Megmagyarázva:

Az Uluru, Ausztrália egyik leghíresebb turisztikai látványossága, az Anangu őslakosok szentnek tartják.

• Írta: Yashee, szerkesztette: Explained Desk | New Delhi |
• Folyamatban van:

A turisták október 25-én, az utolsó napon, amikor a mászás engedélyezett volt, megmászták az Uluru nevű homokkő monolitot. (Lukas Coch/AAP Image via AP)

Október 25-én, pénteken mászók utolsó sora mászta meg az Ulurut, Ausztrália híres sivatagi szikláját. Október 26-tól tilos a helyi anangu nép által szentnek tartott szikla megmászása.

Míg sokan üdvözölték a lépést, mint Ausztrália őslakosai jogainak, valamint kultúrájuk és hitük fontosságának elismerését, mások tiltakoztak, azt állítva, hogy Ausztrália “minden népé”, és néhány ember vallási meggyőződése nem akadályozhat egy világszerte népszerű tevékenységet.

Magyarázat:

Az Uluru egy ősi homokkő monolit Közép-Ausztráliában, amely gyönyörű vörösesbarna színéről híres, amely az évszakok és a napszakok változásával változni látszik. Ausztrália egyik legfőbb turisztikai látványossága.

A szikla kerülete 9,4 km, és 1140 láb magas csúcsa – magasabb, mint az Eiffel-torony – népszerű hegymászó célpont.

Az Uluru-t az ausztrál őslakos anangu nép szentnek tartja. Az Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park honlapja szerint: “A közép-ausztráliai tájat (amelynek fontos részét képezi az Uluru és a Kata Tjuta) úgy tartják, hogy az idők kezdetén ősi lények hozták létre. Az Uluru és a Kata Tjuta fizikai bizonyítékot szolgáltat a teremtés időszakában végrehajtott hőstettekről… Az Anangu úgy véli, hogy ők e lények közvetlen leszármazottai, és felelősek ezen ősi földek védelméért és megfelelő kezeléséért.”

Az Anangu számára az Uluru minden repedése, hasadása, barlangja olyan történetekről tanúskodik, amelyeket szentnek tartanak – némelyik annyira szent, hogy kívülállókkal nem lehet megosztani.

Mi a vita az Uluru megmászása körül?

Az Uluruhoz való ausztrál hozzáállásban bekövetkezett változások jól mutatják, hogy a gyarmatosítók által sokáig háttérbe szorított őslakosok jogai és hiedelmei nagyon lassan, de folyamatosan kerülnek be a mainstreambe.

Az a nap, amelytől kezdve a mászási tilalom hatályba lépett – október 26-a – a 34. évfordulója annak, hogy Ausztrália szövetségi kormánya átadta az ananguknak annak a nemzeti parknak a tulajdonjogát, amelyben az Uluru áll.

Az ananguk, a föld hagyományos tulajdonosai 99 évre szóló bérleti szerződéssel adták vissza a parkot a kormánynak, és azt most egy olyan testület irányítja, amelynek többsége anangu tagokból áll.

Még a szikla neve is változott a változó szemléletmóddal.

Míg a helyiek évezredek óta Ulurunak nevezik, 1873-ban William Gosse brit származású felfedező “fedezte fel” és nevezte el Ayers Rocknak, a Dél-Ausztráliai Brit Gyarmat akkori miniszterelnöke, Sir Henry Ayers után.

Az Ayers Rock nevet több mint 100 évig viselte, míg 1993-ban átnevezték “Ayers Rock/Uluru”-ra. Ezt az elnevezési sorrendet 2002. november 6-án megfordították.

Az Anangu régóta szorgalmazza a szikla megmászásának betiltását. A szikla körül táblák kérik a turistákat, hogy ne menjenek fel rá. A tilalmat azonban hivatalosan csak 2017-ben jelentették be.

A kétéves átmeneti időszakot engedélyezték, hogy a sziklánál más, különösen a jelentőségét magyarázó turisztikai látványosságokat lehessen építeni.

A mászási tilalmat ellenző szlogenek egyike a “Äyers for all” volt, ami nyilvánvalóan kísérlet arra, hogy az anangukat eltávolítsák a szikla tulajdonjogától.

Hányan másszák meg az Ulurut?

Az 1970-es évektől a 2000-es évekig jelentősen csökkent az Ulurut megmászók száma. A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint 2015-ben 300 000 ember látogatott el az Ulurura, akiknek mindössze 16,2%-a mászta meg a sziklát.

A hegymászók száma azonban a tilalom 2017-es bejelentése után emelkedett. Míg egyesek úgy látják, hogy a turisták egy tevékenységet szeretnének kipipálni, mielőtt betiltják, mások a hagyományosan hátrányos helyzetűek visszahatásaként értékelték, akik vissza akarják követelni helyüket az ország narratívájában.

Mindenesetre nem minden turista ellenzi a hegymászás betiltását. A helyi tisztviselők szerint sok látogató érzékenyebbé vált az őslakosok érzelmeire. Néhányan, akik a múltban megmászták az Ulurut, az általuk gyűjtött emléktárgyakat “sajnálkozó sziklákként” küldték vissza.

Indiában is van valami hasonló, mint az Uluru?

Nem egészen, de Indiában is tilos megmászni bizonyos hegycsúcsokat, mert a helyiek szentnek tartják őket.

Ez év augusztusában a központ feloldotta a Kanchenjunga megmászásának 18 éves tilalmát, amelyet a szikkimi emberek szentnek tartanak. Tiltakozások után az Indiai Hegymászó Alapítvány közölte, hogy nem ad ki engedélyt turistáknak a Kanchenjunga és más szent hegycsúcsok megmászására.

Frissítések

Ne hagyja ki a Magyarázatokból: Why TikTok is under the scanner in US

📣 The Indian Express is now on Telegram. Click here to join our channel (@indianexpress) and stay updated with the latest headlines

For all the latest Explained News, download Indian Express App.