OSLO – Nyolcvan évvel ezelőtt, a történelem legvéresebb konfliktusának küszöbén Adolf Hitlert jelölték Nobel-békedíjra, illusztrálva, hogy szó szerint bárkit jelölhetnek.
A Führertől a “pop királyáig”, a díj közel 120 éve tartó odaítélése során a jelölések között volt néhány olyan választás, amely – enyhén szólva – valószínűtlennek vagy egyenesen bizarrnak tűnt.
1939 januárjában, mintegy nyolc hónappal Lengyelország lerohanása előtt Erik Brandt svéd szociáldemokrata képviselő levélben javasolta a norvég Nobel-bizottságnak, hogy a békedíjat Hitlernek adják.
A levélben, amelyet alig néhány hónappal Ausztria annektálása és a szudétaválság után írt, Brandt dicsérte a Harmadik Birodalom vezetőjének “izzó békeszeretetét”, és “a földi béke fejedelmének” nevezte őt.
Brandt később kifejtette, hogy a jelölést szatirikusnak szánta – bár az irónia sokaknak nem tűnt fel -, és az ellen tiltakozott, hogy Neville Chamberlain brit miniszterelnököt jelölték az 1938-as müncheni megállapodásért, amelyben Csehszlovákia egy részét átengedték Németországnak.
A logika az volt, hogy ha Chamberlaint ünneplik Hitler megbékítéséért, akkor a Führert is ünnepelhetik.
Brandt végül visszavonta a jelölést, de Hitler még mindig jelöltként szerepel az archívumban.
“Erik Brandt Adolf Hitler jelölésének története teljes mértékben megmutatja, milyen veszélyes lehet az irónia használata egy heves politikai helyzetben” – mondta Asle Sveen Nobel-történész az AFP-nek.
– Sztálin és Mussolini is? –
A Nobel-bizottság minden javaslatot elfogad, amennyiben azt a január 31-i határidő előtt elküldik.
De bár bárki, aki él, jelölhető, nem akárki nyújthat be jelölést.
Az erre jogosultak közé tartoznak minden ország parlamenti képviselői és miniszterei, korábbi díjazottak, egyes egyetemi professzorok, valamint magának a bizottságnak a jelenlegi és korábbi tagjai. Összességében több ezren vannak.
“Annyi embernek van joga jelöltet állítani, hogy nem túl bonyolult jelölni” – mondta az AFP-nek a bizottság befolyásos titkára, Olav Njolstad.
1935-ben Benito Mussolini olasz diktátort – ironikus módon – német és francia akadémikusok javasolták, alig néhány hónappal azelőtt, hogy országa megszállta volna Etiópiát.
A második világháború egyik győzteseként Joszif Sztálin orosz vezetőt kétszer jelölték, 1945-ben és 1948-ban.
Amikor a határidő lejárt és a jelölések beérkeztek, csak egy maroknyi marad a szűkített listán, amelyet a bizottság és tanácsadói felülvizsgálnak.
“Sem Hitler, sem Sztálin, sem Mussolini nem került komolyan szóba a Békedíjra” – mondta Geir Lundestad történész, a bizottság korábbi titkára az AFP-nek.
“Engem leginkább az lep meg, hogy világszerte sok diktátor tartózkodott attól, hogy jelöltesse magát.”
Az elmúlt két évtizedben a jelöltek száma az egekbe szökött, és ma már általában meghaladja a 300-at, így nem túl meglepő, hogy felbukkan néhány furcsa név.
“Egy-két” jelölés, amelyet különlegessége különböztet meg, Njolstad szerint “rendszeres időközönként” felbukkan.”
– A poptól a békéig –
A jelöltek listáját legalább 50 évig titokban tartják, de a szponzor nyilvánosan bejelentheti a választását.
Az, hogy egy jelölés furcsa-e vagy sem, persze nézőpont kérdése, de néhány javaslat bizonyára a legtöbb embert kétszer is meggondolná.
2001-ben a FIFA nemzetközi labdarúgó-szövetség által képviselt labdarúgó sportágat jelölték.
A jelölés mögött álló svéd törvényhozó azzal érvelt, hogy a sport “képes pozitív nemzetközi kapcsolatokat teremteni” és hozzájárulni egy “békésebb világhoz”.
Az ötlet nem is volt annyira újszerű, hiszen 1956-ban az első világbajnokságot kezdeményező Jules Rimet-et is jelölték – jegyezte meg Antoine Jacob újságíró, “A Nobel-díj története” című könyv szerzője.
A popikon Michael Jackson 1998-ban került a jelöltek közé.
Noha a “Pop királya” ellen felhozott számos, gyermekekkel szembeni szexuális visszaéléssel kapcsolatos vád akkor még nem került napvilágra, a művész “Gyógyítsuk meg a világot” című üzenete nem nyűgözte le a bizottságot.
“A román parlamenti képviselők, akik Michael Jacksont javasolták, nagyon komolyan gondolták ezt a jelölést, de a bizottság ezt sem vette figyelembe” – mondta Lundestad.
De 2001-ben Lundestad azt is elmondta, hogy nem tűnik lehetetlennek, hogy egy napon olyan híres, ügyekért elkötelezett zenészek is megkaphatják a díjat, mint Bob Geldof, Bono vagy Sting.
“Rendszeresen érkeznek művészek nevei, de ez egy újabb tendencia” – magyarázta Njolstad.
Az október 11-én átadásra kerülő Nobel-békedíj idei ismert jelöltjei között van Donald Trump amerikai elnök és Greta Thunberg svéd klímaaktivista is.
Mindamellett Lundestad ragaszkodik ahhoz, hogy nem szabad túlságosan izgatottnak lenni csupán egy jelölés miatt.
“Elég könnyű jelölést kapni” – mondta. “Sokkal nehezebb megnyerni”.