A jódtartalmú kontrasztanyagok mellékhatásai, amelyeket gyakran, de tévesen kontrasztanyag-allergiának neveznek (lásd alább a terminológiát), a tünetek és tünetek különböző súlyosságú, nem gyakori csoportja, amelyek e gyógyszerek beadása után jelentkezhetnek.
A jódozott kontrasztanyagokkal szembeni anafilaxiás típusú reakciók ritkák, az esetek 0,6%-át teszik ki, és csak 0,04%-uk tekinthető agresszívnek. Szinte minden életveszélyes kontrasztanyag-reakció az intravénás injekció beadását követő 20 percen belül jelentkezik 3.
A jódozott kontrasztanyagok a radiológia korai éveiben történt felfedezésük óta fejlődtek és fokozatosan biztonságosabbá váltak. Ez a cikk a nem ionos, alacsony ozmolaritású kontrasztanyagok használatán alapuló mellékhatásokat tekinti át, amelyek a radiológia jelenlegi legkorszerűbb lehetőségét jelentik. Jól ismert, hogy ezek a szerek biztonságosabbak, mint a régebbi magas ozmoláris vagy ionos kontrasztanyagok.
Terminológia
Bár ezeket a reakciókat általában kontrasztanyag-allergiának vagy allergiás reakcióknak nevezik, az allergia szó használata nem segít, mivel a reakciók többsége nem immunmediált, tehát nem valódi allergiás reakció. Valójában az esetek többségében soha nem történik valódi allergiavizsgálat. Ezért jobb, ha ezeket a mellékhatásokat kontrasztanyag túlérzékenységi reakcióknak nevezzük 6.
A beadás módja
A kontrasztanyaggal kapcsolatos mellékhatások leggyakrabban a kontrasztanyagok intravaszkuláris (intra-artériás/intravénás) beadása után jelentkeznek.
A kontrasztanyagok beadásának más módja azonban szintén ritkán vezethet túlérzékenységhez. Évek óta ismert, hogy a kontrasztanyag lenyelése után a kontrasztanyagból apró mennyiségek felszívódhatnak a bélből, még akkor is, ha a bél nem beteg. Ma már úgy gondolják, hogy apró mennyiségek bármely nyálkahártyán keresztül felszívódhatnak, és ezért bármely testüreg radiológiai kontrasztanyag-vizsgálata mellékhatást eredményezhet.
A legtöbb fluoroszkópiás eljárás során, beleértve a beöntést, a hiszteroszalpingográfiát, a szialográfiát, az arthrogramokat és a vesevezeték vizsgálatokat is, jelentettek ilyen expozíciót követően7.
Kockázat
A nemkívánatos kontrasztanyag-reakció fokozott kockázata az intézményi formanyomtatványok és a vizsgálat előtti interjúk alkalmazásával azonosítható és értékelhető:
- jódtartalmú kontrasztanyaggal szembeni korábbi reakció története
- a korábbi reakció részleteit be kell szerezni és alternatívákat (pl.pl. kontrasztanyag nélküli vizsgálat, ultrahang, MRI) mérlegelhető
- közel 200x megnövekedett kockázat 8
- pajzsmirigy túlműködés: ~3,5x megnövekedett kockázat 8
- a családban előfordult jódozott kontrasztanyaggal szembeni túlérzékenységi reakció: ~14x increased risk 8
- allergic diseases including asthma 8
- not a contraindication, although these patients have 6-10x more risk of developing severe contrast reactions 1,8
- remember that the risk of severe reactions is small (0.04% to 0.0004% of the patients receiving a non-ionic and low-osmolality iodinated contrast)
- previous history of multiple allergies
- it is not a contraindication – a more detailed history should be obtained
- keep in mind that shellfish allergy and skin irritation/”allergy” to topical iodine antiseptic is not associated with an increased risk of contrast media adverse reactions 2
- anxiety
- studies have shown patients with high anxiety have a somewhat elevated risk of ‘non-vagal’ adverse reactions 3
Myths and misconceptions
- myth 1: más jódtartalmú vegyületekkel szembeni korábbi túlérzékenységi reakció növeli a kontrasztanyag-reakció kockázatát
- tévhit, hogy a jód az antigén komponens
- az elemi jóddal szembeni allergia nem létezik, ez más kémiai részekkel szembeni allergia következménye 6
- mítosz 2: a kontrasztanyag-reakció nem jelentkezik a betegnél az első expozíció alkalmával
- téves az a feltételezés, hogy a kontrasztanyaggal szemben naiv betegeknél nem jelentkezhet reakció
- még anafilaxia is előfordult olyan betegeknél, akiknél nem volt dokumentált kontrasztanyag-használat 6
- mítosz 3: Az egyidejűleg alkalmazott interleukin-2 növeli a kontrasztanyag-reakció kockázatát
- erre nincs megalapozott bizonyíték 6
Profilaxis
Az antihisztaminokkal végzett profilaxis és az alkalmazott jódozott kontrasztanyag megváltoztatása egyaránt csökkentheti az ismétlődő túlérzékenységi reakció előfordulását 8 .
Akut kontrasztanyagreakció
A kontrasztanyag intravénás beadását követő 60 percen belüli reakcióknak felel meg, amelyek nem járnak antitestekkel, és nem dózisfüggőek. Ezeket idioszinkráziás vagy “pszeudoallergiás” reakcióknak nevezik, és a következőkre oszthatók:
- enyhe
- önkorlátozó megnyilvánulások, amelyek általában specifikus kezelés nélkül megszűnnek, pl. hányinger, hányás, kipirulás, viszketés, enyhe csalánkiütés és fejfájás
- a nem ionos és alacsony ozmolalitású jódozott kontrasztanyagot kapó betegek ~3%-ánál fordul elő
- kezelés: szupportív intézkedések elegendőek
- mérsékelt: tünetek, amelyek kifejezettebbek és specifikus kezeléssel orvosi figyelmet igényelnek, pl. kifejezett csalánkiütés, súlyos hányás, hörgőgörcs, arcödéma, gégeödéma és vasovagális rohamok
- kezelése:
- csalánkiütés: bizonyos helyzetekben antihisztaminok vagy intramuszkuláris adrenalin alkalmazása javasolt
- bronchospasmus: oxigént kell kínálni maszkon keresztül (6-10 liter/perc), béta-2-agonisták (pl.pl. terbutalin, albuterol) adagolós inhalátorral (2-3 mély belégzés), és intramuszkuláris adrenalin adása megfontolandó, ha a vérnyomás csökken
- kezelése:
- súlyos
- reakciók, amelyek általában a mérsékelt tünetek progresszióját jelentik és életveszélyesek, e.pl. légzésleállás, szívmegállás, tüdőödéma, görcsök és hipovolémiás sokk
- becslések szerint 0,04% és 0.0004% of the patients receiving a non-ionic and low-osmolality iodinated contrast
- the risk of death is rare, estimated 1:170,000
- current RANZCR guidelines 1 for severe reactions recommend:
- supine positioning
- airway protection if required and high flow oxygen
- IM epinephrine 1:1000 0.5 mL in thigh
- smaller doses if pediatric or <25 kg (see local guidelines)
- additional measures include albuterol nebulisers, corticosteroids, and nebulised epinephrine as guided by symptoms
Delayed contrast reaction
Those reactions happening between one hour to one week after the contrast administration. They are commonly non-severe skin manifestations such as a maculopapular rash. Angioedema, erythema, and urticaria are also reported less frequently. Iodide mumps has also been rarely reported 5.