A következő Android okostelefon kiválasztásakor számos tényezőt figyelembe kell vennie, mielőtt elkötelezné magát egyetlen modell mellett. Néhány ilyen tényező a képernyő mérete és a képernyőtechnológia, a processzor sebessége, a 3G/4G támogatás, a kamera teljesítménye, az operációs rendszer, valamint a jövőbeli verziókhoz való frissíthetőség és a világtelefon-támogatás.
Most ez utóbbi funkcióra, a globális roamingra fogunk összpontosítani, és elmondjuk, hogyan működik a roaming, mert ez mindenképpen nagyon fontos funkció, különösen azon okostelefon-vásárlók számára, akiknek rendszeresen kell különböző országokba utazniuk, és eközben folyamatosan használniuk kell az okoskészüléküket.
Mi a roaming?
A roaming egy olyan kifejezés, amelyet gyakran hall az ember, amikor a szolgáltatóval tárgyal, különösen akkor, amikor azon tűnődik, miért kerül olyan sokba. Röviden összefoglalva a roaming azt jelenti, hogy a telefonok képesek külföldön vagy otthon csatlakozni egy másik szolgáltató hálózatához, hogy a felhasználók számára ugyanazokat a funkciókat kínálják, amelyeket az “otthoni” hálózaton használnak – hívásokat és szöveges üzeneteket kezdeményeznek és fogadnak, valamint szörföznek az interneten. A barangolás a szolgáltatók más szolgáltatókkal kötött nemzetközi megállapodásainak köszönhetően lehetséges, amelyek lehetővé teszik, hogy vezeték nélküli szolgáltatásaikat egy ország vagy a világ más régióiban is kínálhassák.
A szolgáltatók között különböző típusú barangolási megállapodások léteznek, amelyek közül néhány ingyenes, de a legtöbb esetben a havi mobiltelefon-számla pluszköltségekkel jár. Azt is érdemes észben tartani, hogy a roamingszolgáltatásokat egyes szolgáltatóknál aktiválni kell ahhoz, hogy telefonja külföldön is működjön. Ha tehát más országokban tervezi használni a mobiltelefont, indulás előtt engedélyeztetnie kell a szolgáltatást a mobilszolgáltatónál.
Kép hitel: mo-call.com
Amikor a roamingra gondolunk, általában a mobiltelefon más országban történő használatára – nemzetközi roamingra – gondolunk. De ugyanez a kifejezés utalhat regionális roamingra is, amikor a felhasználók akkor roamingolnak, amikor egy ország egyik régiójából egy másikba költöznek, anélkül, hogy közben szolgáltatót váltanának, vagy nemzeti roamingra, amikor ugyanazon az országon belül A szolgáltatótól B szolgáltatóhoz költöznek, miközben továbbra is az A szolgáltató előfizetői maradnak (nem tévesztendő össze a szám B szolgáltatóhoz történő portolásával), bár ez olyasmi, amit nem biztos, hogy szeretne megtenni, vagy ha mégis megteszi, nem biztos, hogy tud róla, hogy ez történik.
Roamingoláskor a felhasználók fizetnek a hívások indításáért, a hívások fogadásáért, a szöveges üzenetek küldéséért, a szöveges üzenetek fogadásáért (nem minden esetben) és az internetkapcsolatért. Ráadásul a hívások kezdeményezésekor és szöveges üzenetek vagy adatok küldésekor ezeket nem veszik el abból a hangperc-, szöveges üzenet- és adatkeretből, amelyet a jelenlegi díjcsomagja havonta kínál, amíg otthon tartózkodik. Ezek a díjak a szokásos havi előfizetésen felül jelennek meg a számláján, és a tarifák (sokkal) magasabbak, mint a helyi tarifák.
Hogyan működik a roaming?
A roaming működéséhez két összetevőre van szükség, a szolgáltatókra és a telefonra.
A telefon
Hogy a telefon képes legyen más vezeték nélküli mobilszolgáltatókhoz csatlakozni, mint amelyiknél eredetileg vásárolta, a készüléknek kompatibilisnek kell lennie az adott szolgáltatók által használt vezeték nélküli hálózattal. Más szóval egy CDMA-telefon külföldön nem csatlakozhat GSM-hálózathoz, ezért a Verizon és a Sprint ügyfelei tapasztalhatják, hogy a készülékük nem használható Európában vagy más nemzetközi piacokon.
Hasonlóképpen, nem minden GSM-hálózat működik ugyanazokon a sávokon, ezért nem minden GSM-készülék használható bárhol a Földön, ezért mindenképpen érdemes figyelni a készülék csatlakozási jellemzőire, ha sokat tervezünk roamingolni.
Ha úgy gondolja, hogy a 4G LTE-kapcsolat megoldja ezt a problémát, tudnia kell, hogy nem minden, a következő generációs vezeték nélküli szabványt bevezető szolgáltató használja ugyanazt a spektrumot az LTE-támogatáshoz, ami azt jelenti, hogy nem minden LTE-készülék rendelkezik 4G LTE-lefedettséggel, bárhol is legyen elérhető az LTE-támogatás. De ezt a problémát megoldjuk, amint az LTE egyre több piacon válik elérhetővé
A szolgáltatók
A telefon csatlakozási funkcióin kívül két szolgáltatóra is szükség van a barangolás működéséhez, az otthoni és a látogatott szolgáltatóra. A két mobilszolgáltatót kölcsönösen előnyös barangolási megállapodásnak kell kötnie, amely lehetővé teszi az egyik szolgáltató előfizetői számára a barangolás használatát, amikor a másik szolgáltató lefedettsége alatt tartózkodnak. De ne aggódjon, a legtöbb szolgáltatóval, ha nem is mindenkivel, de a legtöbb szolgáltatóval már van ilyen megállapodás.
Miért olyan fontos számukra, hogy roamingfunkciókat kínáljanak? Először is, az egész a marketingről szól. Minden szolgáltató, különösen a nagyobbak, azt szeretnék, ha előfizetőik tudnák, hogy a legtöbb esetben kétéves támogatott szerződésért vásárolt mobiltelefont külföldön is használhatják, és ugyanazokat a szolgáltatásokat élvezhetik. Másodszor pedig a szolgáltatók közötti roaming-megállapodásokat nem igazán ellenőrzi szabályozó hatóság (kivéve az EU-ban), ami azt jelenti, hogy a mobilszolgáltatók felemelhetik az árakat és növelhetik a haszonkulcsukat, amikor a barangolás során felhasznált hangpercek, SMS-ek és MMS-üzenetek, és különösen a felhasznált adatok díjazásáról van szó.
Mégis mivel a mobileszközök és a mobiltechnológia nem mindenhol egyszerre jelentek meg, számos esetben előfordul, hogy bizonyos telefonok nem működnek más országokban, és a következőkben elmondjuk, miért történik ez.
GSM, CDMA, MVNO, VoIP – mit jelent mindez?
A fenti rövidítések nagyon fontosak a roaming és a roamingköltségek ellenőrzése szempontjából, és bár nem fogunk belemenni az egyes rövidítések mögötti technikai dolgokba, elmagyarázzuk őket, hogy tudd, melyik szolgáltatót érdemes választanod, amikor legközelebb telefont, és különösen okostelefont vásárolsz.
GSM
A GSM a Global System for Mobile Communications rövidítése, és egy olyan vezeték nélküli kommunikációs szabványt ír le, amelyet az 1980-as évek elején fejlesztettek ki az akkoriban elérhető 1G-s analóg mobilhálózatok felváltására. Technikailag a GSM, amely ma már az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet által felügyelt szabvány, a második generációs digitális hálózatot volt hivatott leírni, de a kifejezést ma már a 3G és 4G LTE szabványok leírására is használják.
A legtöbb okostelefon-felhasználó számára jó hír, hogy világszerte a szolgáltatók mintegy 80%-a használja a GSM technológiát, és több mint 5 milliárd potenciális ügyfélnek nyújt vezeték nélküli szolgáltatásokat több mint 212 országban. Ez a mobiltelefon-gyártók számára is jó hír, mivel nem kell folyamatosan változtatniuk készülékeik belső alkatrészeit, hogy minél több szolgáltatónak nyújthassanak támogatást.
Mégis vannak bizonyos dolgok, amelyekkel tisztában kell lennie, mielőtt GSM-készüléket vásárol.
Először is, a világon nem minden mobilszolgáltató működik ugyanazon a frekvencián, ami azt jelenti, hogy a telefonja nem lesz képes nemzetközi barangolásra. Az európai szolgáltatók a 900 MHz-es, 1800 MHz-es és 2100 MHz-es sávban működnek, míg az amerikai GSM-szolgáltatók (AT&T és T-Mobile) a 850 MHz-es, 1700 MHz-es, 1900 MHz-es és 2100 MHz-es sávban. Ahhoz, hogy egy Európában értékesített mobiltelefon az Egyesült Államokban is működjön, és fordítva, a vásárlóknak figyelniük kell arra, hogy a készülék hány sávot támogat. Jó ökölszabály, ha három-, négy- vagy penta-sávos kézibeszélőt választanak, mivel az a fent említett frekvenciák közül hármat, négyet vagy ötöt is támogatni fog, és így roamingtámogatást nyújt.
Tény, hogy tudni kell, hogy még az AT&T és a T-Mobile is különböző GSM-sávokkal rendelkezik, és egyes AT&T ügyfelek, akik feloldották készüléküket, hogy a T-Mobile-on használhassák, nem tudnak csatlakozni a szolgáltató 3G és “hamis” 4G hálózatához.
Végezetül egy dolog, ami minden GSM-készülékre jellemző, hogy működésükhöz SIM-kártya szükséges (függetlenül attól, hogy milyen méretű). A SIM-kártya, amely az Subscriber Identity Module (előfizetői azonosító modul) rövidítése, a felhasználó szolgáltatói adatainak tárolására szolgál, és készülékről készülékre mozgatható, a felhasználó pedig megtarthatja telefonszámát még a telefonok frissítésekor is. Sőt, a GSM-felhasználók egyik GSM-szolgáltatóról a másikra is áttérhetnek, és a szolgáltatóváltás után is megtarthatják telefonszámukat, bár ez költségekkel járhat.
A SIM-kártyák használata lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az eredeti SIM-kártya használata helyett más országokban előre fizetett SIM-kártyát használjanak, hogy a költséges roamingdíjak elkerülése révén pénzt takarítsanak meg a mobilszámlán. Ez csak a telefon feloldása után lehetséges, különösen, ha a telefont szerződéssel vásárolták, és ez további költségekkel járhat. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a helyi SIM-kártya használatával az otthoni szám helyett helyi telefonszámot kapunk.
CDMA
Míg az USA-ban az AT&T és a T-Mobile a fő GSM-szolgáltatók, addig a régióban a Verizon és a Sprint a fő CDMA mobilszolgáltatók. Amint azt már kitalálhattad, a CDMA egy másik vezeték nélküli kommunikációs technológia, de nem olyan népszerű a szolgáltatók körében, különösen az USA-n kívül. Valójában a Verizon és a Sprint a fő CDMA-szolgáltatók a világon, és mivel a CDMA használata nem olyan elterjedt, mint a GSM, a Verizon és a Sprint ügyfelei esetleg nem tudják használni a roamingszolgáltatásokat más országokban, mivel a GSM és a CDMA nem kompatibilis.
A CDMA a Code Division Multiple Access rövidítése, és az adatok rádióhullámokba történő átalakításának módját írja le, amelyeket a CDMA-készülékek továbbítanak és fogadnak. A CDMA és a GSM közötti különbség az, hogy a CDMA a hívásokat a levegőben történő szállításuk során egymásra halmozza, kihasználva az összes rendelkezésre álló spektrumot, majd a célállomás elérésekor kicsomagolja őket, míg a GSM a rendelkezésre álló spektrumot különböző időalapú csatornákra osztja, amelyek több egyidejű hívás indítására használhatók.
A CDMA egyik előnye a GSM-hez képest, hogy alacsonyabb az eldobott hívások aránya, de hátránya, hogy a CDMA készülékek nem rendelkeznek egyidejű hang- és adattámogatással, mint GSM társaik, ami azt jelenti, hogy a CDMA okostelefonok tulajdonosai nem tudnak egyszerre böngészni az interneten és telefonálni. Arról nem is beszélve, hogy a harmadik generációs CDMA adatátviteli sebesség elméletileg és gyakorlatilag is rosszabb a GSM 3G és 3,5+G (ál 4G) hálózatoknál.
A CDMA készülékek ráadásul SIM-kártya nélkül érkeznek. Ehelyett a szolgáltató által programozhatók, ami megnehezíti a telefon- vagy szolgáltatóváltást. Azokat a CDMA-készülékeket, amelyek rendelkeznek SIM-kártyával, globális telefonoknak nevezik, és ezek azok, amelyek a GSM-piacokon roamingtámogatást nyújtanak. Ezért ezeket a készülékeket érdemes keresni a Verizon és a Sprint üzleteiben, ha sok barangolást tervezünk a GSM-piacokon.
Nem minden CDMA-készülék rendelkezik GSM-támogatással (ezek nem globális telefonok), bár várhatóan egyre több, a két szolgáltató által piacra dobott okostelefon lesz GSM-képességgel.
És ha esetleg kíváncsiak lennétek, a Verizon és a Sprint 4G LTE okostelefonjai CDMA és GSM technológiát is használnak (az LTE-t GSM változatnak tekintik), de ez nem jelenti azt, hogy más régiókban 3G GSM hálózatokhoz is csatlakoznak. Azt is érdemes megemlíteni, hogy más rövidítések, mint például a TDMA (lásd a fenti képet) vagy a W-CDMA (UMTS), valójában a GSM technológiára utalnak, nem pedig a CDMA-ra.
MVNO
Ritkán hallani ezt a rövidítést, mert nem egy mobilkommunikációs technológiát jelöl. De mégis fontos, különösen akkor, ha spórolni szeretne a mobiltelefon-számláin, és még inkább akkor, ha utazása során értékes készpénzt kíván megtakarítani.
AMVNO a Mobile Virtual Network Operator rövidítése, és olyan szolgáltatót jelöl, amely nem rendelkezik saját spektrummal, tornyokkal és minden más vezeték nélküli berendezéssel, amely a mobiltelefon működését lehetővé teszi. Az ilyen szolgáltatók azonban ettől függetlenül ugyanazokat a vezeték nélküli szolgáltatásokat kínálhatják, mint a hagyományos szolgáltatók. Ilyen például a Virgin Mobile az Egyesült Államokban, amely a Sprint spektrumát használja – valójában most már a Sprint tulajdonában van, de ez nem volt mindig így.
Ez azért lehetséges, mert az MVNO-k nagy tételben vásárolnak hálózati szolgáltatásokat a hagyományos szolgáltatótól, majd továbbértékesítik azokat a végfelhasználóknak, általában olcsóbban, mint az adott szolgáltató. Ez még mindig nyereséges az MVNO-k számára, mivel nem kell semmit sem fizetniük az általuk használt vezeték nélküli hálózat fenntartásáért és korszerűsítéséért, ezért megengedhetik maguknak, hogy csökkentsék a hanghívások, az üzenetek és az adatok díját, hogy több ügyfelet vonzzanak. Általában elég kedvező előfizetési díjakat kínálnak ezekhez a szolgáltatásokhoz, és ezt mindenképpen érdemes megjegyezni.
A hagyományos szolgáltatókat illetően – anélkül, hogy túlságosan részletekbe menne – még mindig örömmel profitálnak abból, hogy szolgáltatásaikat az MVNO-knak adják el, még akkor is, ha alapvetően versenytársakat teremtenek ügyfélbarátabb ajánlatokkal – egyes piacokon a kormányok megkövetelik a szolgáltatóktól, hogy támogassák az MVNO-kat, hogy versenykörnyezetet teremtsenek a helyi mobil üzletágban.
A MVNO-k nagyszerű alternatívái lehetnek a roamingnak, különösen, ha GSM-alapú cégekről van szó, amelyek támogatják a GSM okostelefonokat.
VoIP
A Voice over Internet Protocol, egy olyan kommunikációs protokoll, amely lehetővé teszi egyes cégek, például a Skype (és még rengetegen vannak) számára, hogy az internetet használva vezeték nélküli szolgáltatásokat, például telefonhívásokat, azonnali üzeneteket és adatátvitelt kínáljanak egy rendelkezésre álló internetkapcsolat felhasználásával. Akár kábeles, Wi-Fi vagy akár 3G/4G kapcsolatról beszélünk, a VoIP-programok gyakran helyettesíthetik a szolgáltatókat, ha kommunikációs alternatívákról van szó, és általában alacsonyabb díjakat kínálnak, mint a szolgáltatók az ilyen szolgáltatásokért.
A roaming helyett a rendszeresen külföldre utazó okostelefon-felhasználók fontolóra vehetik a VoIP-programok használatát telefonhívási és üzenetküldési igényeik kielégítésére, hogy némi pénzt spóroljanak a szolgáltatói számlán. A VoIP-hívásokhoz azonban tartózkodniuk kell a roamingadatok felhasználásától, mivel a roamingadatok továbbra is felárasak.
Ha esetleg kíváncsiak lennének, VoIP-alapú szolgáltató még nem létezik, de ne lepődjünk meg, ha a mobilszolgáltatók a jövőben többet fektetnek a VoIP-be.
Miért kerül ennyibe a roaming?
Most, hogy már tudja, hogyan működik a roaming, jobban meg kell értenie, hogy a szolgáltatók nagyjából azt csinálnak, amit akarnak a roamingdíjak megállapításakor, és hogy miért kell ezeket lehetőség szerint elkerülnie – hacsak nem valaki más fizeti a telefonszámlát -, és miért kell megpróbálnia alternatívákat használni, amikor utazik.
Ha az Európai Unió valamelyik európai országában él, örömmel hallhatja, hogy az EU úgy döntött, közbelép, és szabályozza a roamingköltségeket, és az Unióban minden szolgáltatónak be kell tartania ezeket a szabályokat. A jelenlegi roamingköltségek, amelyek már néhány éve csökkenő tendenciát mutatnak, a következők:
Az árak a közeljövőben várhatóan ismét csökkennek.
Amint láthatod, a roaming meglehetősen fontos funkció minden mobilkészülék-felhasználó számára, legyen szó akár a normál telefontulajdonosokról, akár az okostelefon-vásárlókról. Abban az esetben, ha sokat kell utaznia a munkájával kapcsolatban, vagy ha hardcore turista, jobban meg kell ismernie telefonja roamingképességét és az ezzel járó költségeket, mielőtt hanghívásokat, szöveges üzeneteket és adatokat használna más országokban.
Ha lehetséges, kerülje el a roamingot egy helyi előre fizetős SIM-kártya használatával, és inkább egy MVNO-tól szerezze be, mint egy hagyományos szolgáltatótól. Emellett ne feledje, hogy adatszükségleteihez a Wi-Fi-re támaszkodjon, amely gyakorlatilag bárhol elérhető, ahová utazik, és utazás közben kapcsolja ki a mobiladatokat. A GPS használata ingyenes, és nem jár roamingköltséggel, ha speciális GPS-alkalmazásokkal használja. Abban az esetben, ha a GPS-t online szolgáltatásokkal együtt használja, akkor a mobiltelefonok által letöltött térképadatok költséget jelentenek, függetlenül attól, hogy roaming adatforgalmat vagy helyi előfizetéses kártyát használ.
Sokat roamingolt? Nyugodtan hangot adhatsz bármilyen kérdésednek, mi pedig igyekszünk válaszolni!