A Ford Edsel autó, a DeLorean autó, a Cheetos ajakbalzsam, a New Coke és a Jimmy Dean csokis palacsintába csomagolt kolbász mind olyan termékek, amelyeket bemutattak és eladtak a közönségnek. Mindegyik termék szigorú kutatáson ment keresztül, és megállapítást nyert, hogy nagyszerű termékek a fogyasztók számára. Végül az lett a vége, hogy a vállalatok csalódtak ezeknek a termékeknek az értékesítésében és elfogadásában. Ez csak néhány példa a sok olyan termék közül, amelyekről azt gondolták, hogy hatalmas sikerek lesznek, csakhogy a közönség nem találta őket nyereségesnek és elfogadhatatlannak.
Ezek mellett vannak olyan, a kertészeknek szánt termékek és növények is, amelyek egyszerűen nem váltották be a gyártó eladási elvárásait. Az eladások és az eredmények sokkal alacsonyabbak voltak a vártnál.
Emlékszem, amikor először végeztem az egyetemen, volt egy kamraszerű termék, amely a dugványok bazális végeit ködösítette. Az volt a gondolat, hogy ez csökkenti a talajszükségletet a dugványok vagy dugványok szedésekor. Több mint 30 éve nem láttam ezt a kamrát. Sok csodaszerről olvastam a betegségek, rovarok és gyomnövények ellen, amelyeknek mind megvoltak a hátulütői, és ma már nem használják őket.
Az egyik termék, amely sok éven át csalódást okozott a kertészeknek, a tejes spórakór használata a japánbogár elleni védekezésben.
A USDA kiadványa, “Managing the Japanese Beetle: A Homeowner’s Handbook” című kiadvány a japánbogarak irtásának hatásmechanizmusát ismerteti. A kiadvány szerint a tejes spóra a Bacillus papillae nevű baktérium közismert neve. A tejes spórás betegség a japán bogarak elleni biológiai védekezés egyik eszköze, és először 1948-ban jegyezték be a gyepen lévő lárvák elleni védekezésre. A lárvák megemésztik a betegség spóráit, és amint a spóra a lárva gyomrába kerül, bejut a véráramba és elszaporodik. A spórák felhalmozódása a lárvában tejszerű megjelenést kölcsönöz a lárvának.
A spórák 1-2 milliárd spórát halmoznak fel, ami a japán lárvák pusztulását okozza. Amikor a lárvák elpusztulnak, a spórák visszakerülnek a talajba, és a következő 2-4 évben tovább gyarapodnak. Ez a spóraképződés még évekig hatással lesz a japánbogár lárvákra.
Japánbogár lárva. (A fotó rendelkezésre bocsátása/Chuck Martin)
Japán bogár lárva. (A fotó rendelkezésre bocsátása/Chuck Martin)
Ez úgy hangzik, mint a tökéletes módszer a lárvák elleni védekezésre a gyepünkben. A tejes spórás betegség csak a japán poloskákat pusztítja el, így az embereknek és háziállataiknak nem okoz kárt. A tejes spórás betegség a talajban növekszik, így csak egyszer kell hozzáadni, és az elkövetkező években nagymértékben növekedni fog, és még hatékonyabb lesz. Ez egy biológiai védekezési eszköz, ezért biológiailag engedélyezett. Ez az eladási dobás teszi a tejes spórás betegséget a legnagyobb dologgá, ami a piacra került a szeletelt kenyér óta. Ezért van az, hogy ha bizonyos weboldalakra megyünk, úgy reklámozzák, mint a japánbogár lárvák elleni egyetlen módszert.”
Válaszoljunk tehát a kérdésre: “ha 1948 óta elérhető a háztulajdonosok számára, és ez egy olyan termék, amely csak úgy elszaporodik a kertben, akkor miért nem szüntette meg a japánbogár-problémát? Miért nem alkalmazzák többen a kertjükben? Miért nem érhető el szélesebb körben?”
A kutatók megnevezték az okokat, amelyek miatt a tejes spórás betegség nem olyan hatékony a japánbogár lárvák elleni védekezésben, mint ahogyan azt hirdetik.
A tejes spórás betegség csak a japánbogár lárvák ellen védekezik. Míg a japánbogár lárvák jelentős károkat okozhatnak a gyepben, vannak más lárvák is, amelyek szintén jelentős károkat okoznak. Gyakran előfordul, hogy az európai cserebogárlárvák jelentik a fő problémát. Ez a két lárva nagyon hasonlóan néz ki.
A tejes spórás betegségnek időre van szüksége ahhoz, hogy a gyepben felhalmozódjon, és hatékony védelmet nyújtson. A lárvák nagy populációja is szükséges a felhalmozódáshoz és a hatékony védekezés fenntartásához. Más szóval nagy lárvapopulációra van szüksége ahhoz, hogy elégedett legyen az eredményekkel. Tehát ahhoz, hogy a tejes spórás betegség hatékony legyen, a megszabadulni kívánt lárvák magas populációjára kell vágynia, ami nem túl logikus.
Az északi területeken a tejes spórás betegség nagyon jól működik a hűvösebb talajhőmérsékleten. A tejes spórás betegség akkor teljesít a legjobban, ha a talajhőmérséklet 60 és 70 között van. Ezek a talajhőmérsékletek nagyon rövid ideig fordulnak elő az északi éghajlaton.
Az USDA kutatásai szerint a tejes spórás betegség 60-70 évvel ezelőtt nem biztos, hogy ugyanolyan virulens volt, mint 1940-ben Pennsylvaniában. Az 1940-es kutatásban feljegyzett védekezés nem az, aminek ma tanúi vagyunk.
A tejes spórás betegséget szeretném ajánlani a japán bogarak ellen az Ön gyepén, mert az összes eladási szurok tulajdonsága miatt. Számomra és a legtöbb kutató számára ez csak egy újabb termék, amely nem felel meg a vásárlói elvárásoknak.”
Chuck Martin vezető kertészmérnök a Whiting Forest területkezelője.