Mennél magasabbra mászunk, annál komolyabbak a kapcsolódó kockázatok. Sajnos nincsenek konkrét tényezők, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy valakinél kialakuljon a magassági betegség és az akut hegyi betegség – nem tesz különbséget életkor, nem vagy fizikai erőnlét szerint. Ha valaki már szenvedett korábban, nem valószínűbb, hogy a jövőben is szenvedni fog. Annak tudatában, hogy ezek a kockázatok léteznek, mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy minimalizálja az egyéb veszélyeket, és edzenie kell, hogy a magashegyi túrát megelőzően a lehető legjobb formában legyen.
Az alábbi felkészülési tippeket követve még jobban fogja élvezni a magashegyi túrát, és több ideje lesz arra, hogy a lélegzetelállító környezetre koncentráljon, nem pedig a lélegzetelállító levegőre.
Egyeztessen az orvossal
Beszéljen az orvosával, mielőtt új edzésprogramba kezd, hogy megbizonyosodjon arról, hogy nincs olyan, már meglévő betegsége, amely megakadályozná a magaslati gyaloglásban. Ha minden rendben, kezdjük el.
Aerob edzés
A felkészülésednek tartalmaznia kell egy jó adag kardiót tartós szinten, hogy javítsd az aerob kondíciódat. Sokan esküsznek az intervallumos edzésre a szív- és érrendszeri képességek javítása érdekében, de gondoskodnod kell arról is, hogy a napi több órás gyaloglás során képes legyél egyenletes tempót tartani.
Aerob tevékenységek, például a futás, a kerékpározás és az úszás javítják a VO2 max – a szervezet által felhasználható maximális oxigénmennyiséget. Ez fontos egy magaslati túrán, mivel kevesebb oxigén lesz a levegőben, amit elfogyaszthat, és minden egyes lélegzetvételnek számítania kell. Győződj meg róla, hogy bármilyen kardióformát is választasz, a hegyi edzést is beépíted.
Lassan növeld az edzőtúrák távolságát és magasságát
Noha nehéz lehet növelni az edzőtúrák magasságát (különösen, ha Nagy-Britanniában edzel), edzés közben növelned kell a gyaloglás távolságát és idejét. Kezdd lassan, és építsd fel, hogy körülbelül egy órával kevesebbet gyalogolj, mint amennyit a túrád leghosszabb gyalogló napján elvárnak tőled. A leghosszabb edzősétát legalább néhány héttel a magaslati túra megkezdése előtt tegye meg, hogy elegendő ideje legyen a regenerálódásra.
Tanulja meg a jóga légzési ritmusát
A magasban előfordulhat, hogy már egy kis megerőltetés után is elakad a lélegzete. Egy jó módszer arra, hogy a légzésedet újra kontroll alatt tartsd, ha gyakorolod a jógikus légzést. Már az is segíthet, ha hozzászoksz a ritmusos légzéshez, a mély, hasi légzéshez. Minél többet tudsz arról, hogyan tudod kontroll alatt tartani a légzést, annál kevésbé fogsz pánikba esni a túrán, ha mégis megtörténik.
Szokj hozzá a nagy mennyiségű víziváshoz
A magasságban gyakrabban kell vizet innod, mint máskor, függetlenül attól, hogy milyen tevékenységet végzel. Nagyobb magasságban alacsonyabb a páratartalom, ami azt jelenti, hogy az izzadság gyorsan és gyakran észrevétlenül elpárolog. Az alacsonyabb oxigénszint miatt gyorsabban lélegzel be és ki, így a légzéssel több vizet veszítesz – néha kétszer olyan gyorsan, mint a tengerszinten. A magassági betegség másik hatása, hogy többet kell vizelni. Mindez azt jelenti, hogy sokkal többet kell innia, mivel a kiszáradás elfedheti vagy súlyosbíthatja a magassági betegség tüneteit.
Biztosítás
Nagyon fontos, hogy ellenőrizze, hogy az utasbiztosítása fedezi-e a magassági betegség tüneteit. Ez nem mindig tartozik az alapfelszereltséghez. Ellenőrizze az utazási dossziéban a maximális tengerszint feletti magasságot.
Töltsön időt akklimatizálódással
Ha gyorsan emelkedik egy olyan kiindulási pontra, amely magasságban van (autóval vagy repülővel), akkor a célállomáson néhány napot nagyon keveset kell tennie. Ne erőltesse meg magát túlságosan, és szokja meg a magasságban való mozgást. Ha így teszel, az nagymértékben javítani fog az állapotodon a túrán.
Kipróbáld a helyi gyógymódokat
A magaslati túrád élményének része lesz a magasság elleni helyi intézkedések kipróbálása (a gondos felkészülésed mellett). Az Andokban kokaleveleket rágnak és kokateát isznak, a Himalájában pedig chhurpit, egy szárított jaksajtot esznek.
A magassági betegség és az akut hegyibetegség
A magassági betegség tüneteit sokan tapasztalják, enyhébb formáiban légszomjat, fejfájást és orrvérzést okozhat. Sokkal súlyosabbak az olyan tünetek, mint a köhögés, tartós, erős fejfájás, hányinger, koordinációvesztés és tájékozódási zavar. Bármikor szóljon a vezetőjének, ha rosszul érzi magát. Az egyetlen intézkedés a betegség előrehaladásának megakadályozására, hogy megálljon a jelenlegi magasságban, és ha a tünetek egy nap alatt nem javulnak, akkor le kell ereszkednie.