Abstract
A kismedencei limfocele ritkán előforduló szövődmény kismedencei műtétek után, és a legtöbb esetben röviddel a műtét után alakul ki. A robotasszisztált radikális prosztatektómia (RARP) és kismedencei lymphadenectomia után 6 hónappal egy lymphocele késleltetett fertőzésének esetét tapasztaltuk. Ebben az esetben az antimikrobiális kemoterápia és a perkután drenázs hatásos volt, és a betegség nem újult ki. A legtöbb urológus nem ismeri fel, hogy a fertőzött nyirokcsomók hosszú idővel a műtét után is kialakulhatnak; ezért a fertőzött nyirokcsomókra a nem specifikus fertőző tünetekkel rendelkező betegeknél a műtét utáni idő hosszától függetlenül gondolni kell.
1. Bevezetés
A lymphocele kialakulása a radikális prosztatektómia és a kismedencei lymphadenectomia utáni ritka szövődményként ismert . A legtöbb lymphocele röviddel a műtét után alakul ki, és nem válik tünetessé, bár némelyik olyan problémákat okozhat, mint fájdalom, mélyvénás trombózis, tüdőembólia és fertőzés. A tünetmentes nyirokcsomók azonban a műtét után több hónappal is fertőződhetnek. A nyirokcsomók késleltetett fertőzésének legtöbb esete specifikus tünetekre nem panaszkodott. Ezért a diagnózis általában késik. Ezenkívül a legtöbb urológus nem ismeri fel, hogy a fertőzött lymphocelák több hónappal vagy több mint 1 évvel a radikális prosztatektómia és a lymphadenectomia után is kialakulhatnak. Mindössze 4 publikált beszámoló született 7 betegről, akiknél a műtét után késleltetett lymphocele fertőzéssel fordult elő: 3 esetben a patogén baktérium Staphylococcus aureus, 1 esetben S. agalactiae, és 3 esetben a patogén baktériumot nem említették.
2. Az eset bemutatása
Egy 79 éves japán férfi 6,5 μg/ml prosztata-specifikus antigénszinttel jelentkezett osztályunkon. Lokalizált prosztata adenokarcinómát diagnosztizáltak nála, Gleason 3+3, cT2c N0 M0. Transzperitoneális, nem idegkímélő, robotasszisztált laparoszkópos radikális prosztatektómiát (RARP) végeztek rajta kismedencei nyirokcsomóeltávolítással, és 3 napra kismedencei drént helyeztek el rajta. A patológiai vizsgálat azt mutatta, hogy a daganat pT2c, Gleason 3+5, és a kimetszett nyirokcsomók egyike sem volt rosszindulatú. A műtétet követő 7. napon szövődménymentesen hazaengedték a kórházból. Hat hónappal a műtét után lázra és fáradékonyságra panaszkodva kereste fel háziorvosát. Egy hétig a tünetei folytatódtak. Kórházunk általános orvosi osztályára utalták. A kismedencei komputertomográfia (CT) kismedencei cisztát mutatott ki, a vérvizsgálat pedig kórosan magas gyulladásos reakciót mutatott ki; ezután osztályunkra küldték és felvették.
A felvételkor a testhőmérséklete 39,3 °C volt. A fizikális vizsgálat során a jobb alsó hasi fájdalom kivételével semmilyen specifikus leletet nem észleltek. A laboratóriumi adatok 22,38 mg/dl CRP-t és 12600/μl WBC-t mutattak. A vizeletvizsgálat nem mutatott kóros leletet. A hasi ultrahangvizsgálat (US) és a kismedencei CT-vizsgálat a húgyhólyagot elmozdító 80 mm-es cisztás elváltozást mutatott ki (1. ábra).
A kezelés lefolyása a 2. ábrán látható. A kezelést napi 3 g flomoxef intravénás adagolásával kezdtük. A felvételt követő második napon elvégeztük a folyadékgyülem US-vezérelt drenázsát, és a gennyes folyadékot leszívtuk. A folyadék Gram-festése Gram-pozitív kokkusokat mutatott. Három nappal a drenázs után a gyógyszeres kezelést napi 4 g cefazolinra változtattuk, mivel a folyadék tenyésztésében meticillinre érzékeny S. aureust mutattunk ki. Hét nappal a drenázs után a folyadékelvezetés fokozatosan 10 ml-re csökkent, ezért elszorítottuk a drenázscsövet. A few days after clamping, a CT scan showed reduction of the lymphocele (Figure 3), and then we removed the drainage tube. He was discharged from our hospital with treatment of cephalexin 1 g per day until the 15th day after drainage. A CT scan taken 2 months after discharge showed that the lymphocele had resolved. He has experienced no recurrence since then.
3. Discussion
Naselli et al. showed a 30% incidence of asymptomatic lymphocele after prostatectomy regardless of surgical procedures, open surgery, or laparoscopic surgery . Néhány tanulmány arról is beszámolt, hogy a nyílt műtéten vagy RARP-on átesett esetek 2-5%-ában tüneti lymphocele alakult ki .
A jelen esetben nem voltak a lymphocele kialakulásának már ismert kockázati tényezői, mint például a cukorbetegség, az eltávolított nyirokcsomók száma, az extraperitonealis megközelítés és az alacsony molekulasúlyú heparin alkalmazása, amelyekről korábban Raheem és munkatársai a lymphocele kialakulását előrejelző tényezőként számoltak be . Ráadásul a mi betegünknek nem voltak a többi prosztatektómiás esethez hasonló sajátos jellemzői.
Keskin és munkatársai a RARP után 1 hónapon belül a lymphocelák meglehetősen magas incidenciájáról számoltak be, amikor a RARP utáni amerikai követést végezték; a lymphocelák többsége (76%) 3 hónapra eltűnt. A RARP után 3 hónappal fennmaradó lymphocelák jelentős része (64%) azonban tünetessé vált. Ezért azt javasolták, hogy a műtétet követő első 3 hónapban rutinszerű amerikai képalkotó vizsgálatot végezzenek. Ha az US-vizsgálat lymphocele-t észlel, fontolóra kell venni a perkután drenázs alkalmazását.”
4. Következtetés
Mivel több esetben végeznek prosztataműtétet RARP-vel, a késleltetett lymphocele-fertőzések száma növekedne. Ezért tudatában kell lennünk egy ilyen ritka szövődménynek, amikor a nyirokcsomóeltávolítással járó RARP-n átesett beteg lázzal vagy egyéb nem specifikus tünetekkel jelentkezik.
Tájékoztatás
Ez a kutatás nem kapott külön támogatást állami, kereskedelmi vagy nonprofit szektorban működő finanszírozó szervezetektől.
Érdekütközések
A szerzők kijelentik, hogy nincsenek érdekellentétek.