Az árvizek negatív és pozitív következményei nagymértékben változnak az árvizek helyétől, időtartamától, mélységétől és sebességétől, valamint az érintett természeti és épített környezet sérülékenységétől és értékétől függően. Az árvizek mind az egyénekre, mind a közösségekre hatással vannak, és társadalmi, gazdasági és környezeti következményekkel járnak (1. táblázat).
Az árvizek nagy társadalmi következményekkel járnak a közösségek és az egyének számára
Amint azt a legtöbb ember jól tudja, az árvizek közvetlen hatásai közé tartozik az emberi élet elvesztése, a vagyonban okozott kár, a termés pusztulása, az állatállomány elvesztése és a víz által terjesztett betegségek miatt az egészségügyi feltételek romlása. Mivel a kommunikációs kapcsolatok és az infrastruktúra, például az erőművek, utak és hidak megsérülnek és megszakadnak, egyes gazdasági tevékenységek leállhatnak, az emberek kénytelenek elhagyni otthonaikat, és a normális élet megszakad.
Hasonlóképpen, az iparban bekövetkező zavarok a megélhetés elvesztéséhez vezethetnek. Az infrastruktúra károsodása szintén hosszú távú hatásokat okoz, például a tiszta víz, a szennyvízkezelés, az áramellátás, a közlekedés, a kommunikáció, az oktatás és az egészségügyi ellátás zavarait. A megélhetés elvesztése, a vásárlóerő csökkenése és a földterület értékvesztése az árterületen gazdaságilag kiszolgáltatottá teheti a közösségeket.
Az árvizek hosszú időre traumatizálhatják az áldozatokat és családjaikat is. A szeretteik elvesztése mély hatással van, különösen a gyermekekre. Az otthonról való elköltözés, a tulajdon elvesztése, valamint az üzleti és szociális ügyek megzavarása folyamatos stresszt okozhat. Egyeseknél a pszichológiai hatások hosszan tartóak lehetnek.
Ausztráliában az árvizek a legdrágább természeti katasztrófák
Ausztráliában az árvizek a legdrágább természeti katasztrófák: az 1967-2005 közötti időszakban a becslések szerint a közvetlen költségek átlagosan évi 377 millió dollárt tettek ki (2008-as ausztrál dollárban számítva).
Az árvizek legdrágább éve Ausztráliában 1974 volt, amikor az Új-Dél-Wales, Victoria és Queensland államokat sújtó áradások összesen 2,9 milliárd dolláros költséget okoztak. A queenslandi kormány becslése szerint a 2011-es árvizek költségei csak Queenslandben meghaladják ezt a számot; a helyi önkormányzati infrastruktúrában keletkezett károkat 2 milliárd dollárra, a közintézményekben az egész államban keletkezett károkat pedig 5-6 milliárd dollárra becsülik.
| Az elveszett tárgy dollárért megvásárolható és eladható? | Direct loss: Loss from contact with flood water |
Indirect loss: |
| Yes – monetary (tangible) | e.g. Buildings and contents, vehicles, livestock, crops, infrastructure | e.g. Disruption to transport, loss of value added in commerce and business interruption, legal costs associated with lawsuits |
| No – non-monetary (intangible) | e.g. Lives and injuries, loss of memorabilia, damage to cultural or heritage sites, ecological damage | e.g. Stress and anxiety, disruption to living , loss of community, loss of cultural and environmental sites, ecosystem resource loss |
Flooding in key agricultural production areas can lead to widespread damage to crops and fencing and loss of livestock. Az esőzés okozta károk, a vízzel átnedvesedett talajok és a betakarítás késedelme miatti termésveszteségeket tovább fokozzák az elárasztott utak és a megrongálódott infrastruktúra miatti szállítási problémák. A csökkent mezőgazdasági termelés továbbgyűrűző hatásai gyakran a termőterületen kívül is éreztetik hatásukat, mivel az élelmiszerárak a kínálat szűkössége miatt emelkednek. Másrészt az árvizek hosszú távú előnyökkel járhatnak a mezőgazdasági termelés számára azáltal, hogy feltöltik a vízkészleteket, különösen a szárazabb, szárazföldi területeken, és az iszaplerakódás révén megfiatalítják a talaj termékenységét.
A közintézményekben bekövetkező károk a lakosság jóval nagyobb részét érintik, mint azokét, akiknek az otthonát vagy vállalkozását közvetlenül elönti az árvíz. Különösen az utakat, a vasúthálózatot és a kulcsfontosságú közlekedési csomópontokat, például a kikötőket ért árvízkárok lehetnek jelentős hatással a regionális és nemzeti gazdaságra.
A regionális turizmusban gyakran tapasztalható rövid távú visszaesés az árvízi eseményeket követően. Bár a turisztikai infrastruktúrára gyakorolt hatás és a teljes működési kapacitás helyreállításához szükséges idő minimális lehet, az árvíz által érintett területek képei gyakran a foglalások törléséhez és a turisták számának jelentős csökkenéséhez vezetnek.
A városi területek elárasztása jelentős károkat okozhat a magántulajdonban, beleértve az otthonokat és a vállalkozásokat. A veszteségek az épületek szerkezetében és tartalmában keletkező károk miatt egyaránt előfordulnak. Az épületek és tartalmuk árvíz elleni biztosítása csökkentheti az árvizek magánszemélyekre vagy vállalatokra gyakorolt hatását.
Az árvizek jelentős következményekkel járnak a környezetre nézve
Az árvizek számos természetes rendszerben fontos szerepet játszanak a kulcsfontosságú ökoszisztémafunkciók és a biológiai sokféleség fenntartásában. Összekötik a folyót az azt körülvevő földdel, feltöltik a felszín alatti vízrendszereket, feltöltik a vizes élőhelyeket, növelik a vízi élőhelyek közötti kapcsolatot, valamint hordalékot és tápanyagokat mozgatnak a tájban és a tengeri környezetbe. Sok faj számára az árvizek szaporodási eseményeket, vándorlást és szétszóródást indítanak el. Ezek a természetes rendszerek a legnagyobb árvizek kivételével ellenállóak az árvizek hatásaival szemben.
Az árvizek környezeti előnyei a gazdaságot is segíthetik, például a haltermelés növekedése, a felszín alatti vízkészletek feltöltése és a rekreációs környezet fenntartása révén.
Az emberi tevékenység által erősen átalakított területeken az árvizek általában károsabb hatással járnak. Az árvizek általában tovább rontják a már leromlott rendszereket. A növényzet eltávolítása a folyókban és a folyók körül, a csatorna megnövekedett mérete, a gátak, a gátpadok és a vízgyűjtők tisztítása mind a domboldalak, folyók és árterek degradációját eredményezik, és fokozzák az eróziót, valamint az üledék és a tápanyagok átadását.
Míg az üledék és a tápanyagok körforgása elengedhetetlen egy egészséges rendszerhez, a túl sok üledék és tápanyag bejutása egy vízfolyásba negatív hatással van a vízminőségre a folyásirányban. További negatív hatások közé tartozik az élőhely elvesztése, a gyomfajok elterjedése, a szennyező anyagok kibocsátása, a haltermelés csökkenése, a vizes élőhelyek funkciójának elvesztése és a rekreációs területek elvesztése.
Sok part menti erőforrásunk, beleértve a halakat és a tengeri termelés más formáit, függ a szárazföldről az áradások során szállított tápanyagoktól. Az árvizek part menti tengeri környezetre gyakorolt negatív hatásai elsősorban a felesleges üledék és tápanyagok, valamint az olyan szennyező anyagok, mint a vegyi anyagok, nehézfémek és törmelék bejutása miatt jelentkeznek. Ezek ronthatják a vízi élőhelyeket, csökkenthetik a vízminőséget, csökkenthetik a part menti termelést, és szennyezhetik a part menti élelmiszerforrásokat.