Ez a fejezet közvetlenül kapcsolódik a 2017-es CICM elsődleges tanterv D(ii) szakaszához, amely elvárja a vizsgázótól, hogy “definiálja… az idioszinkráziát…” több más kapcsolódó kifejezéssel együtt. Bár ez szerepel a tananyagban, rendkívül valószínűtlen, hogy ez a konkrét definíció valaha is megjelenik az írásbeli vizsgán, tekintettel annak viszonylagos jelentéktelenségére. A definíció helyett valószínűleg inkább e szindrómák felismerése és kezelése a lényegesebb kérdés.
A témával foglalkozó, szakmailag lektorált források közül Goodman & Gillman (12. kiadás) valószínűleg a 12. kiadás 76. oldalán található az idioszinkrázia legjobb, mindenre kiterjedő definíciója. (az 1.49. oldal körül). A Seth-féle Textbook of Pharmacology-ban van egy konkurens definíció (az 1.49. oldal körül). Ezek a definíciók körülbelül egy bekezdésből állnak, ami valószínűleg elég a pragmatikus vizsgázónak. Ha valamilyen okból jelentős mélységű ismeretekre van szükség, akkor Uetrecht & Naisbitt (2013) cikke lenne az egyetlen legjobb forrás.
Összefoglalva:
- Az idioszinkrázia egy adott egyénre jellemző abnormális reakciókészség egy vegyi anyagra. Ez lehet pl:
- Egy abnormálisan eltúlzott reakció, vagy a reakció abnormális hiánya
- Egy szokatlan reakció, mert szokatlanul kis vagy szokatlanul nagy adagot igényel
- A normális élettani gyógyszerhatás kiterjesztése
- Egy reakció, amely nincs összefüggésben a várt élettani hatással
- Az idioszinkrázia nem gyógyszerallergia, de mindkettő a gyógyszermellékhatás formája
- Az idioszinkráziás gyógyszerreakciók nem függnek a gyógyszer adagjától
- A gyakori életveszélyes idioszinkráziás gyógyszerreakciók közé tartozik a DRESS-szindróma, toxic epidermal necrolysis and Stevens-Johnson syndrome
Pharmacological definition of idiosyncrasy
The definition from Textbook of Pharmacology by Seth is:
“an unusual response or a highly exaggerated usual response to usual doses to some drugs in few individuals”
That’s probably as good as it gets. It is impossible to give a clear official definition for exam purposes because the term, as Uetrecht and Nasibitt put it, “has been used in various ways and has no clear definition”. These authors decided to describe it as
“an adverse reaction that does not occur in most patients treated with a drug and does not involve the therapeutic effect of the drug”.
That is quite different from Goodman & Gillman:
“Az idioszinkrázia egy adott egyénre jellemző abnormális reakciókészség egy kémiai anyagra”
Ez a definíció valószínűleg a legmegfelelőbb, mert rövid és általános. Lehetővé teszi a reakció sajátos hiányát is, azaz egy olyan személyt, aki egyedülállóan érzéketlen egy anyagra. Megnyitja annak lehetőségét, hogy a reakció a gyógyszer terápiás hatásának kiterjesztése (ellentétben Uetrecht & Nasibitt-tel), és nem korlátozza a “szokásos” dózisokból eredő reakciókra, lehetővé téve olyan helyzeteket, amikor a gyógyszer nevetségesen kis vagy komikusan nagy dózisa okozza a váratlan hatást.
A fogalom meghatározásának képessége valószínűleg meglehetősen irreleváns a ténylegesen gyakorló intenzív orvoslás szempontjából. Az érdekesebb elemek valószínűleg az idiopathiás gyógyszerreakciók okai, következményei és kezelése lennének.
Az idioszinkratikus gyógyszerreakciók patofiziológiája
Az idioszinkratikus reakciókat általában immunmediáltnak tartják. Pontos mechanizmusukról nincs egyetértés, és minden hipotézist számos kivétel cáfol. Összefoglalva:
- Vagy maga a gyógyszer, vagy egy reaktív metabolit kötődik egy fehérjéhez
- Ez a fehérje kémiai és morfológiai változáson megy keresztül, megtörve az öntoleranciát
- Az immunrendszer sokféleképpen reagál erre a megváltozott fehérjére, amelyek általában adaptív immunválaszra hasonlítanak, de eozinofília is jellemző lehet
Nagyjából minden idioszinkráziás reakciónak külön tünetegyüttes és szervi működési zavar van, de vannak közös jellemzők is.
- A többszervi érintettség nagyon gyakori
- A gyógyszer szedésének megkezdése és a tünetek megjelenése között általában (hosszú) idő telik el
- Úgy tűnik, hogy az idioszinkráziás reakció kockázata nem nő a dózissal
- Szinte mindig bőrkiütésről van szó
- A tolerancia kialakulása miatt gyakran megszűnnek a jogsértő gyógyszerrel való kezelés folytatása ellenére is.
Klasszikus példák a gyógyszer okozta idioszinkráziás reakciókra
Kifejezetten fennáll annak a lehetősége, hogy valamelyik kegyetlen viva forgatókönyv arra fogja felszólítani az izzasztó vizsgázót, hogy példaként idioszinkráziás gyógyszerreakciókat soroljon fel. A szakirodalomból nehéz szolid ajánlatot találni. Íme egy rövid lista, amelyet Knowles et al (2000) és Park et al (1992)
cikkeinek átfésülésével állítottunk össze.
- Phenytoin
- Sulfonamides
- Allopurinol
- NSAIDs
- Beta-lactams
- Epidermal necrosis and detachment
- Mucous membrane erosions
- “Target” lesions
- Cefaclor
- Cefprozil
- Fevers
- Rash
- Arthralgias
- Eosinophilia
- Procainamide
- Hydralazine
- Chlorpromazine
- Isoniazid
- Methyldopa
- Penicillamine
- Minocycline
- Pleuritis
- Musculoskeletal complaints, eg. arthralgias
- Fever
- Weight loss
- Azathioprine
- Antiretrovirals
- Statins
- NSAIDs
- Phenytoin
- Imipramine
- Amiodarone
- Ranges from asymptomatic LFT derangement to fulminant liver failure
- Chloramphenicol
- Dapsone
- Clozapine
- Carbimazole
- Can be selective (eg. neutropenia) or affecting multiple cell lineages