Moszkva, kedd.
Lenin, aki a Moszkvától húsz mérföldre fekvő Gorkiban tartózkodott, tegnap hirtelen rosszul lett, elvesztette az eszméletét, és egy órával később, este hét óra előtt meghalt.
Amikor a kongresszus ma délelőtt tizenegykor összeült, Kalinyin, aki alig tudott beszélni, néhány töredékes mondatban bejelentette Lenin halálát. A nagy színházteremben szinte mindenki könnyekben tört ki, és mindenhonnan a nők hisztérikus jajveszékelése hallatszott. Az Elnökség tagjainak arcán is végigfutottak a könnyek. A forradalmárok gyászindulóját játszotta a síró zenekar. Lashevitch bejelentette, hogy január 21-e gyásznap lesz az orosz naptárban.
A kongresszus vénei ma este Gorkiba mennek, és holnapra Moszkvába viszik a holttestet, ahol a szakszervezetek csarnokában fog nyugodni, amely holnap hat órától a nyilvánosság előtt nyitva áll. A temetés valószínűleg szombaton lesz. A kongresszus természetesen elnapolva.
Lenin halála teljesen váratlanul érte, hiszen egy ideje már folyamatosan haladt előre. Eleinte csak az újságok címlapjait hallhatta, de az utóbbi időben már szinte önkényesen irányította saját lábadozását, és maga választotta ki, hogy milyen részeket olvassanak fel neki. Bénult jobb karja lehetetlenné tette az írást, de kísérői a szobájában talált papírdarabkákból megtudták, hogy titokban a bal kezével tanítja magát írni. Azóta a javulás gyors volt, és karácsony előtt már az erdőbe is el tudott menni lőni. Csak a minap jelentette be Kamenyev egy értekezleten, hogy Lenin valóban meggyógyult, és visszatér a posztjára.
A betegsége elleni hosszan elhúzódó küzdelme megóvta az országot attól a sokktól, amelyet halála okozott volna, ha az az első agyvérzéssel együtt következik be, de halála így is olyan pillanatban következett be, amikor a legutóbbi pártvitában különösen érezhető volt a hiánya, és olyan pillanatban, amikor a pártvita alighogy véget ért, és az első szakszervezeti kongresszus előestéjén. Halála nemcsak a kommunista párt, hanem egész Oroszország számára csapás. Még a forradalom kibékíthetetlen ellenségei sem tudják leplezni tiszteletüket az orosz történelem egyik legnagyobb alakja iránt.”
Véletlenül ma van az 1905-ös Véres Vasárnapon elesettek emlékére rendezett ünnep, így a várost már jóval azelőtt vörös zászlókkal és fekete szalagokkal lengették be, hogy tudták volna, hogy egy mindenki által legbensőségesebben érzett halált kell gyászolniuk. A brit misszió zászlaja félárbocra eresztve.
Szovjet közlemény
A londoni orosz távirati iroda tegnap délután a következőket adta ki:-
Lenin január 21-én este 6 óra 50 perckor meghalt a Moszkva melletti hegyekben. Az orvosi közleményben ez állt:- “Január 21-én Vlagyimir Iljics egészségi állapota hirtelen hirtelen rosszabbra fordult. Délután fél hatkor nehézzé vált a légzése. Elvesztette az eszméletét és este 6 óra 50 perckor a légzőközpontok bénulása miatt elhunyt.”
A kormány közleménye szerint- “Ez a legfájdalmasabb csapás, amely a Szovjetunió munkásait a hatalom oroszországi munkások és parasztok általi meghódítása óta érte, mély megrázkódtatás lesz minden munkás és paraszt számára nemcsak köztársaságunkban, hanem minden országban. Az egész világ dolgozóinak legszélesebb tömegei fogják siratni legnagyobb vezetőjük elvesztését. Ő már nincs közöttünk, de munkássága megingathatatlan marad. A dolgozó tömegek akaratát kifejezve a szovjet kormány folytatni fogja Vlagyimir Iljics munkáját, egyenletesen haladva az általa kijelölt úton. A szovjet kormány szilárdan őrködik posztján a proletárforradalom hódításai felett.”
- megosztás a Facebookon
- megosztás a Twitteren
- megosztás e-mailben
- megosztás a LinkedIn-en
- megosztás a Pinteresten
- megosztás a WhatsAppon
- megosztás a Messengeren