Miért növekszik a mogyoróallergia?

Egy generációval ezelőtt a mogyoróallergia ritka jelenségnek tűnt. Ma már sokkal nagyobb figyelmet kap a hírekben – folyamatosan jelennek meg történetek a mogyoróra súlyos és életveszélyes reakciókat mutató gyerekekről.

Mi történik itt?

A mogyoróallergia még mindig viszonylag ritka – az Egyesült Államokban a gyerekek 1-2 százalékát érinti. De egyes tanulmányok valóban bizonyítékot találtak arra, hogy a bejelentett dióallergiák száma idővel növekszik.

Ezzel együtt nehéz ezt az általánosabb trendektől függetleníteni. Wesley Burks, allergiaszakértő és az UNC School of Medicine gyermekgyógyászati tanszékének vezetője szerint az allergiák összességében növekedést mutatnak. Úgy tűnik, hogy a mogyoróallergia nagyrészt ennek a szélesebb körű, rejtélyes tendenciának a része.

Eközben a tudósok a közelmúltban meglepő fordulatot vittek véghez azzal kapcsolatban, hogy szerintük mi okozza a mogyoróallergiát. Egészen a közelmúltig sok orvosszakértő úgy gondolta, hogy az anyaméhben vagy a korai életkorban a földimogyorónak való kitettség a kiváltó ok. Most már nem annyira biztosak benne, és bizonyítékuk van arra, hogy a mogyorónak való kitettség hiánya okozhatja az allergiát. Íme egy útmutató arról, hogy mit tudnak eddig a kutatók a témáról:

A mogyoróallergia egyre gyakoribb – de sok allergia is

Az allergiák általános növekedése még mindig nagy rejtély a járványtanban. Az egyik vezető magyarázat a higiéniai hipotézis, amely azt állítja, hogy a társadalom túl tiszta és higiénikus lett. Lényegében a gyerekek nem kerülnek elég korán kapcsolatba baktériumokkal, vírusokkal és lehetséges allergénekkel, ami viszont gátolja az immunrendszerük fejlődését. Ez később több problémához, többek között allergiához és asztmához vezet. A kutatók még mindig próbálják kideríteni, hogy ez a hipotézis igaz-e.

Kifejezetten a mogyoróallergiával kapcsolatban egy másik új hipotézis szerint az amerikaiak általában szárazon pörkölt mogyorót esznek – és a pörkölési folyamat során valami problémás molekulák kerülnek a szervezetbe. A Journal of Allergy and Clinical Immunology című folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint a szárazra pörkölt földimogyoró több allergiát okoz a laboratóriumi egerekben. De ez még messze nem bizonyító erejű. Sok, a laboratóriumi egereken tapasztalt hatásról kiderül, hogy nem érvényesül az emberekre.

Mindeközben hosszú vita folyik arról, hogy valójában mi okozza a mogyoróallergia kialakulását az egyes emberekben. Az allergia genetikai és környezeti tényezők kombinációjából alakul ki – és mindkettőt még mindig kutatják.

A szakértők próbálják kideríteni, hogy a mogyoróval kapcsolatos korai életkori tapasztalatok aztán milyen allergiát okoznak

A legutóbbi időkig a legtöbb szakértő azt javasolta, hogy a terhes és szoptató anyáknak teljesen kerülniük kell a mogyoró fogyasztását. Feltételezték, hogy a mogyorónak való korai életkori kitettség az, ami a mogyoróallergiát okozza.

A szülők megfogadták a tanácsot – de a mogyoróallergia ennek ellenére tovább nőtt az Egyesült Államokban. Így 2008-ban az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia kiadott egy jelentést, amelyben kijelentette, hogy nincs bizonyíték az anyák és a csecsemők étrendjének korlátozására.

Azóta több kutatás is készült a témában. 2014-ben a Journal of the American Medical Association című folyóiratban jelent meg egy tanulmány, amely összefüggést figyelt meg aközött, hogy a több diófélét fogyasztó anyáknak kisebb valószínűséggel lesz mogyoró- és fadióallergiás gyermekük. A vizsgálat elég nagy létszámú volt, 8 205 gyermek bevonásával, akik közül 140 volt dióallergiás.

De ez csak egy korrelációs megfigyelés volt, nem pedig egy kontrollált kísérlet. Egy újabb, folyamatban lévő tanulmány, amelyet Gideon Lack, a londoni King’s College munkatársa vezet, várhatóan jobb válaszokat ad. A kísérletbe 640 olyan gyermeket vontak be, akiknél magas a mogyoróallergia kialakulásának kockázata, és véletlenszerűen kijelölték, hogy egy részük hetente háromszor egyen mogyorót, egy részük pedig egyáltalán ne egyen mogyorót életük első három évében. A kutatók ezután meg fogják vizsgálni, hogy ötéves korukra mely gyerekeknél alakul ki mogyoróallergia.

Lack egy külön vizsgálatot is vezet, amelyben 1303 családot vizsgálnak, hogy mi történik, ha a csecsemők többféle ételnek vannak kitéve, miközben még szoptatják őket.

Kiderülhet, hogy a mogyoróallergia méhen belül, az anyatejjel vagy a mogyoró fogyasztásával alakul ki. Ezek a vizsgálatok segítenének kideríteni.

Egy másik lehetséges bűnös? Mogyorópor. A földimogyoró olyannyira alapvető része sok amerikai étrendjének, hogy a mogyorópor megtalálható az otthonainkban, és bizonyíték van arra, hogy egyes, meghatározott genetikai profillal rendelkező gyermekek hajlamosak arra, hogy bőrrel való érintkezés révén mogyoróallergiát fejlesszenek ki.

Ha a kutatók rájönnek, hogy mi okozza a mogyoróallergiát, akkor talán jobb tanácsokat tudnak adni a szülőknek, hogy több gyermeknél eleve megelőzzék a mogyoróallergia kialakulását.

A mogyoróallergia kezelése is egyre jobb

De mi van azokkal, akik már allergiásak? Ők életük végéig mogyoróvajmentes életre vannak kárhoztatva?

Meglehet, hogy nem. Jelenleg a legjobb tanács a mogyoróallergiásoknak az, hogy kerüljék a mogyorót tartalmazó ételeket, és képezzék ki őket, hogyan használjanak adrenalin tollat a ritka anafilaxiás sokk esetén.

De a tudósok olyan kezeléseket is fejlesztenek, amelyek csökkenthetik, hogy a gyerekek mennyire allergiásak. Körülbelül az elmúlt évtizedben a kutatók elkezdték összeállítani a jó bizonyítékokat arra, hogy ha nagyon óvatosan teszik ki a gyerekeket apró mogyoródarabkáknak, akkor nagyon lassan ki tudják dolgozni a gyerekek toleranciáját.

A betegek apró adagokban esznek mogyorót, vagy a bőrükön viselt mogyorótapaszt használnak, az egészségügyi szakemberek pedig készen állnak arra, hogy súlyos reakció esetén adrenalin injekcióval ugorjanak be. Idővel, ahogy nő az adag, a szervezet megtanulja, hogy a mogyoró nem ellenség.

A The Lancet című szaklapban 2014-ben megjelent egyik kis tanulmány biztató eredményeket mutatott. Egy 39 páciensen végzett randomizált, kontrollált vizsgálatban a kutatók 54 százalékuknak sikerült elérniük, hogy nagyjából 10 mogyorónak megfelelő mennyiséget toleráljanak. Ha többet szeretne olvasni erről a technikáról, Carlyn Kolker írt egy esszét a The New York Timesban arról, hogy a fia részt vett egy hasonló vizsgálatban.

A szakértők meglehetősen optimisták az ilyen típusú kezeléssel kapcsolatban. “Azt hiszem, az új tanulmányok azt mutatják, hogy talán néhány éven belül lesz egy kezelésünk” – mondja Burks. De a kezelés jelenleg még kísérleti stádiumban van, és nem áll készen a nagyközönség számára. És természetesen nem tökéletes.

Az egyik jelenlegi probléma az, hogy nem mindenkinél működik. A kezelt gyerekek körülbelül fele még egy évvel később is allergiás, míg a másik fele nyugodtan ehet mogyorót. (Lehetséges, hogy e két csoport tanulmányozása jobb betekintést adhat a mogyoróallergia működésébe). És a kutatók még mindig nem tudják, hogy a kezelés meddig tart. Lehet, hogy idővel elmúlik.

A szakértők azonban egy dologhoz ragaszkodnak: ezt ne próbáld ki otthon. “Tényleg ígéretes, de még nem tart ott, ahol tart” – mondja Burks. Ez a kezelés kísérleti jellegű, és csak orvosi szakember végezheti. Az allergiás reakciók nagyon kockázatosak lehetnek, és senki ne próbálja meg egyedül meghackelni.