Mélyebb pillantás az alfára

A befektetés hozamának értékelése a vállalt kockázat figyelembevétele nélkül nagyon kevés betekintést nyújt abba, hogy egy értékpapír vagy portfólió valójában hogyan teljesített. Minden értékpapírnak van egy előírt hozamrátája, amelyet a tőkeeszköz-árazási modell (CAPM) határoz meg.

A Jensen-index vagy alfa az, ami segít a befektetőknek meghatározni, hogy egy portfólió realizált hozama mennyire tér el attól a hozamtól, amelyet el kellett volna érnie. Ez a cikk az alfa mélyebb megértését és gyakorlati alkalmazását biztosítja.

Főbb tudnivalók

  • Az alfa a befektetéssel elért, a referenciahozamot meghaladó többlethozamra utal.
  • Az aktív portfóliókezelők arra törekszenek, hogy diverzifikált portfóliókban alfát hozzanak létre, a diverzifikáció célja a nem szisztematikus kockázat kiküszöbölése.
  • Miatt az alfa egy portfólió teljesítményét jelenti a benchmarkhoz képest, gyakran úgy tekintik, hogy azt az értéket képviseli, amelyet a portfóliókezelő hozzáad az alap hozamához, vagy levesz belőle.
  • A Jensen-féle alfa figyelembe veszi a tőkeeszköz-árazási modellt (CAPM), és a számításba beletartozik egy kockázattal korrigált összetevő is.

Alpha definíciója

Az alfa kiszámítása a tőkeeszköz-árazási modellhez viszonyítva történik. A CAPM egyenletet egy befektetés szükséges hozamának meghatározására használják; gyakran használják egy diverzifikált portfólió realizált teljesítményének értékelésére. Mivel feltételezik, hogy az értékelt portfólió diverzifikált portfólió (ami azt jelenti, hogy a nem szisztematikus kockázatot kiküszöbölték), és mivel a diverzifikált portfólió fő kockázati forrása a piaci kockázat (vagy szisztematikus kockázat), a béta megfelelő mérőszáma ennek a kockázatnak. Az alfa annak meghatározására szolgál, hogy a portfólió realizált hozama mennyire tér el a CAPM által meghatározott elvárt hozamtól. Az alfa képlete a következőképpen fejezhető ki:

α = Rp –

Hol:

  • Rp = a portfólió realizált hozama
  • Rm = a piaci hozam
  • Rf = a kockázatmentes kamatláb
  • β = az eszköz bétája

Mit mér az alfa?

Az alfa a kockázati prémiumot a béta (β) mértékével méri; ezért feltételezzük, hogy az értékelt portfólió jól diverzifikált. A Jensen-index megköveteli, hogy a megadott időszakban mért minden egyes időintervallumra más-más kockázatmentes kamatlábat használjunk. Például, ha az alapkezelőket egy ötéves időszak alatt éves intervallumokkal mérjük, akkor az alap éves hozamát mínusz a kockázatmentes eszközök hozamát kell vizsgálni (azaz, U.S. Treasury Bill vagy egyéves kockázatmentes eszköz) minden egyes évre vonatkozóan, és ezt viszonyítsa a piaci portfólió ugyanezen kockázatmentes rátával csökkentett éves hozamához.

Ez a számítási módszer ellentétben áll mind a Treynor-, mind a Sharpe-méréssel, mivel mindkettő a teljes időszak átlagos hozamát vizsgálja az összes változóra vonatkozóan, amely magában foglalja a portfóliót, a piacot és a kockázatmentes eszközöket.

Az alfa egy jó teljesítménymérő, amely összehasonlítja a realizált hozamot azzal a hozammal, amelyet a befektető által viselt kockázat mértékéhez képest kellett volna elérni. Technikailag egy olyan tényező, amely a portfólió bétájától eltérő teljesítményt képviseli, ami a menedzser teljesítményének mértékét jelenti. Például nem elegendő, ha egy befektető egy befektetési alap sikerét vagy kudarcát pusztán a hozamai alapján vizsgálja. A lényegesebb kérdés a következő: elegendő volt-e az alapkezelő teljesítménye ahhoz, hogy igazolja az említett hozam elérése érdekében vállalt kockázatot?

Az eredmények alkalmazása

A pozitív alfa azt jelzi, hogy a portfóliókezelő jobban teljesített, mint az alap bétájával mért kockázat alapján várható volt. A negatív alfa azt jelenti, hogy a portfóliókezelő valójában rosszabbul teljesített, mint amennyit a portfóliótól elvárt hozamot tekintve kellett volna. A regressziós eredmények általában 36 és 60 hónap közötti időszakra vonatkoznak.

A Jensen-index lehetővé teszi a portfóliókezelők egymáshoz vagy magához a piachoz viszonyított teljesítményének összehasonlítását. Az alfa alkalmazásakor fontos az azonos eszközosztályon belüli alapok összehasonlítása. Comparing funds from one asset class (i.e., large-cap growth) against a fund from another asset class (i.e., emerging markets) is meaningless because you are essentially comparing apples and oranges.

The chart below provides a good comparative example of alpha, or “excess returns.” Investors can use both alpha and beta to judge a manager’s performance.

Table 1
Fund Name Asset Class Ticker Alpha
3 Yr
Beta
3 Yr
Trailing Return
3 Yr
Trailing Return
5 Yr
American Funds Growth Fund A Large Growth AGTHX 4.29 1.01 16.61 20.46
Fidelity Large Cap Growth Large Growth FSLGX 7.19 1.04 22.91
T. Rowe Price Growth Stock Large Growth PRGFX 5.14 1.03 17.67 21.54
Vanguard Growth Index Large Growth VIGRX 6.78 1.04 19.76 21.43
Table 1

The figures included in Table 1 indicate that on a risk-adjusted basis, the Fidelity Large Cap Growth yielded the best results of the funds listed. The three-year alpha of 4 exceeded those of its peers in the small sample provided above.

It’s important to note that not only are comparisons among the same asset class appropriate, but the right benchmark should also be considered. A piac mérésére leggyakrabban használt benchmark az S&P 500 részvényindex, amely a “piac” helyettesítőjeként szolgál.”

Néhány portfólió és befektetési alap azonban olyan tulajdonságokkal rendelkező eszközosztályokat tartalmaz, amelyek nem vethetők össze pontosan az S&P 500-zal, például kötvényalapok, ágazati alapok, ingatlanok stb. Ezért előfordulhat, hogy az S&P 500 nem a megfelelő viszonyítási alap az adott esetben. Így az alfa-számításba az adott eszközosztály relatív benchmarkját kellene beépíteni.

A lényeg

A portfólió teljesítménye a hozamot és a kockázatot egyaránt magában foglalja. A Jensen-index, vagyis az alfa tisztességes mércét ad számunkra a menedzserek teljesítményéről. Az eredmények segítségével meghatározhatjuk, hogy a menedzser hozzáadott értéket vagy akár többletértéket hozott-e létre kockázattal korrigált alapon. Ha igen, akkor az eredmények áttekintésekor azt is segít meghatározni, hogy indokolt volt-e a menedzser díjazása. Buying (or even keeping) investment funds without this consideration is like buying a car to get you from Point A to Point B without evaluating its fuel efficiency.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.