A májciszták a lakosság körülbelül 5%-ánál fordulnak elő. Ezeknek a betegeknek azonban csak körülbelül 5%-ánál jelentkeznek valaha is tünetek. A ciszták általában vékony falú, folyadékot tartalmazó struktúrák. A legtöbb ciszta egyszeri, bár egyes betegeknél több is előfordulhat. A májcisztákhoz társuló tünetek közé tartozik a felső hasi teltségérzet, kellemetlen érzés vagy fájdalom. A betegek kis részénél a cisztába vérzés lép fel, ami hirtelen és súlyos jobb felső kvadráns- és vállfájdalmat okoz. A vérzés magától eláll, majd a fájdalom a következő néhány napban javul. A májciszták nem károsítják a máj működési képességét. A ciszta(ka)t általában ultrahang (US) vagy komputertomográfia (CT) segítségével találják meg. Az egyszerű májciszták mindig jóindulatúak. A májciszta(k) miatt csak azok a betegek igényelnek kezelést, akiknél tünetek jelentkeznek. A cisztából a folyadék tűvel történő egyszerű eltávolítása nem hatékony, mert a ciszta néhány napon belül újra megtelik. A legjobb kezelés a ciszta falának nagy részének eltávolítása. Ez a műtéti eljárás általában laparoszkópon keresztül végezhető, ami mindössze 2-3 kis bemetszést és egy éjszakai kórházi tartózkodást igényel. A legtöbb beteg 2 héten belül teljesen felépül. A ciszta kiújulásának kockázata nagyon alacsony. Nagyon kis számú betegnél (az átlagpopuláció 0,6%-ánál) fordul elő policisztás májbetegség (PLD), amelyre jellemző, hogy a máj úgy néz ki, mint egy csomó nagyon nagy szőlőszem. A PLD-ben szenvedő betegeknél több év alatt a máj masszív megnagyobbodása alakulhat ki, ami hasi duzzanatot és kellemetlen érzést eredményez. Szélsőséges esetekben a betegnek nagyon rossz lehet az életminősége a fájdalom és a folyadék miatt. A policisztás vesebetegséghez társuló elkerülhetetlen veseelégtelenséggel ellentétben, amely a PLD-vel együtt járhat, a PLD nem okoz májelégtelenséget. A súlyos PLD-ben szenvedő betegek számára az egyetlen hosszú távú megoldás a májátültetés.
Cisztás daganatok
Az egyszerű májcisztákkal ellentétben a cisztás daganatok valójában olyan kinövések, amelyek hosszú évek alatt rosszindulatúvá válhatnak. A leggyakrabban előforduló jóindulatú cisztás daganatot cisztadenomának nevezik; rosszindulatú megfelelője a cisztadenokarcinóma. A cisztás daganatok okozta tünetek ugyanazok, mint az egyszerű ciszták esetében; teltségérzet, kellemetlen érzés és fájdalom. A májvérvizsgálatok általában normálisak maradnak, hacsak nem alakult ki rák. Az amerikai és a CT-vizsgálatok a legjobb képalkotó vizsgálatok a cisztás daganatok kimutatására, amelyek folyékony és szilárd területeket egyaránt tartalmaznak. A rosszindulatúság lehetősége miatt a cisztás daganatokat teljesen el kell távolítani sebészi úton, nyílt (nem laparoszkópos) műtéttel. A műtét utáni kiújulási arány nagyon alacsony, és a hosszú távú prognózis kiváló.