Kitöltési ráta (ellátási lánc)

By Joannès Vermorel, 2015. október
A kitöltési ráta a vevői kereslet azon hányada, amelyet azonnali készlet rendelkezésre állással, visszarendelések és elmaradt eladások nélkül kielégítenek. A kitöltési arány különbözik a szolgáltatási szint mutatójától. A kitöltési ráta jelentős vonzerővel bír a gyakorlati szakemberek számára, mivel a keresletnek azt a hányadát mutatja, amely valószínűleg visszanyerhető vagy jobban kiszolgálható lenne, ha a készlet teljesítményét javítani kellene. A kitöltési arányt empirikusan úgy mérik, hogy átlagolják a helyesen kiszolgált kérések számát a kérések teljes számához viszonyítva.

A kitöltési arány és a szolgáltatási szint különbözik egymástól

A szolgáltatási szintet gyakran tévesen összekeverik a kitöltési aránnyal, és fordítva. Pedig a két mutató számszerűen különbözik egymástól. Bár a két mutató meglehetősen korrelál egymással, előfordulhatnak olyan valós helyzetek, amikor a magas szolgáltatási szint nem jelent magas kitöltési arányt, és fordítva. Ilyen helyzetek általában akkor fordulnak elő gyakrabban, ha a kereslet ritka (mint például a pótalkatrészek esetében) vagy ha a kereslet kiszámíthatatlan (mint a könyvek esetében).

Példa: tekintsünk egy könyvkereskedőt, aki iskolai kézikönyvet árul. Naponta átlagosan 1 megrendelés érkezik. Tegyük fel, hogy a könyvre vonatkozó 20 kérésből átlagosan 19 kérés egyéni diákoktól érkezik, akiknek csak egyetlen példányra van szükségük a könyvből. Ezen kívül a 20-ból 1 kérés egy iskolai tanártól érkezik (még mindig az átlagot nézzük), és a tanár 20 példányt kér, mert az egész osztályának vásárol. Ha a könyvkereskedő 10 db könyvet tart raktáron, és ha feltételezzük, hogy az átfutási idő 1 nap, akkor a kiszolgálási szint 95% (19/20=0,95), mivel szinte minden diákot ki fognak szolgálni a könyvvel. A tanár rendelési kérelmét azonban rendszeresen elutasítják, mivel a készlet soha nem lesz elég nagy ahhoz, hogy egy egész osztálytermet lefedjen. Így ebben az esetben a kitöltési arány közel 50% (19/(19+20) &közelítőleg; 0,5), mivel a tanár kérése a teljes kereslet valamivel több mint felét teszi ki.

Formai definíció

Hogy megvilágítsuk a kitöltési arány és a szolgáltatási szint pontos meghatározását, bizonyos fokú formalizmust kell bevezetnünk. Legyen $X$ egy véletlen változó, amely a következő ciklus keresletét reprezentálja. Legyen $s$ a rendelkezésre álló készlet, azaz a beérkező kérések kiszolgálására könnyen rendelkezésre álló készlet mennyisége.
A $\tau_1$ szolgáltatási szintet a következőképpen írjuk fel:$$\tau_1(s) = \mathbf{P}(X \leq s)$$$A $\tau_2$ kitöltési arányt a következőképpen írjuk fel:$$\tau_2(s) = \frac{\mathbb{E}}{\mathbb{E}}}$$$Az $\text{min}(X,s)$ azt a korlátozást jelenti, amelyet a rendelkezésre álló készlet a késedelem nélkül kiszolgálandó mennyiségekre ró. Ha a tényleges kereslet $x$ értéke kisebb, mint $s$, akkor $x$ egységet szolgálunk ki késedelem nélkül, ellenkező esetben csak $s$ egységet szolgálunk ki késedelem nélkül.

A töltöttségi ráta kiszámítása az Envision segítségével

A Lokad lehetőséget nyújt a kereslet valószínűségi előrejelzésének kiszámítására. Az előrejelzés eredménye egy valószínűségi eloszlás, amely egy erre a célra szolgáló függvénnyel, nevezetesen a fillrate() függvénnyel a kitöltési arányok eloszlásává alakítható, amint azt az alábbiakban szemléltetjük:

Demand = call forecast.demand( ... ) // code snippedFR = fillrate(Demand)

A változó FR szintén egy valószínűségi eloszlás, és a marginális kitöltési arány növekményeit jelenti. Más szóval a FR tartalmazza minden egyes raktáron tartott extra egység marginális hozzájárulását a jövőbeli kereslet kielégítéséhez.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.