w
A maja civilizáció és a maja vallás. Hosszú ideig éltek ott, és a maják egy része még ma is ott él
A maják 4000 évvel ezelőtt (kb. i.e. 2000 körül) éltek ott. Ekkor már összetett társadalmak éltek a maja régióban. A maják étrendjének alapélelmiszereit termesztették. Élelmükhöz tartozott a kukorica, a bab, a tökfélék és a chilipaprika. Az első maja városok i. e. 750 körül alakultak ki.
A maják írásbeliséget és számrendszert használtak. Jól értettek a művészethez, az építkezéshez, és papjaik tanulmányozták a csillagokat és a bolygókat, ami segített nekik a naptárak elkészítésében.
A maja civilizáció Kr. u. 420 és Kr. u. 900 között volt a legnagyobb. A maja civilizáció Mexikó középső részétől egészen Hondurasig, Guatemaláig és El Salvador északi részéig terjedt. Becslések szerint a civilizációnak a maximumon legalább tízmillió lakosa volt. A maják kereskedtek az amerikai kontinens más népeivel. Művészetük és épületeik számos különböző stílusban készültek. Ez azt mutatja, hogy sokat kereskedtek. Változtattak az épületeiken, hogy még jobbá tegyék őket. A maja civilizáció Kr. u. 900 után kezdett kisebbé válni.
A 15. században megérkeztek a konkvisztádorok, és elfoglalták Mexikót, majd később Közép-Amerikát, még a maja területeket is. A maják azonban még ma is ott élnek. Ugyanazokon a területeken élnek, ahol a maja civilizáció is élt. Ők őrzik a régi maja hagyományokat és hiedelmeket. Ma is számos maja nyelvet beszélnek, köztük az egyiket, az achi nyelvet. Fontosnak tartják a Rabinal Achi nevű színdarabot.
Helyszín
A maja civilizáció népe három különböző területen élt: a déli maja felföldön, a középső alföldön és az északi alföldön. Sokféle földterületük volt, köztük hegyek és száraz síkságok. A tengerparti síkságokon élő embereket a Karib-tenger felől érkező hurrikánok és trópusi viharok sújtották.
A terület a mai Mexikó déli részén található Chiapas és Tabasco államokat, valamint a Yucatán-félsziget Quintana Roo, Campeche és Yucatán államát foglalta magába. Ide tartozott az is, amit ma Guatemalának, Belize-nek, El Salvadornak és Nyugat-Hondurasnak nevezünk.
Történelem
A preklasszikus időszak
Az első maja települések i. e. 1800 körül kezdődtek. A Soconusco régióban éltek, a mai mexikói Chiapas államban, a Csendes-óceán partján. Ezt nevezik a maja történelemben “korai preklasszikus időszaknak”‘. A közép-amerikai emberek korábban nomádok voltak, akik egyik helyről a másikra vándoroltak, hogy élelmet és menedéket találjanak. Ez idő tájt kezdtek letelepedni, állattenyésztéssel, fazekassággal és kis agyagfigurák készítésével foglalkoztak. Halottaikat egyszerű sírhalmokba temették. Később ezeket a halmokat lépcsőzetes piramisokká kezdték alakítani.
Ebben az időben más népek is éltek a környéken, különösen északon. Az olmec, a mixe-zoque és a zapotec civilizációk főként azon a területen éltek, amelyet ma Oaxacának nevezünk. Nem tudjuk pontosan, hol voltak a maja civilizáció határai. Az írás és az épületek legfontosabb korai példái közül sok északon jelent meg, így ezek a kultúrák valószínűleg hatással voltak a maja civilizációra.
A klasszikus időszak
A maja civilizáció körülbelül 250 és 909 között számos műemléket és várost épített, és számos fontos faragványt készített. A “déli alföld” fontos hely volt abban az időben. A maja civilizáció sok felfedezést tett ott a művészet és a gondolkodás terén.
Az ókori Görögországhoz hasonlóan civilizációjuk is számos városból állt, amelyek mind más-más módon működtek. Az emberek e városok körül gyűltek össze, hogy gazdálkodjanak. Ismert városok voltak Tikal, Palenque, Copán és Calakmul. Kevésbé ismert városok voltak többek között Dos Pilas, Uaxactun, Altun Ha és Bonampak. Általában véve többet tudunk arról, hogy hol voltak a városok délen, mint északon. Néhány északi város, amelyről tudunk, Oxkintok, Chunchucmil és Uxmal volt.
A leghíresebb műemlékeik a piramisok, amelyeket vallási központjaik részeként építettek, és a paloták. A cancuéni palota a legnagyobb, amelyről tudunk a maják területén. A maják faragott kőlapokat is készítettek, amelyeket tetun, azaz “fa-kövek” néven emlegettek. Ezek a táblák uralkodókat ábrázolnak hieroglifikus írással együtt, amely leírja a családjukat, a katonai győzelmeket és más dolgokat, amelyeket jól csináltak.”
Kereskedelem más civilizációkkal
A majáknak nagy távolságokra vezető kereskedelmi útvonalaik voltak. Sok más mezoamerikai kultúrával kereskedtek, például Teotihuacannal, a zapotecekkel és más közép- és öböl-menti mexikói csoportokkal. Távolabbi csoportokkal is kereskedtek. A maja civilizációt tanulmányozó emberek például a Chichen Itzában található szent kútban panamai aranyat találtak.
Az általuk forgalmazott néhány fontos dolog a kakaó, a só, a tengeri kagylók, a jáde és az obszidián volt.
Váratlan összeomlás
Miután 900 és 1000 között a déli alföld városaiban egyre több probléma merült fel, míg végül az összes ember elment. Az ottani maja civilizáció abbahagyta a nagy műemlékek és faragványok készítését. A maja civilizációt tanulmányozó emberek nem biztosak abban, hogy ez miért történt. Sokféle elképzelésük van – egyesek szerint egy nagy környezeti katasztrófa történt, vagy egy betegség sok embert érintett, vagy egyszerűen csak túl sokan voltak ahhoz a mennyiségű élelemhez képest, amit meg tudtak termelni.
Posztklasszikus időszak és hanyatlás
Az északi területeken a maja civilizáció tovább élt. Más kultúrák sokkal inkább keveredni kezdtek a maja kultúrával. Néhány fontos helyszín ebben az időszakban Chichen Itza, Uxmal, Edzná és Coba volt. Egy bizonyos ponton a Chichen és Uxmal felett uralkodó családok meggyengültek, és a Mayapan városában lévő uralkodók uralták az egész maja civilizációt a Yucatán-félszigeten, amíg 1450-ben felkelés nem tört ki. A lázadás után az egész terület különböző városokra szakadt szét, amelyek egymás ellen harcoltak, egészen Yucatán spanyol hódításáig.
A mai Guatamela környékén még éltek Itza maja, Ko’woj és Yalain csoportok, de nem voltak túl sokan. 1520-ra újra felépítették magukat, és elkezdtek városokat építeni. Az Itza fővárosa Tayasalban (más néven Noh Petén) volt, és a maja civilizációt tanulmányozó emberek úgy vélik, hogy ami ebből a városból megmaradt, az a mai Flores városa alatt van, Guatemalában, a Petén Itzá-tónál. A Ko’woj fővárosa Zacpeten volt. Néhány maja kultúra még mindig a déli felföldön élt.
A Quiché királyságban született a leghíresebb maja mű, a Popol Vuh. Ez a világ teremtéséről, a maja istenekről és istennőkről, az emberek és állatok teremtéséről és arról szól, hogy miért a Quiché királyság volt a legjobb a maja civilizációban.
A spanyolok elkezdték meghódítani a maja földeket. Hosszú időbe telt (170 év), mire ezt befejezték, mert a majáknak nem volt fővárosuk, és minden városnak más kultúrája volt. Az utolsó maja államokban, Tayasal Itza városában és Zacpeten Ko’woj városában még a 17. század végéig éltek emberek. They were finally conquered in 1697.
There are still about 6 million Maya people living in Central America.
- Coe, Michael D. (2002). The Maya (6th edition ed.). Thames & Hudson.
- Coggins, Clemency (ed) 1992. Artifacts from the Cenote of Sacrifice, Chichen Itza, Yucatan. Memoirs of the Peabody Museum. Harvard University Press.
- Drew, David 2004. The lost chronicles of the Maya Kings. New ed, London: Phoenix Press.
Images for kids
-
Stela D from Quiriguá, representing king Kʼakʼ Tiliw Chan Yopaat
-
Calakmul was one of the most important Classic period cities.
-
Chichen Itza was the most important city in the northern Maya region.
-
Zaculeu was capital of the Postclassic Mam kingdom in the Guatemalan Highlands.
-
Mayapan was an important Postclassic city in the northern Yucatán Peninsula.
-
Page from the Lienzo de Tlaxcala showing the Spanish conquest of Iximche, known as Cuahtemallan in the Nahuatl language
-
Drawing by Frederick Catherwood of the Nunnery complex at Uxmal
-
1892 photograph of the Castillo at Chichen Itza, by Teoberto Maler
-
Stela from Toniná, representing the 6th-century king Bahlam Yaxuun Tihl
-
Classic period sculpture showing sajal Aj Chak Maax presenting captives before ruler Itzamnaaj Bʼalam III of Yaxchilan
-
Lintel 16 from Yaxchilán, depicting king Yaxun Bʼalam in warrior garb
-
The Puuc-style Labna gateway. The passage is formed by a corbel arch, a common element in Maya architecture.
-
Reconstruction of the urban core of Tikal in the 8th century AD
-
Terminal Classic palace complex at Sayil, in northern Yucatán
-
Temple I, at Tikal, was a funerary temple in honour of king Jasaw Chan Kʼawiil I.
-
Model of a triadic pyramid at Caracol, Belize
-
Pages from the Postclassic period Paris Codex, one of the few surviving Maya books in existence
-
Ceramic vessel painted with Maya script in the Ethnologisches Museum, Berlin
-
Reading order of Maya hieroglyphic text
-
Representation of an astronomer from the Madrid Codex
-
Maize was a staple of the Maya diet.
-
The Museo Nacional de Arqueología y Etnología, in Guatemala City