A tudományos orvoslás első éveiben a legtöbb klinikus és kutató csak egyetlen okban gondolkodott: konkrét kórokozókban, amelyek konkrét betegséget okoznak. Például egy fertőzést csak a baktériumok elszaporodásából eredőnek tekintettek, míg másfajta betegségeket vírusok, toxinok, balesetek vagy az ember genetikai állományának hibái okozhattak. Az újabb kutatások rávilágítanak az egészség és a viselkedési, pszichológiai és társadalmi változók közötti összefüggésekre.
Az a tény, hogy a stressz összefügg a szív- és érrendszeri betegségekkel vagy más egészségügyi problémákkal, mára általánossá vált. A kutatások azonban számos kölcsönös kapcsolatot is feltárnak a központi idegrendszer, amely felismeri és rögzíti a tapasztalatokat; az endokrin rendszer, amely hormonokat termel, amelyek számos testfunkciót szabályoznak; és az immunrendszer, amely megszervezi a fertőzésekre és más kihívásokra adott válaszokat.
Hasonlóképpen, már régóta felismerték, hogy bizonyos viselkedési formák összefüggnek bizonyos betegségek és kapcsolódó állapotok fokozott kockázatával. Például a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a nem megfelelő fizikai aktivitás, egyes szexuális gyakorlatok, valamint a magas zsírtartalmú vagy rostszegény táplálkozás mind egészségtelennek minősülnek. Kevésbé ismert azonban a társadalmi-gazdasági státusz és az egészség közötti kapcsolat, illetve a társadalmi hálózatok, a jelenlegi vagy várható foglalkoztatási helyzet és a személyes meggyőződések hatása. A legújabb kutatások nemcsak e tényezők fontosságát dokumentálják, hanem leírják az érintett mechanizmusok egy részét is,
Az első rész áttekinti az e témákkal kapcsolatos legfontosabb fejleményeket. A 2. fejezet a biológiai-viselkedési tényezők egészséget befolyásoló kölcsönhatásaival foglalkozik, a 3. fejezet a viselkedési kockázati tényezőket tekinti át, a 4. fejezet pedig a társadalmi kockázati tényezők szerepét írja le.
2. Biológiai-viselkedési tényezők az egészségben és a betegségben
3. Viselkedési kockázati tényezők
4. Szociális kockázati tényezők