Az osztalékok újrabefektetését már régóta úgy emlegetik, mint a részvény- vagy befektetési alap portfólió idővel történő felépítésének egyik nagyszerű módját, és ez a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) esetében is működik. A befektetők ezt többféleképpen is megtehetik, és az Ön számára legjobb stratégia az Ön kockázattűrő képességétől, időhorizontjától és befektetési céljaitól függ.
Osztalék-visszaforgatási tervek – DRIP-ek
A befektetéseiből származó osztalék újrabefektetésének legegyszerűbb és legegyszerűbb módja az automatikus osztalék-visszaforgatási terv létrehozása, akár a brókerén keresztül, akár magánál a kibocsátó alaptársaságnál. Ily módon az összes kifizetett osztalékot azonnal a mögöttes befektetés további részvényeinek megvásárlására fordítják, anélkül, hogy Önnek bármit is tennie kellene. Ez lehet a legjobb megoldás, ha hosszabb ideig – öt évig vagy tovább – kívánja birtokolni az alapokat.
Egyes tervek és alapok lehetővé teszik a töredékrészvények újrabefektetését, míg mások csak egész részvények vásárlását teszik lehetővé. Ha az Ön terve az utóbbi kategóriába tartozik, előfordulhat, hogy időnként egy-két újabb részvényt kell vásárolnia a töredékrészvények helyett kifizetett készpénzből. Ez a stratégia egyben a dollárköltség-átlagolás egy formája is, mivel automatikusan több részvényt vásárol, amikor az árfolyam csökken, és kevesebbet, amikor magas.
Egy fontos tudnivaló, hogy ha a DRIP-et egy brókercégen keresztül hozza létre, akkor minden egyes újrabefektetésért jutalékot számíthatnak fel. Ha viszont közvetlenül az alaptársaságnál tartja a részvényeit, akkor ez a szolgáltatás általában ingyenes.
Újrabefektetés a piac időzítésével
Egy másik stratégia, amelyet egyes befektetők alkalmaznak, hogy az osztalékfizetéseket a brókerszámlájukra helyezik el. Amint elegendő készpénz gyűlik össze, a pénzből további részvényeket vásárolnak az osztalékot fizető tételből vagy egy másik, alacsony árfolyamon kereskedett értékpapírból. A piaci mélyponton történő vásárlással a befektető jobb költségalapot ér el. E megközelítés ellenzői azzal érvelnek, hogy ennyi pénzt ilyen sokáig a partvonalon tartani kontraproduktív, mivel további osztalékot lehetett volna belőle generálni, ha azonnal újra befektetik.
Az, hogy ez a stratégia milyen eredményt ér el az automatikus osztalék-újrabefektetéssel szemben, természetesen teljes mértékben attól függ, hogy a befektető mennyire jól tudja időzíteni a piacot a második megközelítéssel, valamint a megvásárolt új értékpapírok osztalékhozamától.
A stratégia egy másik változata, hogy az újrabefektetéssel megvárja, amíg a piac alulértékelté válik. Az ebből a megközelítésből elérhető hozam ismét a fent felsorolt tényezőktől függ.
Indexalap vásárlása
Az osztalékbevétel felhasználását egy másik értékpapír, például egy S&P 500 indexalap megvásárlására érdemes megfontolni. A legtöbb indexalap egyik nagy hátránya, hogy az osztalékot nem továbbítják a befektetőknek. De ha szereted az indexalapokat, és jelentős osztalékbevételeket kaszálsz egy ETF-portfólióból, menj előre, és pumpáld ezt a pénzt az indexállományodba, hogy így szimuláld az adott index valódi növekedését – legalább részben figyelembe véve az osztalékokat. Ez idővel szép hozamokat eredményezhet, mivel a történelmi adatok azt mutatják, hogy egy index valószínűleg lényegesen magasabb hozamot fog elérni, ha figyelembe veszi az osztalékok újrabefektetését.
Az osztalékokat egy másik ágazatban történő befektetés vásárlására is felhasználhatja. Ha nagy ETF-portfóliója van, amelyet elsősorban folyó jövedelemtermelésre terveztek, próbálja meg az osztalékbevétel egy részét vagy egészét arra használni, hogy valami növekedésorientáltabbat vásároljon, például egy szilárd múltra visszatekintő technológiai ETF-et. Ez segíthet kiegyensúlyozni a portfólióját.
Nyugdíjprogram DRIP
Ha olyan DRIP-et szeretne létrehozni, amely több részvényt vásárol annak a vállalatnak a részvényeiből, amelynél dolgozik, a legjobb módja ennek a vállalati 401(k) terven belül lehet – ha a terv lehetővé teszi ezt, és nem szándékozik felhasználni a bevételt a nyugdíjba vonulásig. Ennek előnye, hogy az osztalékok után nem kell jövedelemadót fizetnie, amíg ki nem lép a programból, és a nettó nem realizált értéknövekedés szabálya lehetővé teszi, hogy a részvényeket leválassza a program többi eszközéről, és nyugdíjba vonuláskor egyetlen tranzakcióban eladja őket.
Míg bizonyos szabályok betartása mellett az eladáskor hosszú távú tőkenyereség-kezelésben részesül, ami jelentősen csökkenti az adószámláját. Érdemes lehet, ha az osztalékokat az eladást megelőző évben készpénzben kifizetni, így az eladás évében nem kell aggódnia a hosszú és rövid távú nyereség vagy veszteség kiszámítása miatt.
A lényeg
Az osztalékok újrabefektetése szinte mindig jó ötlet, ha hosszú távon kívánja megtartani részvényeit, és most nincs szüksége a bevételre. További információkért az osztalék újrabefektetéséről és arról, hogyan teheti azt az Ön javára, forduljon tőzsdeügynökéhez vagy pénzügyi tanácsadójához.