Hasadási barázda definíciója
A hasadási barázda egy bemélyedés, amely akkor jelenik meg a sejt felszínén, amikor a sejt osztódni készül. Ez jelzi a sejt sejtmembránjának és citoplazmájának középen történő “becsípődésének” kezdetét. Végül a sejt teljesen kettécsípi magát, két leánysejtet alkotva.
Ezt a barázdát ugyanazok a fehérjék hozzák létre, amelyek az izomsejtek összehúzódását is lehetővé teszik: az aktin és a miozin. Ezek a fehérjék, amelyek képesek tágulni vagy összehúzódni, egy “összehúzódó gyűrűt” alkotnak, amely elkezdi összenyomni a sejtet a közepe mentén.
A szorítás egy húzózsinórhatást hoz létre, ez által az összehúzódó gyűrű által, amíg a gyűrű ellentétes végei a sejt közepén találkoznak. Ezen a ponton a sejtmembrán a kontraktilis gyűrű mindkét oldalán összeolvad – két új és független sejt membránját hozva létre.
A kontrakciós barázdák elsősorban állati sejtekben és néhány algasejtben fordulnak elő. A növényi sejtek, amelyeknek merev, rugalmatlan sejtfaluk van, amelyet nem lehet könnyen meghajlítani vagy “becsípni”, ehelyett sejtlemezt használnak.
A sejtlemez a sejt közepétől kifelé haladva új sejtfalat növeszt, hogy megérintse a széleket, ahelyett, hogy a sejtmembránt befelé csípné, amíg az középen találkozik.
Az alábbi ábra a hasadási barázda és a sejtlemez összehasonlítását mutatja:
A hasadási barázda funkciója
A sejtek kettéválással szaporodnak. A sikeres sejtszaporodás után az anyasejt mindkét fele új, független sejtté válik. Ez a “leánysejt” ezután növekedni és osztódni tud, és ez a “sejtciklus” a végtelenségig folytatódik, vagy addig, amíg a sejtpopuláció túl sűrű nem lesz.
A sikeres szaporodáshoz a sejteknek számos lépésen kell keresztülmenniük. A sejten belül a DNS-t és az alapvető fontosságú organellákat le kell másolni, majd egyenlően kell elosztani a sejt citoplazmájának ellentétes oldalaira, amelyekből a sejt két leánysejtje lesz.
Mihelyt minden összetevőjét lemásolták és elosztották úgy, hogy két egészséges leánysejt keletkezzen, a sejtnek ténylegesen ketté kell osztódnia.
Az állati és algasejteknek, mint a legtöbb sejtnek, a sejt alakját szabályozó, “citoszkeletonnak” nevezett fehérjék összetett hálózata van. A citoszkeleton olyan motoros fehérjéket tartalmaz, mint az aktin és a miozin, amelyek képesek kitágulni vagy összehúzódni, hogy megváltoztassák a sejt alakját.
A sejt citoszkeletonját hívják segítségül, amikor a sejtnek alakot kell változtatnia. Erre akkor lehet szükség, ha egy sejt a sejtmembránjából vezikulát akar képezni, például egy anyag felvételéhez vagy kiválasztásához. Akkor is igénybe veszik, amikor a sejtnek kettéosztódva kell szaporodnia.
- Sejtciklus – Az a ciklus, amelynek során a sejtek osztódnak, növekednek, felkészülnek az osztódásra, majd megismétlik a folyamatot a sejtek életének fenntartása érdekében.
- Citoszkeleton – A sejt alakjáért felelős fehérjék hálózata.
- Mitózis – Az a folyamat, amelynek során az eukarióta sejtek szaporodnak, két azonos leánysejtre osztódva.
Kvíz
1. Melyik szervezetben NEM várná, hogy a sejtosztódás során hasadási barázdákat találjon?
A. A macskában
B. Zöld algák
C. Százszorszép
D. A fentiek közül egyikben sem
2. Az alábbi fehérjék közül melyik NEM vesz részt a hasadási barázda kialakításában?
A. Aktin
B. DNS-polimeráz
C. Myosin
D. Egyik sem
3. Az alábbiak közül melyik lehet a lehetséges következménye egy olyan sejtnek, amely nem funkcionális aktinfehérjét termel?
A. A sejt nem tudna szaporodni, mert nem tudná replikálni a DNS-ét.
B. A sejt túl gyorsan szaporodna, mert a sejtciklusa felgyorsulna.
C. A sejt nem tudott szaporodni, mert képtelen volt a citoplazmáját két leánysejtre osztani.
D. A fentiek közül egyik sem.