Mindannyiunkkal előfordult már, hogy keményen tanultunk egy tesztre, azt hittük, hogy ismerjük az információkat, majd leültünk a vizsgaterembe, és nem tudtunk semmit. Miért történik ez?
Ebben a TED-Ed videóban Elizabeth Cox elmagyarázza, hogy sokféle stressz és sokféle memória létezik, de a rövid távú stressz befolyásolhatja az ember képességét a tények felidézésére. Az új információk megtanulásának három alapvető lépése van: elsajátítás, megszilárdítás és előhívás. Magával a memóriafeladattal kapcsolatos mérsékelt stressz valójában pozitívan befolyásolhatja az elsajátítási és a konszolidációs fázist. Az agy stressz esetén kortikoszteroidokat szabadít fel, amelyek arra késztetik az amygdala-t, hogy szóljon a hippokampusznak, hogy konszolidálja az emléket. A stressz azt jelzi az agynak, hogy az információt érdemes megjegyezni, de más érzelmek is ugyanolyan hasznosak lehetnek az emlékek kódolásában.
Problémák merülnek fel, ha az ember krónikus stresszt él át. Ha az agyat folyamatosan kortikoszteroidokban fürdetik, az károsítja a hippokampuszt, gátolva annak emlékképzési képességét. Amikor pedig az ember stresszt él át, az agy gátolja a prefrontális kéreg működését, hogy a harc, menekülés vagy megdermedés válaszreakció beindulhasson. A prefrontális kéreg felelős az emlékek előhívásáért, ezért van az, hogy egy stresszes teszt során üresjáratot húzunk.
Mindenesetre vannak módszerek a stresszes helyzetek enyhítésére. Tanulás közben utánozza a vizsga körülményeit azzal, hogy időzítővel gyakorolja a feladatokat, vagy üljön le egy íróasztalhoz. Így ezek a körülmények nem lesznek annyira stresszesek a teszt alatt. A testmozgás is segít csökkenteni a szorongást és növeli a jó közérzetet. Végezetül pedig vegyen néhány mély lélegzetet, mielőtt elkezdi, hogy megnyugtassa a harc, menekülés vagy megdermedés reakciót.