A sebészeti szakirodalomban kiterjedt viták folynak a metszésvonalak irányáról, és gyakran ellentmondásosan tárgyalják azokat. Különböző megközelítéseket írtak le, és gyakran nincs egyértelműen meghatározva, hogy a szerzők csak a metszési vagy csak a kimetszési vonalakra utalnak. Ezért a legújabb szakirodalomban említett biodinamikai elvek fontosságához szeretnénk hozzászólni.
Langer volt az első szerző, aki beszámolt a metszésvonalakról, amelyeket jelenleg róla neveztek el . Elméletét úgy dolgozta ki, hogy fekvő holttesteken kerek lyukasztót alkalmazott, ahol megfigyelte, hogy az így keletkező defektusok ovális alakúak. Ezeket “Spaltrichtungen” vagy hasadási vonalaknak nevezte; azaz olyan vonalak sorozatának, amelyek látszólag a bőrben lévő kollagénrostok természetes irányultságához igazodnak. A legtöbb tanulmány megállapította, hogy ezek a vonalak a mögöttes izomrostokkal egy vonalban helyezkednek el. Amint az 1b. ábrán látható, ez nem teljesen tükrözi a valóságot. Pinkus 1927-ben írta le a hajtásvonalakat, Kraissl pedig 1951-ben tárgyalta a dinamikus vonalakat, amelyek merőlegesek a mögöttes izomra. Lemperle et al. fő hajtásvonalakat említett, Borges pedig a laza bőrfeszültségi vonalak elvére hivatkozott, amelyek szintén az alapul szolgáló izmokra merőleges vonalak. Úgy tűnik, hogy ez utóbbi az arcsebészetben bevett elvvé fejlődött az arc ráncaiba rejtett hegek elrejtésére. Úgy tűnik, hogy a laza bőrfeszültségi vonalak elve kevésbé alkalmazható a test metszésvonalaira az ízületekhez viszonyított nagyobb mobilitás és az izomra merőleges ráncok hiánya miatt.
1. ábra.
Borges (a) és Langer (b) metszésvonalai többnyire nem a biomechanikai feszültséggel összhangban vannak. A metszési vagy kimetszési vonalaknak a biomechanikai aktivitással összhangban kell lenniük (kék vonalak).
Ezért az ajánlások széles spektruma létezik, egyesek statikai megfontolásokon, mások anatómiai megfigyeléseken alapulnak. Mindegyik arról számol be, hogy az aktív mozgást és az ebből eredő feszültséget nem vették kellőképpen figyelembe.
1999-ben az egyik legfontosabb francia standard bőrgyógyászati tankönyvben az ortopédiai sebészetben végzett metszésvonalak megfigyelésén alapuló, ezeket a paramétereket figyelembe vevő ajánlást tettünk közzé .
A feltevésünk szerint a hegre merőleges feszültség dehiszenciához vezet, így stimulálva a myofibroblasztokat . Tanulmányok kimutatták, hogy a mikromozgások és a feszültség a fő tényezők, amelyek a myofibroblasztokat kollagén termelésére serkentik . A kollagén túltermelődése hipertrófiás hegek kialakulásához vezet. Emiatt a heg immobilizálása az egyik fő tényező a hipertrófia megelőzésében . Bouffard és munkatársai kimutatták, hogy a seb vonalában történő nyújtás csökkenti a kollagéntermelést és fokozza a transzformáló növekedési faktor béta 1 expresszióját. Így Kanevsky és munkatársai egereken végzett kísérleteikben megerősítették, hogy a bemetszés vonalában történő nyújtás javíthatja a hegek eredményét. Szerintük a lineáris nyújtás minimalizálja a sebre merőleges feszültséget, és tovább segíti a sebszélek közeledését. Paul tanulmányai , aki a betegek alsó végtagjain a metszés utáni hegeken mért feszültséget, felvetették a biodinamikus metszési bőrfeszítés (BEST) vonalainak elvét (2. ábra). Ez megerősíti a Kanevsky és munkatársai által embereken végzett állatkísérletekre vonatkozó megállapítást.
2. ábra.
Ez az 1999-ben posztulált biomechanikai feszültségvonalakkal való egyezés, és azzal, amit Paul BEST-vonalaknak nevez.
Néha a merőleges feszültség elkerülhetetlen, különösen akkor, ha a heg közel van egy ízülethez. Ebben az esetben a heg feszülését a lehető legalacsonyabban kell tartani a merőleges feszültség megelőzése érdekében, egy lusta S- vagy Z-plasztika újraeloszthatja a feszítőerőket, és csökkentheti a dehiszcencia és az atrófia/hypertrófia kockázatát az artikulációk közelében vagy nagyméretű kimetszéseknél. A feszültséget mind a heg vonalában, mind az artikulációs mozgás irányában fenn kell tartani. Ismeretes, hogy az ortopédusok által készített hegek többsége, még akkor is, ha az ízületekre kerülnek, nem mutatnak hipertrófiát, és csak ritkán fordul elő sebészeti sebdehiszcencia. Ha mégis előfordul, az néhány hónapon belül megszűnik. Ezzel szemben az ízületi mozgásra merőleges heg a bőr rugalmasságától függően jelentős sebdehiszenciát és atrófiát/hypertrófiát okoz, amint azt korábban bemutattuk . A törzsön a sebdehiszcencia kockázata kisebb, kivéve a háton. A végtagokon azonban a deltoid izomra, az Achilles-ínra vagy az ízületre merőleges hegek a normál függőleges testhelyzetben és a fizikai aktivitás során állandó feszültségnek vannak kitéve; ezért Langer és Borges elmélete nem feltétlenül alkalmazható.
A hegeket az izomösszehúzódással vagy az ízületi mozgással egy vonalban kell elhelyeznünk. Ezeket a metszésvonalakat BEST-vonalaknak kell nevezni, ahogy Paul az alsó végtagok metszéseiről szóló tanulmányában előírta.”
Főbb üzenet
A Langer és Borges utáni metszésvonalak már nem alkalmazkodnak a bőrsebészet új koncepcióihoz, mert a biomechanikai elveket nem vették figyelembe.
Közzétételi nyilatkozat
A szerző kijelenti, hogy nincs nyilvánosságra hozandó összeférhetetlensége.
- A bőr anatómiájáról és fiziológiájáról. I. A kutisz hasíthatósága. (Fordította: Langer, K. (1861). Zur Anatomie und Physiologie der Haut. I. Uber die Spaltbarkeit der Cutis. Sitzungsbericht der Mathematisch-naturwissenschaftlichen Classe der Kaiserlichen Academie der Wissenschaften, 44, 19.). Br J Plast Surg. 1978 Jan;31(1):3-8.
- Pinkus F. A bőr normál anatómiája. In: Jadassohn J. A bőr- és nemi betegségek kézikönyve. 1927. p. 4-76.
- Kraissl CJ. Az elektív sebészeti bemetszések megfelelő vonalainak kiválasztása. Plast Reconstr Surg. 1951 Jul;8(1):1-28.
- Lemperle G, Tenenhaus M, Knapp D, Lemperle SM. A striae distensae-ból származó optimális bőrmetszések iránya. Plast Reconstr Surg. 2014 Dec;134(6):1424-34.
Külső források
- Pubmed/Medline (NLM)
- Crossref (DOI)
- Pubmed/Medline (NLM)
- Crossref (DOI)
- Pubmed/Medline (NLM)
- Crossref (DOI)
- Pubmed/Medline (NLM)
- Crossref (DOI)
- Crossref (DOI)
- Pubmed/Medline (NLM)
- Crossref (DOI)
Author Contacts
Andreas M. Skaria
Centre de Dermatochirurgie, Berni Egyetem
Rue de Lausanne 15
CH-1800 Vevey (Svájc)
E-mail [email protected]
Cikk / Publikációs adatok
Copyright / Gyógyszeradagolás / Jogi nyilatkozat
Copyright: Minden jog fenntartva. A kiadó írásbeli engedélye nélkül a kiadvány egyetlen része sem fordítható le más nyelvekre, nem reprodukálható vagy hasznosítható semmilyen formában vagy bármilyen elektronikus vagy mechanikus eszközzel, beleértve a fénymásolást, a rögzítést, a mikromásolást, vagy bármilyen információtároló és -kereső rendszerrel.
Drogadagolás: A szerzők és a kiadó minden erőfeszítést megtettek annak érdekében, hogy a szövegben szereplő gyógyszerkiválasztás és adagolás megfeleljen a kiadás időpontjában érvényes ajánlásoknak és gyakorlatnak. Tekintettel azonban a folyamatos kutatásokra, a kormányzati szabályozás változásaira, valamint a gyógyszerterápiával és a gyógyszerreakciókkal kapcsolatos információk folyamatos áramlására, az olvasót arra kérik, hogy ellenőrizze az egyes gyógyszerek betegtájékoztatóját az indikációk és az adagolás esetleges változásai, valamint a hozzáadott figyelmeztetések és óvintézkedések tekintetében. Ez különösen fontos, ha az ajánlott szer új és/vagy ritkán alkalmazott gyógyszer.
Kizáró nyilatkozat: A kiadványban szereplő kijelentések, vélemények és adatok kizárólag az egyes szerzők és közreműködők, nem pedig a kiadók és a szerkesztő(k) sajátjai. A reklámok és/vagy termékreferenciák megjelenése a kiadványban nem jelent garanciát, jóváhagyást vagy jóváhagyást a reklámozott termékekre vagy szolgáltatásokra, illetve azok hatékonyságára, minőségére vagy biztonságosságára vonatkozóan. A kiadó és a szerkesztő(k) nem vállalnak felelősséget a tartalomban vagy a hirdetésekben hivatkozott ötletekből, módszerekből, utasításokból vagy termékekből eredő személyi vagy vagyoni károkért.