Az izzadság néha kicsit undorítónak tűnhet (és szaga is lehet), de kritikus szerepet játszik a szervezet megfelelő hőmérsékletének fenntartásában. Egyes emberek azonban többet izzadnak, mint mások, és a túlzott izzadás egy mögöttes egészségügyi állapotra utalhat.
A tested mindig izzad, még akkor is, ha nem veszed észre. Amikor az izzadság elpárolog, hűti a testet, eloszlatva az anyagcsere által termelt hőt. Látható izzadsággyöngyök csak akkor jelennek meg a bőrön, ha az izzadságkibocsátás meghaladja a párolgás mértékét – ami leggyakrabban akkor fordul elő, amikor meleg és párás az idő, a testmozgás időszakában vagy stresszre adott válaszként. A túlzott izzadás ilyen körülmények között nem ritka, és általában nem utal egészségügyi problémára.
A túlzott izzadást tapasztaló emberek egy része azonban a hiperhidrózis nevű betegségben szenved, amely miatt a testhőmérséklet szabályozásához szükségesnél többet izzad. A hiperhidrózis lehet általános – az egész testet érintő – vagy lehet a test egyes részeire lokalizált.
Az általános hiperhidrózis gyakran valamilyen alapbetegség tünete, például anyagcserezavarok (például pajzsmirigy túlműködés), cukorbetegség, fertőzések vagy nyirokdaganat. A túlzott izzadás az alkohollal való visszaélés vagy elvonás következménye is lehet, vagy bizonyos gyógyszerek, különösen az antidepresszánsok okozhatják. A menopauza által kiváltott hormonális változások, valamint a szorongás is okozhat generalizált hiperhidrózist.
A lokalizált hiperhidrózis viszont általában nem más betegségek tünete, és úgy gondolják, hogy az idegrendszeren belüli kisebb működési zavarokból ered. A primer fokális hiperhidrózisnak is nevezett állapot – amely általában a tenyéren, a hónaljban vagy a talpon jelentkezik – feltehetően szintén családban fordul elő.
A primer fokális hiperhidrózis szorosan kapcsolódik a szorongáshoz, és általában gyermekkorban vagy a korai felnőttkorban jelentkezik. While the condition does not typically cause serious health complications, it can have detrimental effects on the emotional and psychological well-being of those who have it.
Follow Elizabeth Palermo on Twitter @techEpalermo, Facebook or Google+. Follow LiveScience @livescience. We’re also on Facebook & Google+.
Recent news