Folyékony hidrofil vegyszerek szilárd vegyszerekkel komplexálva használhatók a hidrofób vegyszerek oldhatóságának optimalizálására.
Folyékony vegyszerekSzerkesztés
A hidrofil folyadékok közé tartozik például az ammónia, az alkoholok, egyes amidok, például a karbamid és egyes karbonsavak, például az ecetsav.
AlkoholokSzerkesztés
Az alkoholokban található hidroxilcsoportok (-OH) polárisak, ezért hidrofilek (vízkedvelők), de a szénlánc részük nem poláris, ami hidrofóbiássá teszi őket. A szénlánc hosszabbodásával a molekula összességében egyre inkább nem polárissá válik, és ezért kevésbé oldódik a poláros vízben. Az alkoholok közül a metanolnak van a legrövidebb szénlánca (egy szénatom), ezt követi az etanol (két szénatom) és az 1-propanol, valamint izomerje, a 2-propanol, amelyek mindegyike vízzel keverhető. A négy szénatomos terc-butil-alkohol az egyetlen a vízzel keverhető izomerjei közül.
Szilárd vegyszerekSzerkesztés
CiklodextrinekSzerkesztés
A ciklodextrineket gyógyszeroldatok készítésére használják hidrofób molekulák vendégfogadóként történő befogadásával. Mivel a ciklodextrinek hidrofób molekulákkal alkotott befogadó vegyületei képesek behatolni a testszövetekbe, ezek felhasználhatók biológiailag aktív vegyületek meghatározott körülmények közötti felszabadítására. Joseph Pitha tanulmánya például kimutatta, hogy amikor a tesztoszteront hidroxi-propil-béta-ciklodextrinnel (HPBCD) komplexálták, a tesztoszteron szublingvális úton 20 perc alatt 95%-os felszívódást értek el, de a HPBCD nem szívódott fel, míg normál esetben a hidrofób tesztoszteron szublingvális úton kevesebb, mint 40% körüli mértékben szívódik fel.