BIBLIOGRÁFIA
A kapcsolat hipotézis szerint a különböző csoportok tagjai közötti kapcsolat általában csökkenti a csoportközi negatív attitűdöket. Minél nagyobb a kapcsolat, annál kisebb az antipátia. Ez az elképzelés döntő része annak a tágabb elméletnek, amely szerint az etnikai antagonizmusnak (amint az előítéletekben, diszkriminációban és sztereotípiákban mutatkozik meg) inkább pszichológiai okai vannak (téves észlelés és kivetítés), mint társadalmi vagy gazdasági okai (érdekellentétek).
A hipotézis messze a múltba nyúlik vissza, de kortárs formáját Gordon W. Allport adta meg Az előítélet természete (1954) című művében. Számos olyan változót sorolt fel, amelyek módosíthatják az érintkezés mennyiségi különbségeinek hatásait. A huszonegyedik század elején ezeket általában három vagy négy kulcsfontosságú feltételre redukálják annak érdekében, hogy a csoportok közötti érintkezés csökkentse az előítéleteket: egyenlő státusz a kapcsolatban álló egyének között, közös célok és együttműködő kölcsönös függőség ezek elérésében, valamint a társadalmi és intézményi hatóságok támogatása az egyenlő státuszú érintkezéshez. Ebben a minősített formában a hipotézis kiemelkedő szerepet játszott az Egyesült Államokban a faji deszegregációról folytatott vitákban.
A személyes érintkezésnek az egyéni attitűdökre gyakorolt hatásáról szóló feltevésként a hipotézis könnyen tesztelhető, és több száz közzétett tanulmány eredményei viszonylag könnyen összefoglalhatók. Függetlenül attól, hogy a kedvező eredményekhez feltételezhetően szükséges feltételek teljesülnek-e, a nagyobb kapcsolat szinte mindig – többé-kevésbé erősen – ilyen eredményekkel (kevesebb előítélet és nagyobb elfogadás) jár együtt.
Nehézségek merülnek fel, ha ezeket az eredményeket egyénekről csoportokra terjesztjük ki. Nyilvánvalónak tűnik, hogy ha a kapcsolatok növekedése javítja az egyének hozzáállását, akkor ugyanezt kell tennie a csoportok közötti kapcsolatokban is, még ha csak egy kicsit is. Mindazonáltal mind a véletlenszerű megfigyelések, mind a gondos vizsgálatok arra utalnak, hogy csoport szinten erős pozitív korreláció lehet a személyes kapcsolat és a negatív attitűdök között. Az amerikai államok vagy megyék összehasonlításai a fekete-fehérek kapcsolatáról és a faji előítéletekről és diszkriminációról a legvilágosabban illusztrálják ezt az összefüggést.
Allport minősítései ezt a problémát hivatottak kezelni. Ha a kontaktus csökkenti az előítéleteket, hogyan lehet, hogy délen (legalábbis az 1950-es években) több volt belőlük, mint északon vagy nyugaton? Kedvező körülmények között, érvelt, a több kapcsolat kevesebb előítéletet jelent, de kedvezőtlen körülmények között (mint például délen) a kapcsolat növeli az előítéleteket. Mint fentebb említettük, az egyéni szintű kutatások nem támasztották alá ezt a nézetet. A kapcsolat általában csökkenti az előítéleteket, függetlenül a helyzettől.
Egy alternatív megközelítés abból a feltételezésből indul ki, hogy az egyén és a csoport szintjén különböző folyamatok érvényesülhetnek. Amint H. D. Forbes az Ethnic Conflict (1997) című könyvében kimutatta, a látszólag ellentmondásos összefüggések olyan elmélettel magyarázhatók, amely nem a kontaktus helyzeteit vagy feltételeit, hanem az elemzés szintjeit különbözteti meg. Ha csak az egyéneket hasonlítjuk össze, akkor a szokásos korreláció jelenik meg, de ha egy terület összes egyénét átlagoljuk, és összehasonlítjuk egy másik, nagyobb vagy kisebb érintkezési terület összes egyénével, akkor általában véve a kapcsolat megfordul. Ez a megközelítés összhangban van a kontaktushipotézissel, mint az egyénekre vonatkozó általánosítással, de megfosztja azt a társadalomelmélet és a közpolitika szélesebb körű jelentőségének nagy részétől. Ezért nem meglepő, hogy a vonatkozó szakirodalom legújabb áttekintései még mindig gyakorlatilag töretlen hűséget mutatnak Allport klasszikus megfogalmazása iránt, annak empirikus hiányosságai ellenére.
TOVÁBB Diszkrimináció; faj; rasszizmus; szegregáció
BIBLIOGRÁFIA
Allport, Gordon W. 1954. Az előítéletesség természete. Reading, MA: Addison-Wesley.
Brewer, Marilynn B., and Samuel L. Gaertner. 2001. Az előítéletesség csökkentése felé: Intergroup Contact and Social Categorization. In Blackwell Handbook of Social Psychology: Intergroup Processes, szerk. Rupert Brown és Samuel L. Gaertner. Oxford: Blackwell.
Forbes, H. D. 1997. Etnikai konfliktus: Commerce, Culture, and the Contact Hypothesis. New Haven, CT: Yale University Press.
H. D. Forbes