A gyarmati időkben a postát egyszerűen a barátok, a kereskedők és az indiánok kézbesítették. Mivel a gyarmatosítóknak vissza kellett küldeniük a postát Angliába, az első hivatalos postai szolgáltatást 1639-ben hozták létre, amikor a Massachusetts-i Törvényszék Richard Fairbanks bostoni kocsmáját jelölte ki a tengerentúli csomagok hivatalos postai feladási helyéül . Egy kocsma használata a postai küldemények kézbesítésére furcsának tűnhet, de Angliában gyakori volt, hogy kocsmákat és kávéházakat használtak postaküldésre. A legtöbb helyi hatóság saját útvonalakat kezdett kialakítani a gyarmatok között, de William Penn csak 1683-ban hozott létre hivatalos postahivatalt Pennsylvaniában. Délen magánfutárok, általában rabszolgák továbbították a postát az ültetvények között.
A központosított postaszervezet 1691-ben jött létre, amikor a brit korona 21 évre szóló megbízást adott Thomas Neale-nek egy észak-amerikai postai szolgálat létrehozására. 1707-ben a brit kormány megvásárolta az észak-amerikai postaszolgálat jogait, és helyi postafőnök-helyetteseket nevezett ki. Ez egészen 1774-ig tartott, amikor a gyarmatosítóknak a brit irányítással szembeni ellenszenve a gyarmatok közötti postai küldeményekre vonatkozó alkotmányos postai szolgálat létrehozásához vezetett. A nép fizetett ezért a szolgáltatásért, és minden bevételt annak fejlesztésére fordítottak.
Hirdetés
A bostoni zavargások 1774-ben a Kontinentális Kongresszus megalakulásához és a független kormányzat kezdeteihez vezettek. A Kontinentális Kongresszus 1775-ben Benjamin Franklint nevezte ki az első postamesternek, aki az újonnan létrehozott Postaügyi Minisztériumot vezette. Franklin már bizonyította képességeit, amikor 1737-ben Philadelphiában kinevezték postafőnöknek, és új szervezettséget, gyorsaságot és megbízhatóságot hozott a szolgálatba.
1790 és 1860 között a postahivatalok száma mindössze 75-ről 24 498-ra nőtt. 1819-re a Postahivatal 22 államban szolgálta ki az embereket, és egy levél Washingtonból mindössze 11 nap alatt jutott el a Tennessee állambeli Nashville-be.
A postások kezdetben gyalog és lóháton szállították a postát, majd áttértek a postakocsikra, a vasútra, az autókra és a teherautókra – és végül a repülőgépekre. A postai kézbesítés e korai napjai hatalmas fejlesztéseket eredményeztek az ország úthálózatában. A helyi önkormányzatok is kibővítették és javították meglévő országútjaikat, hogy segítsék a vidéki ingyenes kézbesítésnek (RFD) nevezett új postai szolgáltatást. A postai kézbesítés leghíresebb formája a Pony Expressz volt.