Minden projektet azért kezdünk el, hogy üzleti előnyökhöz jussunk. Úgy tervezzük meg, hogy elérjük a felhasználók és más érdekelt felek elégedettségét. És azért építjük, hogy javítsuk a szervezet KPI-it. De olyan világban élünk, ahol a projekt számos bizonytalansággal szembesül. Ezek a bizonytalanságok vagy kockázatok megakadályozhatják, hogy elérjük a projekt céljait vagy célkitűzéseit. Ezért kritikus fontosságú, hogy időben azonosítsuk őket, hogy gondoskodhassunk a rájuk adott hatásos válaszokról.
Minél jobban ismerjük a kockázatainkat, annál inkább tudjuk időben értékelni és rangsorolni őket:
- csökkentjük valószínű negatív hatásaikat, vagy
- növeljük valószínű pozitív hatásaikat
A kockázatok értékeléséhez és rangsorolásához használhatunk kvalitatív kockázatelemzési és kvantitatív kockázatelemzési technikákat. Úgy látom, hogy sok a félreértés azzal kapcsolatban, hogy ez a két technika miben különbözik egymástól. Ebben a blogban foglalkozom ezekkel a zavarokkal és a két technika közötti különbségekkel.
Mielőtt belemennénk a kvalitatív és kvantitatív kockázatelemzés/értékelés közötti különbségbe, kötelező megérteni, hogyan végezzük a projektekben a kockázatelemzést. Az alábbiakban a kockázatelemzés összefoglaló bemutatása következik:
Kockázatelemzést végzünk az azonosított kockázatok listáján. Ezeket az azonosított kockázatokat Kockázati nyilvántartásban rögzítjük.
Általában mindig hosszú a kockázatok listája, és nem célszerű minden kockázatot azonos prioritással tervezni. Időt és erőforrásokat kell bölcsen befektetnünk, ezért rangsorolnunk kell ezeket a kockázatokat.
Először a kockázatok hatása és valószínűsége alapján rangsoroljuk ezeket a kockázatokat, és így gondoskodhatunk a magas kockázati kitettségűekről. Így végezzük el a kvalitatív kockázatelemzési folyamatot.
Most lássuk – mi az a kvantitatív kockázatelemzés?
A PMBOK® Guide szerint
Kvantitatív kockázat -Az egyes projektkockázatok további elemzés vagy intézkedés céljából történő rangsorolásának módszere a fennállásuk és hatásuk valószínűségének, valamint egyéb jellemzőinek értékelésével.
A kérdés most az, hogy hogyan végezzük el a kvalitatív kockázatértékelést?
A kvalitatív kockázatelemzés során a hatásokat és a valószínűséget néhány bevett módszerrel értékelik. Az értékelés után olyan kifejezésekkel írjuk le őket, mint például nagyon magas, magas, közepes, alacsony, nagyon alacsony.
A minőségi kockázatelemzés célja:
- A kockázatok azonosítása (vagy megjelölése) további elemzésre.
- A további elemzésre nem jelölt kockázatok esetében a bekövetkezési valószínűség és a projektcélokra gyakorolt hatás együttes hatása alapján intézkedéseket határoz meg.
Más szóval, a minőségi elemzés után mennyiségi elemzést végezhet. Nem szükséges minden egyes kockázat mennyiségi elemzését elvégezni. Ezt az elemzést csak azoknál a kockázatoknál végzi el, amelyeket a Minőségi kockázatelemzés elvégzése folyamat során további elemzésre jelöl meg.
Nézzük meg – mi az a mennyiségi kockázatelemzés?
A PMBOK® Guide szerint
Kvantitatív kockázatelemzés elvégzése Az azonosított egyedi projektkockázatok és más bizonytalansági források együttes hatásának számszerű vizsgálata a projekt átfogó céljaira.
A mennyiségi kockázatelemzés célja az “azonosított kockázatoknak a projekt átfogó céljaira gyakorolt hatásának” meghatározása. Számszerűsíti a kockázati kitettséget, és meghatározza a költség- és ütemtervi tartalékok nagyságát.
Most nézzük meg részletesen a mennyiségi és a minőségi kockázatelemzés közötti különbséget:
| Kvalitatív kockázatelemzés elvégzése | Kvantitatív kockázatelemzés elvégzése |
| A kockázatazonosítási folyamat során azonosított összes kockázatot figyelembe veszi. | Kizárólag azokat a kockázatokat veszi figyelembe, amelyeket a Minőségi kockázatelemzés elvégzése folyamat során további elemzésre jelölünk. Ezek azok a kockázatok, amelyek nagy hatással vannak a projekt céljaira. |
| Nem elemzi matematikailag a kockázatokat a valószínűség és a valószínűség meghatározása érdekében. Ehelyett az érdekeltek inputjait (szakértői megítélés) használja a valószínűség és a hatás megítéléséhez | A mennyiségi kockázatelemzés a valószínűségi eloszlásokat használja a kockázat valószínűségének és hatásának jellemzésére. Emellett a projektmodellt is felhasználja (pl, Ütemterv, költségbecslés), matematikai és szimulációs eszközöket a valószínűség és a hatás kiszámításához. |
| Az egyes kockázatokat a valószínűség és a hatás numerikus rangsorolásával értékeljük; általában; a 0-tól 1-ig terjedő rangsort használjuk, ahol az 1 magas értéket mutat. | Ez a kockázatok együttes hatásai alapján előre jelzi a projekt valószínű kimenetelét pénzben vagy időben kifejezve. A célok elérésének valószínűségét is megbecsüli. És közli a kívánt kényelmi szint eléréséhez szükséges tartalékokat. |
| Majdnem minden projektben alkalmazzuk a Minőségi kockázatelemzés elvégzése folyamatot. | Egyszerű és közepesen összetett projekteknél nem alkalmazzuk ezt a folyamatot. Szoftverprojektekben nem feltétlenül találjuk meg a használatát. |
Remélem, ez a blog segített tisztázni a kvalitatív és kvantitatív kockázatelemzés különbségeivel kapcsolatos összes kétséget. I also did a live web clarification session on the Risk Management topic. You may watch it.
You can join the discussion on the same in our Forum. You can also log into our YouTube channel watch the video on the same.
Enroll to our FREE PMP® certification Introductory Program to learn more about PMP® certification