésén, keresztre feszítésén és feltámadásán keresztül a megígért második eljövetelig és az ítélet napjáig. Jennens elvitte librettóját barátjának, George Friderikusz Händelnek, és azt javasolta, hogy ez képezze egy olyan oratórium alapját, amelyet kifejezetten a húsvétot közvetlenül megelőző héten világi környezetben történő előadásra szántak. “A Messiás azoknak az embereknek szólt volna, akik a passióhéten nem templomba, hanem színházba jöttek” – mondja a cambridge-i Händel-kutató, Ruth Smith – “hogy emlékeztesse őket feltételezett hitükre és lehetséges sorsukra.”
Ez a didaktikus küldetés inspirálhatta Jennens-t a Messiás megírására, de joggal mondhatjuk, hogy George Frideric Händel transzcendens zenéje tette a művet olyan időtállóvá és inspirálóvá. A Messiás csak Händel életének utolsó éveiben, az 1750-es évek végén tett szert széles körű népszerűségre, de több mint két évszázaddal később is a barokk kor egyik legismertebb zeneműve. Ha belegondolunk, hogy Händel mindössze 24 nap alatt komponálta a Messiás partitúráját, kezdjük megérteni, milyen hihetetlenül nagyra becsülték őt egyes követői. Ahogy Ludwig van Beethoven mondta Händelről: “Ő a legnagyobb zeneszerző, aki valaha élt. Felfedném a fejem, és letérdelnék a sírja előtt.”