Egy 2002-es kitörés során a Nyiragongo vulkán kráterében lévő lávató órák alatt kiürült.
CARSTEN PETER/NAT GEO IMAGE COLLECTION
2002-ben, amikor legutóbb kitört a Nyiragongo vulkán, a láva a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda határán fekvő, zsúfolt Goma városába száguldott le a vulkán oldalain. Körülbelül 250 ember halt meg, a város 20%-a elpusztult, és százezrek menekültek el. Azóta a 3470 méter magas vulkán árnyékában élő veszélyeztetett lakosság száma több mint kétszeresére, 1,5 millióra nőtt.
Most a körülmények megérettek egy újabb katasztrófára, mondja Dario Tedesco, a campaniai Luigi Vanvitelli Egyetem vulkanológusa, aki az év elején a vulkán fortyogó kráterébe vezetett egy akciót. Ő és kollégái azt találták, hogy az ottani lávató riasztó ütemben töltődik, ami növeli annak kockázatát, hogy az olvadt kőzet ismét áttörheti a kráter falát. Elemzésük szerint a csúcsveszély 4 év múlva érkezik el, bár szerintük egy földrengés már korábban is kiválthatná a válságot. Az aggodalmakat tetézi, hogy a Goma Vulkánmegfigyelő Intézet (GVO), a régió egyetlen megfigyelőállomása elveszíti a Világbank pénzügyi támogatását. Tedesco értékelése nyers. “Ez a világ legveszélyesebb vulkánja!”
Tedesco az 1990-es évek közepén kezdte figyelni a vulkánt, amikor a közeli Ruandában zajló népirtás elől menekülő menekültek megduzzasztották Goma lakosságát. Az ENSZ kikérte a tanácsát a vulkán veszélyeivel kapcsolatban, ezért a 2002-es kitörés előtti években figyelemmel kísérte a Nyiragongo hangulatát. Riasztónak találja a mai nappal való párhuzamokat.
A 2002-es kitörés azután kezdődött, hogy egy földrengés repedéseket nyitott a vulkán déli szárnyán. A 200 méter széles lávató, a világ legnagyobb lávatava néhány óra alatt lecsapolt, és alacsony kovasavtartalmú, folyékony lávát szabadított fel, amely óránként 60 kilométeres sebességgel áramlott. A láva akár 2 méter mély rétegekben halmozódott fel Gomában, és egy 800 méter széles új deltát hozott létre a közeli Kivu-tóban.
Mihelyt azonban a repedések begyógyultak, friss láva kezdett felbugyogni és újra feltölteni a krátertavat. Az aktivitás 2016-ban felgyorsult, amikor a kráteren belül egy második nyílás is szökni kezdett. Februárban, a legutóbbi ellenőrzésük alkalmával Tedesco és kollégái – akiket az ENSZ békefenntartói repültek be, hogy elkerüljék a térségben tevékenykedő lázadókat – azt találták, hogy a tó minden eddiginél gyorsabban emelkedik. A második nyílásból a becslések szerint másodpercenként 4 köbméternyi láva ömlött, ami 10 percenként egy olimpiai úszómedence megtöltéséhez elegendő. “Amíg a mennyiség növekszik, ez növeli a Gomára irányuló vulkánkitörés esélyét” – mondja Katcho Karume, a GVO főigazgatója, aki szintén részt vett az akcióban.
Pierre-Yves Burgi, a Genfi Egyetem geofizikai modellezője szerint a lávató szintje gyakorlatilag a vulkán belső vízvezetékeinek nyomásmérője, mint a higany a barométerben. Modellje szerint a belső nyomás 20 atmoszféra, ami jóval meghaladja a vulkán sziklás oldalainak mechanikai szilárdságát – jelentették Burgi és kollégái augusztusban a Geophysical Research Letters című folyóiratban. “Ez a helyzet instabil” – mondja. “Fennáll a veszélye annak, hogy egy rengés új hasadékot nyit.”
Hiszik, hogy a rendszer kritikus ponthoz érkezhet, ahogyan a 2002-es kitörés és egy korábbi, 1977-es kitörés előtt is. Érvelésük szerint mindkét esetben a lávató szintje több évvel a kitörés előtt stabilizálódott, mivel az olvadt kőzet tömege az alatta lévő magmára nehezedett. A kitörések azért késlekedtek, mert a magmának idő kell ahhoz, hogy a meglévő töréseket felnyissa – magyarázza Andrew Bell, az Edinburgh-i Egyetem kőzetmechanikai szakértője, aki kidolgozott egy modellt a Szent Helén-hegy 1982-es összeomlásának magyarázatára. Burgi arra számít, hogy a lávató emelkedése hamarosan leáll, és ebben az esetben a Goma számára a legnagyobb veszélyt jelentő időszak 2024 és 2027 közé esik.
A Nyiragongo 2002-es kitörése a Kongói Demokratikus Köztársaságban található Gomát akár 2 méter mély lávával borította be.
Karel Prinsloo/AP PHOTO
“Joggal aggódnak” – mondja Bell. “A Nyiragongo olyan módon veszélyes, ahogy sok vulkán nem az”. Hozzáteszi azonban, hogy a lávató viselkedése nem sokat mond a kitörés közvetlen veszélyéről. Szerinte a kisebb földrengés-sorozatok vagy a talajdeformáció egyértelműbb figyelmeztető jelei a nyugtalan magmának. Cynthia Ebingernek, a Tulane Egyetem Rift-völgyi geológus szakértőjének szintén problémái vannak Burgi modelljével, amely feltételezi, hogy a Nyiragongo lávatóját tápláló magmacsövek a fő tényező, amely a kitörést irányítja. Szerinte a tektonikus lemezek feszülése a régióban földrengésekhez és friss magmabetörésekhez vezet, amelyek szintén kiválthatnak kitöréseket.
A vulkán körül a GVO által üzemeltetett és az elmúlt években belga és luxemburgi kutatók segítségével telepített szeizmométer-hálózat magas földrengési aktivitást és több mély földrengésrajzot mutat, mondja François Kervyn, a belgiumi Közép-Afrikai Királyi Múzeum természeti veszélyekkel foglalkozó részlegének igazgatója. Nem tudja, mennyire szokatlan ez az aktivitás, mert csoportjának nincsenek összehasonlítható, régebbi adatai. De azt mondja, hogy tartós, dübörgő rengéseket már hónapokkal a 2002-es kitörés előtt is észleltek. “Egyelőre semmi ilyesmit nem észleltünk” – írta egy e-mailben.”
Kervyn szerint a hálózat folyamatos karbantartást igényel a vandalizmus, a lopás és a villámcsapás okozta károk miatt. Több szeizmométer jelenleg nem működik. A térségben zajló polgári zavargások azonban veszélyessé teszik a javításokat. Az év elején 13 parkőr halt meg egy rajtaütésben a környező Virunga Nemzeti Vulkánparkban.
Az erőszak veszélye csak egy a GVO problémái közül. Az 1986-ban alapított obszervatórium elveszíti a finanszírozást, amelyre az elmúlt 5 évben támaszkodott. A mintegy 40 fős személyzettel rendelkező obszervatórium karbantartja a szeizmikus állomásokat, és figyeli a tavat, valamint a vulkán által kibocsátott potenciálisan halálos gázokat. Emellett megtervezi Goma evakuálását, és riasztást ad ki kitörés esetén.
A Világbank 2015 óta 2,3 millió dollárt adott a megfigyelőközpontnak egy olyan segélycsomag részeként, amelynek elsődleges célja a 2002-es kitörés során súlyosan megrongálódott városi repülőtér újjáépítése és védelme volt. Ez a projekt azonban véget ért. Egy e-mailben a Világbank-csoport szóvivője megerősítette, hogy “a WBG egyelőre nem tervez nyomon követési tevékenységet.”
Az ENSZ békefenntartó erő aggódik. Szeptember végén visszarepítette Tedescót a városba, hogy további tárgyalásokat folytasson a Világbankkal és más fejlesztési ügynökségekkel. Az ENSZ szóvivője szerint a békefenntartók rövid távon fontolgatják a GVO támogatását. “Tisztában vagyunk azzal, hogy a vulkánok megfigyelésének fontossága a civilek védelmének és az életmentésnek a módja.”
Amíg a Science a sajtóhoz ért, nem volt hír az állásfoglalásról. Tedesco azt tervezte, hogy ismét megvizsgálja a Nyiragongo kráterét, de a rossz időjárás miatt le kellett mondani a helikopteres repülést. “Ha a dolgok így maradnak, nincs sok okunk az optimizmusra” – mondja.