Hogyan öli meg a légszennyezés a növényeket és az állatokat?

A légszennyezés elismert, széles körű probléma, minden életformát érint. Amikor azonban a légszennyezésre gondolunk, valószínűleg nem a növények és állatok képei jutnak eszünkbe. Mivel azonban együtt élünk, fontos tudni, hogy a légszennyezés hogyan hat az élővilágra. Ebben a cikkben megválaszolunk néhány gyakori kérdést a légszennyezéssel és annak a növényekre és állatokra gyakorolt hatásaival kapcsolatban.

Nemkívánatos anyagok jelenléte a levegőben, amelyek akadályozhatják a légkör és az élőlények normális működését és jólétét. A légszennyezés egy másik megközelítése lehet a levegő bármilyen fizikai, kémiai vagy biológiai elváltozása.

füst-levegő-szennyezés-ipar
Forrás: Forrás: Canva

A légszennyezés természetes okai

Minden, amit az ember csinál, amiben éget dolgokat, vegyi anyagokat használ, vagy porhalmokat termel, potenciálisan légszennyezést okozhat.

A légszennyezés nem 100%-ban ember okozta probléma, a légszennyezés bizonyos fajtái a természetben is előfordulnak. Például,

  • Futótűz: Az erdőtűz által termelt hatalmas füstfoltok szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid, formaldehid és acetaldehid mérgező keveréke – ezek mind a bolygó felmelegedéséről ismertek.
  • Vulkánkitörés: Az óriási vulkánkitörések hamut és hatalmas mennyiségű kéngázt, valamint sok száz tonna szén-dioxidot (CO2) okádnak ki. A kéngázok a légkörben lévő vízgőzzel egyesülve kénes és kénsavat képeznek, amelyek károsak az emberekre, növényekre és állatokra.
  • A kőzetek radioaktív bomlása: Az üledékes kőzetek (gránit) és az üledékes kőzetek (mészkő) radioaktív izotópokat tartalmaznak. A kőzetekben lévő urán bomlásakor radon, egy természetesen előforduló radioaktív gáz szabadul fel. Ez színtelen, szagtalan, íztelen gáz, és gyorsan eloszlik a levegőben. Belélegezve súlyos légzőszervi megbetegedéseket okoz, és halálos tüdőrákhoz vezethet.

Főbb légszennyező anyagok

Minden gáz, aeroszol (gázokban eloszlatott folyadék vagy szilárd anyag) vagy részecske légszennyező anyagnak minősülhet, ha elég magas koncentrációt ér el ahhoz, hogy kárt okozzon.

A listát a következők vezetik,

    • Kén-dioxid (SO2): A kéntartalmú fosszilis tüzelőanyagok, például a szén és a kőolaj elégetésekor keletkezik. Nedves körülmények között kénsavvá alakul, ami savas esőt és szmogot okoz.
    • Szén-monoxid (CO): Akkor keletkezik, amikor a tüzelőanyagokban túl kevés oxigén van ahhoz, hogy teljesen elégjenek. Ez a rendkívül veszélyes gáz hozzájárul az üvegházhatáshoz, a szmoghoz és a savasodáshoz.
    • Szén-dioxid (CO2): Általában nem tekinthető “szennyező anyagnak”, de magasabb koncentrációja hozzájárulhat a globális felmelegedéshez és az éghajlatváltozáshoz.
    • Nitrogén-oxidok: A nitrogén-dioxid (NO2) és a nitrogén-oxid (NO) szennyezés a járműmotorokból és az erőművekből származik. Ezeket “közvetett üvegházhatású gázoknak” is nevezik.
    • Illékony szerves vegyületek (VOC): Benzin- és benzintartályokból, ipari üzemekből, festékekből és lakkokból vagy mezőgazdasági tevékenységekből származnak. A VOC légszennyezés fontos szerepet játszik az alsó légköri réteg ózonképződésében.
    • részecskék: Természetes forrásokból, például vulkánokból, vagy emberi tevékenységekből, például égetésből vagy közlekedésből származnak.
    • Ózon: Más néven trioxigén, az ózon az oxigén fotokémiai átadásával keletkezik. Szmogot okoz, és hozzájárul a savasodáshoz és az éghajlatváltozáshoz.
    • Ólom és nehézfémek: Az ólom és más mérgező nehézfémek aeroszoljai szintén hozzájárulnak a légszennyezéshez.

    Hogyan öli meg a légszennyezés a növényeket és az állatokat?

    A légszennyezés az emberhez hasonlóan a növények és az állatok számára is halálos ítéletet jelent.

    A légszennyezésből eredő savas eső savasabbá teszi a vizeket és a talajt, ami a vadon élő állatokat teljesen elpusztítja. A tavakban élő fitoplanktonok elpusztulnak, a halak végül áttelepülnek szülőhelyükre, vagy légzőszervi problémák lépnek fel náluk, a rovar- és kétéltűpopuláció pedig csökken.

    A növényekről szólva, a savas eső korlátozza a talajban rendelkezésre álló tápanyagokat, károsítja a gyökér- és hajtásrendszert, csonka növekedést eredményez, és végül elpusztítja őket. Egyes növény- és állatfajok immunisak az ingadozó pH-szintre, azonban egy összefüggő ökoszisztémában ez pusztítást végez a táplálékláncban, és akár egy egész fajt is kiirthat.

    Az ózonpajzs kimerüléséről azt mondják, hogy “közvetett” gyilkoló mechanizmust gyakorol a növényekre és állatokra. A világméretű adatok azt mutatják, hogy az ózonlyuk a növényfajok mintegy 30%-át kiirtotta.

    Az UV-sugarak korlátozták a fotoszintézist, növelték a párolgás mértékét, és genetikai mutációkat okoztak a növényekben. A Kaliforniai Egyetem által végzett tanulmány eredményei kimutatták, hogy az UV-B sugárzás csökkenti számos gymnosperm vonal termékenységét, és hozzájárul a tömeges kihaláshoz.

    Az ózonlyuk kimerülése a vízi és szárazföldi állatokat sem kímélte – az élőhelyek pusztulása a kihalásig terjedő következményekkel járt (és jár).

    A rákkeltő és idegméreganyagokkal szennyezett levegő halálos az állatok számára. Tanulmányok azt mutatják, hogy a háziasított és vadon élő állatoknál megnő az akut szív- és érrendszeri események és a koszorúér-betegség kialakulásának kockázata. A légszennyezés az állatok korai elhalálozásával is összefüggésbe hozható.

    Hogyan hat a légszennyezés az állatokra?

    A mérgező levegő veszélyt jelent a vadon élő állatokra és a biológiai sokféleségre. A vizuális hatás talán nem nyilvánvaló, ha nem vizsgáljuk meg alaposan, de a bizonyítékok alapján a hatás káros.

    • Megváltozott állati viselkedés: Egyre több tanulmány bizonyítja, hogy a szennyező anyagok bizarr viselkedést válthatnak ki az állatokban. Például az endokrin diszruptorok, a nehézfémek és a PCB-k közvetlen hatással vannak az állatok szociális és párzási viselkedésére.
    • Betegségek és halálozás: A legtöbb esetben a hatás közvetett, de a biológiai folyamatok megzavarásával lassan elpusztítja az állatokat. A légszennyező anyagok megzavarják az endokrin működést, szervi sérüléseket okoznak, növelik a stresszel és betegségekkel szembeni sebezhetőséget, csökkentik a szaporodási sikerességet. A légszennyező anyagoknak való tartós kitettség növelheti a neurodegeneratív betegségek patológiáinak markereinek kifejeződését.

    A Bianca Cox és munkatársai által végzett tanulmány a környezeti légszennyezéssel összefüggő elhullást talált tejelő szarvasmarháknál. A CFC-kből és NH3-ból, illékony szerves vegyületekből (VOC), higanyból, CO-ból, NOx-ból és SO2-ból eredő szervi toxicitás csendes gyilkos, amely a vadon élő állatok életét veszi el.

    • Biodiverzitás csökkenése: A légszennyezés az ökoszisztémák alapvető szerkezetét és működését megváltoztató fő hajtóerő. Például a levegőben lévő nitrogén (N) ammónia formájában történő túlzott lerakódása a biológiai sokféleséget érintő fő stresszorok közé tartozik. A biológiai sokféleség kritikus jelentőségű az állatok számára, mivel a károsodás a táplálékláncban bekövetkező változásokat és bizonyos fajok elvesztését eredményezheti. A biológiai sokféleség csökkenése a fertőző betegségek kockázatát is növelheti.
    • A fajok eloszlásának megváltozása: Az ipari légszennyezés változásokat okozhat egy adott faj gyakoriságában. Például bizonyos halfajok elvesztése a magasabb alumíniumszint miatt lehetővé teheti a rovarfajok elszaporodását, ami viszont előnyös lehet a rovarokkal táplálkozó kacsák számára. Ez a veszteség azonban káros lehet a sasok, a halászsasok és más, a halaktól táplálékként függő állatok számára.

    Mely állatokat érinti leginkább a légszennyezés?

    A madarak az elsők között érintettek a szennyező anyagok káros keveréke által. A madaraknak minden más fajnál hatékonyabb légzőrendszerük van, ezért a légszennyezés közvetlenül és közvetve is érinti őket. Több időt töltenek a szabad levegőn, így nagyobb mértékben vannak kitéve a járművekből, erőművekből és gyárakból származó mérgező füstöknek.

    A légszennyező anyagok megzavarják a madárközösségeket. Az ózon (O3) és a nitrogén-oxidok (NOx) közvetlen, visszafordíthatatlan károkat okoznak a madarak tüdejében. A hosszú távú expozíció tüdőelégtelenséghez, gyenge immunrendszerhez és szaporodási sikerhez, populációcsökkenéshez vezethet.

    A közlekedésből származó mérgező vegyi anyagoknak, a policiklikus aromás szénhidrogéneknek (PAH) való kitettség csökkent tojástermelést és kikelést, fokozott költéselhagyást és növekedési zavarokat okozhat a madaraknál.

    Hogyan érinti a növényeket a légszennyezés?

    A növények és a termények a légszennyezés előterében állnak. Mivel a növények légfelületei, különösen a levelek közvetlenül érintkeznek a légkörrel, nagyon gyorsan felszívják vagy elnyelik a légszennyező anyagokat. A szennyező anyagok ezután oxidatív stresszt idéznek elő, szabad gyököket és reaktív oxigénfajokat (ROS) termelve, amelyek különböző szinteken okoznak károsodást.

    • a sejtanyagcsere zavara
    • a klorofill lebomlása
    • ásványi anyaghiány

    Az ózon (O3) a legtöbb növényben befolyásolja a fotoszintézist és lombsérüléseket okoz. A sztómákba (a növények légzését segítő nyílások) is bejuthat, és közvetlenül bomlasztja a növényi sejteket. Az O3 a növekedés elmaradását, súlyos esetben pedig elhalást is okozhat. A burgonyaleveleken megjelenő barna foltok a mérsékelt ózonkárosodás példája.

    A savas eső, az ólommérgezés és a nitrogén-oxidoknak való kitettség zavarja a növények számára elérhető tápanyagokat. A növényeknél ez a terméshozam csökkenésében nyilvánul meg.

    Mely növényeket érinti leginkább a légszennyezés?

    A növények számos légköri szennyezőanyagot vesznek fel, beleértve az ózont és a nitrogén-oxidokat, a nehézfémeket, a füstöt és a részecskéket is. A légszennyező anyagokra szuperérzékeny növények közé tartoznak,

    • Fák – Amerikai Columbo, Zöld Sárkány, Rózsafa vagy Tipu, Quaking Aspen, Fantom Orchidea, Honeylocust, Dió, Nyárfa, Tölgy, Fűzfa stb.
    • Crops – Wheat, Rice, Tomato, Watermelon, Squash, Potato, Tobacco, Soybeans, Cantaloupe, Muskmelon, Alfalfa, Beets, Sunflower, Carrots, Sweet Corn, Gourds, Green Peas, Turnips, Grapes, Peaches, and Strawberries.
    • Shrubs – Ponderosa pine, Crabapple, and Citrus
    • Leafy greens – Spinach and Celery

    Do Air Pollution Help Plants Grow?

    No. Recent studies show that plant growth may be stunted worldwide by the end of the 21st century. Because,

    • Mounting ozone concentration reduces the rate of photosynthesis and cripples the plants’ ability to grow.
    • Mobilized aluminum (arising from acid rain) damages the plant root system. This interferes with calcium uptake which translates into slow or stunted growth.
    • Excess nitrogen dioxide is detrimental to plant growth.

    https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1161030118301606

    https://advances.sciencemag.org/content/4/2/e1700618

    https://www.hindawi.com/journals/bmri/2014/736385/

    https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5400059/

    http://pubs.er.usgs.gov/publication/5224791

    https://www.tandfonline.com/doi/pdf/10.1080/00966665.1956.10467730

    • Author
    • Recent Posts
    A true environmentalist by heart ❤️. Founded Conserve Energy Future with the sole motto of providing helpful information related to our rapidly depleting environment. Unless you strongly believe in Elon Musk’s idea of making Mars as another habitable planet, do remember that there really is no ‘Planet B’ in this whole universe.

    Latest posts by Rinkesh (see all)
    • Are Golf Balls Recyclable? (And Are They Biodegradable?) – March 2, 2021
    • Are Chopsticks Recyclable? (And Are They Compostable or Biodegradable) – March 2, 2021
    • Is Sellotape Recyclable? (And Is It Compostable or Biodegradable?) – March 2, 2021

    smoke-air-pollution-industry

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.