Mit jelent tehát a bizonyítékokon alapuló kezelés? A bizonyítékokon alapuló kezelések olyan beavatkozások (“terápiák”), amelyeket a hatékonyságot bizonyító közzétett kutatások (“bizonyítékok”) támasztanak alá. Más szóval, ezek olyan kezelések, amelyeket jól teszteltek, összehasonlítottak más bevált kezelésekkel, majd kiemelték, hogy a legjobb eredményeket produkálják. Melyek tehát az evészavarok bizonyítékokon alapuló kezelései?
Mit kell tudni – anorexia, bulimia, falási zavarok legjobb gyakorlatai
A közelmúltban készült egy kimerítő áttekintés a táplálkozási és evészavarok, például az anorexia, a bulimia és a falási zavarok legfrissebb kezeléseiről felnőtteknél és serdülőknél. Íme a főcímek:
1. A klinikai vizsgálatok többségében az Enhanced Cognitive Behavioral Therapy (CBT-E) bizonyult a felnőttkori anorexia, bulimia és falási zavar leghatékonyabb kezelésének.
A Enhanced CBT (CBT-E) kifejezetten az evészavarok kezelésére lett kifejlesztve. Ez egy nagyon strukturált, időben korlátozott kezelés három különböző fázissal. A kezelés elsődleges fókusza – az állapottól függetlenül – a stabil, rugalmas étkezés rendszeres mintázatának kialakítása és a különböző tényezők (például az alakra és a testsúlyra való szélsőséges összpontosítás vagy a hangulattal kapcsolatos evés) kezelése, amelyek fenntartják az evési problémát.
2. Széles körű egyetértés van abban, hogy amikor csak lehetséges, a betegeket a legkevésbé korlátozó környezetben kell kezelni.
Más szóval, a korlátozóbb környezetben, például kórházakban és bentlakásos kezelőközpontokban a legsúlyosabb tünetekkel vagy orvosi komplikációkkal küzdők számára. A nappali kezelési programok, a részleges kórházi kezelések, az intenzív ambuláns programok intenzívebb és strukturáltabb beállítások, ha az egyén nem halad a szokásos járóbeteg-ellátásban. Azoknak, akik orvosilag stabilak és képesek részt venni a járóbeteg-kezelésben, az az érdekük, hogy ezt tegyék.
3. Az anorexiás vagy bulimás gyermekeket és serdülőket család-alapú kezeléssel (Maudsley) kell kezelni.
Kutatási tanulmányok következetesen kimutatták, hogy az FBT a legjobb kezelés az anorexiás gyermekek és serdülők számára. A kialakulóban lévő bizonyítékok hasonló hatékonyságot mutatnak a bulimiában szenvedő gyermekek és serdülők esetében is. Az FBT szépsége abban rejlik, hogy nemcsak ennyire hatékony, hanem időhatékony (heti egyszeri találkozás), költséghatékony (az intenzív bentlakásos programok költségének töredéke), és a “valós életben” (otthon) zajlik.
4. Az American Journal of Psychotherapy-ban nemrég megjelent tanulmány szerint jó bizonyítékok támasztják alá a DBT készségtréning alkalmazását felnőtt bulimia és falási rohamokban szenvedő betegeknél.
Az anorexiával kapcsolatos bizonyítékok kevésbé meggyőzőek, de biztatóak. Ígéretes bizonyítékok támasztják alá a DBT alkalmazását minden olyan evészavaros betegnél, aki Borderline személyiségzavarral is küzd. Egy tanulmány szerint az evészavaros betegek körülbelül 20%-ának van társbetegsége a BPD; tekintettel a DBT hatékonyságára a BPD esetében, logikus, hogy a DBT hatékony lenne ezen alpopuláció esetében is.
Hay P, Chinn D, Forbes D, Madden S, Newton R, Sugenor L, Touyz S, Ward W. Australian & New Zealand Journal of Psychiatry 2014, Vol. 48(11) 977-1008
Wisniewski, L & Ben-Porath, D. D. (2015). Dialektikus viselkedésterápia és evészavarok: A kontingencia-kezelési eljárások alkalmazása a dialektikus dilemmák kezelésére. American Journal of Psychotherapy, Vol 69, No. 2, 129-140
Milos, G. F., Spindler, A. M., Buddeberg, C., & Crameri, A. (2003). I. és II. tengelyes komorbiditás és kezelési tapasztalatok étkezési zavarral küzdő személyeknél. Pszichoterápia és Pszichoszomatika, 72, 276-285