Mítoszok és tények Árészről – a görög háború istenéről

Az impulzív és csillapíthatatlan vérszomjáról ismert Árészt, a görög háború istenét az emberek és a görög istenségek egyaránt féltették. Az Olümposz hegyén (az istenek otthonában) élő összes nagy görög isten és istennő közül Árész volt a legmegvetettebb. A harcos isten mindig vörösen izzott és égett a dühtől.

Római megfelelője Mars volt. Arésztől kissé eltérően Marsot – Róma és a háború védőistenét – gyakran egy kicsit higgadtabban és fegyelmezettebben ábrázolták, mint Arészt. Tekintettel arra, hogy Árésznek minden volt a szívében, csak szeretet nem, eléggé nem volt rá jellemző, hogy sikeresen beleszeretett Aphrodité istennőbe – a szerelem istenébe. Ahhoz, hogy teljesen megértsük Árészt, íme néhány fontosabb mítosz és tény a görög háború istenéről:

Ares születése a görög mitológiában

Ares a legfőbb isten, Zeusz király és Héra istenkirálynő egyesüléséből született. Ennek megfelelően erejét Zeusztól, bosszúvágyát és erőszakszomját pedig anyjától, Hérától örökölte.

Ares közvetlen testvérei Hebe és Eileithyia istenségek voltak. Voltak még más féltestvérei is, mint Athéné istennő, Apollón, Dionüszosz, Hermész, Herkules (Héraklész), a trójai Heléna és Héphaisztosz.

Sok ókori görög mítoszban szerepel, hogy Árészt gyakran mellőzte az apja. Zeusz már születésétől fogva inkább a többi gyermeke, különösen Athéné mellé állt. Talán ez volt az, ami Árészt a teljes káosz, a pusztítás és a háború útjára terelte.

• Az ókori görög titán Atlasz – eredetmítosz, hatalom és szimbólumok
• Nike görög istennő: Mítosz, szimbólumok és ábrázolás

Hogyan lett Árész a háború görög istene?

Arész gyermekkori viselkedése minden bizonnyal illetlen volt. Ennek következtében lényegesen kevesebb figyelmet kapott az Olümposz királyától, Zeusztól. Édesanyja, Héra volt talán az egyetlen, aki igazán megértette őt. Számos ókori görög történet szerint Zeusz, valamint az Olümposz-hegy többi istene teljesen gyűlölte Árészt. A sok undor és gyűlölet felbőszítette Árészt, hogy háborút és erőszakot keressen.

Húgához, Athéné istennőhöz képest Árész gyakran nélkülözött minden értelmes harci stratégiát és bölcsességet. Nem volt ritka, hogy hagyta, hogy a kegyetlenség iránti vágya felülkerekedjen rajta. A győzelemnek nem sok jelentősége volt Árész számára; csak azt akarta látni, hogy az emberek harcolnak és megölik egymást.

Hogyan ábrázolják Árészt a görög mitológiában?

Az ókori görögök Árészt általában lándzsával és pajzzsal hadonászó harcosként ábrázolták. Egyes esetekben fémpáncélt és csillogó sisakot öltött, miközben egy vadnak tűnő szekéren lovagolt. A szekeret húzó lovakat gyakran ábrázolták tüzet okádónak. Emellett nagyon gyorsak és fürgék voltak, mindent eltapostak, ami az útjukba került.

Ares legkirívóbb tulajdonsága (talán gyengesége) nyers és fékezhetetlen erőszakvágya volt. Mivel nem volt annyira felruházva stratégiai gondolkodással vagy bölcsességgel, leginkább az erejére és a vérontás iránti szeretetére hagyatkozott. A háború isteneként Árész mindig szenvedés és holttestek nyomát hagyta maga után, bármerre is járt.

A dolgok másik oldalán a mítoszok egyes történetei Árészt az Olümposz egyik legjobb isteneként festik le. Szépsége és bátorsága csak néhány ok volt, amiért Aphrodité beleszeretett.

Ares viszonya Aphrodité istennővel

A görög mitológia számos történetében Ares sosem telepedett le és házasodott meg; egyszerűen túlságosan lefoglalta a háború és a pusztítás utáni vágyakozás. Azt állítják azonban, hogy Árész egyszer őrülten beleszeretett Aphroditéba, a szerelem istennőjébe. A két istenség teljesen ellentétes volt, de valahogy mégis vonzódtak egymáshoz. Mi lehet az oka? Mindenesetre kis románcuk nem volt teljesen erkölcsös. Afrodité már férjhez ment Héphaisztoszhoz, a tűz és a fegyverkészítés görög istenéhez.

Héphaisztosz zseniális csapdája Árésznek

Észrevéve, hogy feleségének, Afroditének viszonya van Árésszel, Héphaisztosz csapdába akarta csalni őket. Homérosz Odüsszeiája szerint Héphaisztosz finoman egy elszakíthatatlan aranyhálót helyezett Aphrodité ágya köré. A szerkezet úgy működött, hogy abban a pillanatban, amikor Árész és Aphrodité összejöttek, a háló működésbe lépett, és kompromittáló helyzetbe kötötte őket. Ezt követően Héphaisztosz kiállította Afroditét és Árészt, hogy az istenek az Olümposz hegyén gúnyolódhassanak rajtuk. A két hűtlen istent ideiglenesen kirúgták az Olümposz-hegyről.

Ares leghíresebb gyermekei

Mint sok istentársának, Árésznek is több törvénytelen gyermeke született istennőkkel és halandó nőkkel egyaránt. Árész gyermekeinek többsége az Aphroditével való egyesüléséből származott. Ez azt jelentette, hogy Árész gyermekei közül néhányról kiderült, hogy vagy tele van gyűlölettel (mint az apjuk) vagy szeretettel (mint az anyjuk, Aphrodité).

• Phobosz és Deimosz

Az Árész gyermekei, Phobosz (a félelem istene) és Deimosz (a rettegés istene) általában elkísérték őt a csatába. Bizonyos alkalmakkor testvére, Erisz, a viszály istennője is csatlakozott hozzá, valahányszor kifosztott egy falut.

• A négy eróta

A görög mitológiában a négy fő eróta (Erósz, Anterosz, Himerosz és Pótosz) Arésznek Aphroditével közös gyermekeire utal. Az Erótok a tulajdonságaik többségét Aphroditétől vették át. Ezért gyakran a szerelem, a vágy és a szex isteneinek tekintették őket. A leghíresebb az Erótok közül minden bizonnyal Erósz – a szerelem, a vágy és a szex istene.

• Harmonia

Harmonia istenséget a harmóniával hozták kapcsolatba. Árész összes gyermeke közül Harmonia volt az, aki a legtöbbet dolgozott Árész és más háborúskodó gyermekei gonosz tetteinek semmissé tételén.

• Adrestia

Adrestia egy másik gyermek volt, aki Árész és Aphrodité egyesüléséből született. Ő volt felelős a szeretet és a gyűlölet közötti egyensúly fenntartásáért. Az ókori görögök szerint ő más néven is ismert: “aki elől nem lehet menekülni”. Minden időben gondoskodott arról, hogy a jó és a rossz két ellentétes ereje között tökéletes egyensúly legyen. Egyes esetekben az ókori görögök a lázadás vagy a megtorlás istennőjeként tisztelték. Ez érdemelte ki számára egy másik nevet – a nemezis istennője.

• Hippolyta

Az amazonok vidékén Árész nemzett egy gyermeket, aki később az amazonok királynője, Hippolyta lett. Ezért sok görög mitológus néha az amazóniaiakat is Árész leszármazottainak tekintette.

Az ókori városállamok, amelyek imádták Árészt

Az erőszakos és harcias természete miatt Árészt aligha imádták az ókori Görögországban. Irtózatosnak és visszataszítónak tartották – a görög panteon összes istene közül őt gyűlölték a legjobban. Ha háborús kérdésekről volt szó, az Athénhoz hasonló városállamok Athénét részesítették előnyben – a bölcsesség és a stratégiai hadviselés istennőjét. Athénban mégis létezett egy elenyésző számú kultikus hely Arész hívei számára.

Az olyan helyeken azonban, mint Spárta és Trákia, Arészt abszolút tisztelték. Az athéniak szerint ezekben a városokban számos kultikus hely és templom volt Arésznek szentelve. A spártaiak például mindig Arészhez imádkozva vonultak a csatákba. Az ő segítségét kérték, hogy legyőzhessék ellenségeiket a csatatéren. Erythrae, Megalopolis, Tegae és Troezon csak néhány példa az Árészt imádó városokra.

Érdekes megjegyezni, hogy mivel Athén hajlamos volt az intellektuális gondolkodásra és a filozófiára, az athéniak olyan istent választottak, akinek tulajdonságai összhangban voltak a társadalmi szerkezetükkel. Ezért Athénét részesítették előnyben minden más istennel és istennővel szemben. Másrészt az athéniak úgy vélték, hogy a harcos városállamok, mint például Spárta, elsősorban azért imádták Árészt, mert civilizálatlanok voltak, és sokkal inkább hajlamosak a féktelen erő alkalmazására.

Bővebben: Az ókori Görögország 6 leghíresebb városa és helye

Ares harcai az istenekkel és az óriásokkal

Az Olümposz háborút kedvelő istene meglehetősen nagy hajlamot mutatott arra, hogy számos istennel és félistennel keveredjen harcba. És a legtöbb esetben Árész volt a legyőzött. Ennek nyilvánvalóan az volt az oka, hogy nem tervezte meg a csatát, és nem rendelkezett semmilyen stratégiai megközelítéssel.

• Herkules megsebesíti Árészt

A görög mitológia egyik legjobban elmesélt története minden bizonnyal a Herkules félistennel vívott csatája. A Herkules és Árész közötti súrlódások abból adódtak, hogy Küknosz (Árész fia) terrorizálta a delphoi jósdához tartó utazókat. Apollón megelégelte Kyknosz gonosz tetteit, ezért Apollón elküldte Herkulest, hogy rendezze a helyzetet. Miután Kyknos elesett Herkules keze által, Árész megesküdött, hogy megbosszulja fia halálát. A félisten szerencséjére Athéné a segítségére sietett. A bölcsesség istennője segített Herkulesnek, hogy súlyosan megsebesítse Árészt.

Nem ez volt az első alkalom, hogy Herkules szemtől szembe került Árésszel. Többször előfordult, hogy Herkules némileg sok görög város védelmezőjeként szolgált Arész vagy különböző gyermekei agresszív lépéseivel szemben. Herkules egyszer ellopott egy mágikus fűzőt Hippolyta amazon királynőtől – Árész lányától. Árész egy másik gyermekének, a félisten Eurytionnak a marhacsordáját Herkules lopta el.

• Hermész megmenti Árészt az ikeróriásoktól

Kiskorában Árészt egyszer két óriási óriás – Ephialtész és Otosz – egy bronzedénybe zárta. Az óriások anyja megneszelte, hogy mi történik, és Hermész istenhez fordult segítségért. Arészt végül Hermész szabadította ki.

• Ares szerepe a trójai háborúban

Ahol és amikor háború tört ki, Arész vagy a felbujtó volt, vagy ott volt, hogy még nagyobb fájdalmakat és szenvedéseket okozzon. A Trója és Görögország közötti trójai háború idején Árész mélyen belemerült a háborúba, és a trójaiakat támogatta. Homérosz Iliász című műve szerint Árész jelenléte a háborúban közvetlen konfrontációba hozta őt nővérével, Athéné istennővel. A görögök nagymértékben támaszkodtak Athéné – védőistennőjük – bölcsességére és stratégiájára. Ezzel szemben a trójaiak Árészre támaszkodtak – aki a nyers erő istene, de nagyon kevés stratégiával rendelkezett.

A görögök végül sikeresen legyőzték a trójaiakat. A történet szerint Árész súlyosan megsérült az Athéné által hozzávágott sziklától. Megpróbálta a többi olümposzi isten és istennő segítségét kérni. Az egyetlen, aki a segítségére sietett, Paieon volt. A háború istenét sérülten és hatalmas fájdalmak közepette Paieon varázsitalai és gyógynövényei segítségével ápolták és élesztették újra.

Egy másik eset, amikor Arész Athéné keze által megízlelte a vereséget, az volt, amikor az emberfeletti Diomédész megsebesítette Arészt egy Athéné által neki ajándékozott lándzsával.

9 érdekes tény Árészről

Íme kilenc nagyon érdekes tény Árészről – a háború görög védőistenéről:

1. Ares féltékenységből megölte a halandó Adonist. Egyetlen szerelme, Aphrodité ugyanis beleszeretett Adoniszba. A feldühödött Árész vaddisznóvá változtatta magát és megölte Adoniszt.
3. Arész, a háborúk szerelmese két alkalommal is harcolt és vesztett a görög félisten Herkules ellen – Herkules ötödik és tizenegyedik munkája során.
4. Cycnus, Árész halandó/félisteni fia, emberi testekből és csontokból tervezte Árész templomának felépítését.
6. Ő volt a felelős Poszeidón dédelgetett fiának, Halirrhothiosnak a haláláért. Az olimposziak által (az Areopagosznál) lefolytatott vizsgálat után kiderült, hogy Árész azért követte el a bűntettet, mert Halirrhothios szembeszegült a lányával, Alcippe-vel. Árészt ezt követően szabadon engedték.
7. A pontos hely, ahol Árész meggyilkolta Halirrhothioszt, a feltételezések szerint egy lefolyó patak közelében van, az Akropolisz alatt. Ez ugyanaz a hely, ahol Árész tárgyalását tartották. Ennek eredményeképpen az ókori görögök gyakran tartottak olyan bírósági tárgyalásokat, amelyekben olyan bűncselekményekről volt szó, mint a nemi erőszak és a gyilkosság.
8. Homérosz Iliászában Árész úgy szerepel, mint “az embergyilkos”, “a hadi falánk”, és néha “az emberek átka”.
9. Az Iliászban Árész sikolyát 10 000 férfi egybehangzó sikolyával egyenértékűnek tartják. És valahányszor Árész megérkezett egy csatába, sikolya olyan fülsiketítő és rémülettel teli volt, hogy pánikot keltett az emberek között.
10. Az ókori Rómában Marsot tekintik Árész – a háború istenének – megfelelőjének. A rómaiak kevésbé humanista módon ábrázolták őt, mint a görögök.
11. Amellett, hogy Arész (Mars) Rómában a háború istene volt, a rómaiak úgy hitték, hogy ő a mezőgazdaság istene is. Nagy tisztelet övezte, és Jupiter (Zeusz római megfelelője) után őt tekintették a másodiknak. Mars a görög mitológiában komolyabb és stratégiai magatartást tanúsít, mint Árész. A római Pantheonban Mars a bölcsesség, az érettség és a nagyfokú higgadtság attribútumaival rendelkezik, szinte hasonlóan a görög Athéné istennőhöz. Ez az oka annak, hogy Arész megfelelőjét, Marsot Róma védőistenének tekintik.