A genitális herpesz körülbelül minden hatodik amerikai felnőttet megfertőz. De ki volt a nulladik beteg, az egyed, aki felelős ezért az irritáló csapásért? Angliai kutatók úgy vélik, megtalálták őt, vagy legalábbis a faját: A Paranthropus boisei, egy nehéz testalkatú, két lábon járó hominin valószínűleg ősi őseinknek adta át a nemi szervi herpesz első esetét.
A Virus Evolution című folyóiratban megjelent új tanulmány azonosította, hogy az első emberi ős mikor és hogyan fertőződött meg valószínűleg genitális herpesszel. A kutatócsoport fosszilis adatokat használt fel, amelyek megmutatják, hogy az ősi emberek hol és mikor tartózkodtak valószínűleg Afrikában, az ősi csimpánzok becsült elterjedési területét a trópusi esőerdőben, valamint a vírusgenetikát, hogy modellezzék a vírus történetét.
Azt már tudták, hogy a HSV2, a nemi szervi herpeszért felelős vírus valószínűleg még azelőtt került a korai emberbe, hogy elhagyta volna Afrikát. És ez a kezdeti belépés tette volna lehetővé a terjedését oda, ahová vándoroltak. De senki sem tudta pontosan, hogy a vírus mikor és hogyan jutott el a csimpánzoktól az emberekhez.
Az ősi hominin őseink valószínűleg sokkal régebb óta rendelkeztek a HSV1 vírussal, a szájfekélyt okozó vírussal. Ez a vírus abból az időből származik, amikor az emberek először váltak el a csimpánzoktól. A HSV2 által okozott genitális herpesz azonban akkoriban még nem ugrott át.
A kiterjedt adatgyűjtés a P. boisei, egy mára kihalt hominin – egy ősi csoport, amelybe a Homo sapiens (azaz mi) is beletartozott -, mint a vírus emberbe jutásának edénye vezetett. A kezdeti fertőzés 3 és 1,4 millió évvel ezelőtt történhetett. “A Paranthropus boisei volt a legkritikusabb köztigazdája a HSV2 átvitelének az ős-csimpánzok és a Homo sapiens ősei között” – írják a tanulmány szerzői.
Hivatkozott: Usher-per: A nemi betegséggel való érintkezés bizonyos államokban bűncselekménynek számít, függetlenül az átviteltől
Simon Underdown, az Oxfordi Egyetem antropológusa és a tanulmány vezető szerzője a Newsweeknek elmondta, hogy egyetlen fertőzött ősi emberi ős okozhatta a vírus elterjedését az egész fajban. “Tudjuk, hogy sok ilyen fajnak nem volt nagy populációmérete, és biológiai szempontból csak egyetlen fertőzésre lett volna szükség ahhoz, hogy átugorjon” – mondta Underdown.
Hivatkozott: Rák és szex: Miért nem beszél róla senki?
De hogyan tudott az ősi csimpánz-rokonaink között megrekedt vírus átugrani az emberbe (különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ma a HSV2 általában szexuális úton terjed)? Underdown szerint a fertőzött hús fogyasztása volt a bűnös. Ő és csapata elmélete szerint a P. boisei a fertőzött csimpánzhús vadászata vagy dögevése során fertőződhetett meg – egy bizonyos dögevőnek nyílt sebei lehettek, vagy megharapták.
A P. boisei pedig valószínűleg ugyanott töltötte az idejét, ahol a Homo erectus, az ősünk, amely körülbelül 2 millió évvel ezelőtt jelent meg. A kenyai Turkana-tónál mindkét populációra vannak bizonyítékok nagyjából ugyanabból az időből. A Homo erectus sokat vadászott és mészárolt, és az első ismert faj, amely felismerhetően embernek nézett ki. Underdown és kollégái úgy gondolják, hogy a Homo erectus vadászott és megevett egy fertőzött P. boisei-t, megteremtve ezzel a hátteret számos későbbi korai kapcsolatfelvételhez.
Underdown szerint a kezdeti fertőzés nem szexuális úton terjedt, mert. Szerinte nagyon valószínűtlen, hogy az emberek “szexuálisan vonzónak” találták volna a P. boisei-t.
A kezdeti fertőzést követően a HSV2 valószínűleg érintéssel, esetleg vizeléssel vagy vakarózással terjedt át a szájból a nemi szervekre. És ha a vírus egyszer otthonra talált az embernél, ott is maradt.
A tanulmány egyedülálló betekintést nyújt abba, hogy a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség hogyan került először a népességünkbe. A betegség különösen elterjedt Közép- és Kelet-Afrikában, egy olyan régióban, amely szorosan kötődik az emberi eredethez. Bár a legtöbb HSV2-fertőzött egyénnél soha nem jelentkeznek tünetek, a vírus néha fájdalmas hólyagokat okozhat a nemi szervek területén. A vírus ellen nincs gyógymód, de a tünetek gyógyszeres kezeléssel kezelhetők.”
A munka bepillantást enged ősi őseink életébe is. “Amire képesek voltunk, az lényegében egy olyan esemény rekonstruálása, amely az egyik ősünk életében történt” – mondja Underdown. “Ez valóban kiteljesíti, hogy milyenek voltak az őseink.”
Az intim herpesz valószínűleg senkinek sem a kedvenc témája, de a kutatók nem állnak meg itt. Innovatív módszerükkel azt is remélik, hogy nyomon követhetik a szeméremtehesség – amely több mint 3 millió évvel ezelőtt a gorillákkal való érintkezés révén terjedt el – és a humán papillomavírus eredetét, amely a neandervölgyiektől származhat.